Tudatalatti programok
Sziasztok!
Az egyik nagyon kedves Útitársammal beszélgettünk, és felmerült egy érdekes téma, amivel kapcsolatban elakadtunk.
Mi kell a tudatosság mellé, amivel felül tudjuk írni a tudatalattiból jövő 'rossz' programokat?
Írok egy példát, hátha úgy tisztább lesz. Van egy srác, akivel egy ideje együtt van a Barátnőm/Útitársam, de nagyon lassan 'haladnak' egymás felé. Azt tudja a Barátnőm, hogy türelmesnek kell lennie, meg kell várnia, amíg a srác beengedi a falai közé (vagy lebontja azokat :) ), meg hogy minden csak akkor történhet meg, ha eljön az ideje, stb.
De valami a tudatalattijában (vagy egójában?! ) elkezd néha türelmetlenkedni, kattogni, hogy mikor fog ez és ez megtörténni? És akkor ugye nem az elengedés/elfogadás, hanem az akarat dominál...
A kérdés tehát az, hogy mivel lehet ezt a 'kattogást' megszüntetni, felülírni, kikapcsolni?
(Azért is érdekes a dolog, mert a Barátnőm az egyik legtudatosabb ember, akit ismerek...)
Ötletek?
köszi!
Zsani/ Bochecha
Értem és köszönöm a válaszod.
Plastikman
Erika!
Az a helyzet, hogy itt senki nem mondta, hogy neked rossz apukád volt, tehát megvédeni sem kell. Vagy mégis?
Nos, mégis csak van baj a papáddal, mégpedig az, hogy "otthagyott". Egy teáltalad nagyon sokra tartott személy kilépett az életedből, amitől sérültél.
Ennek alapján én mégis csak azt látom, hogy te nem mersz belemenni párkapcsolatba, mert attól tartasz, hogy úgy jársz vele mint a papáddal.
Az is megér szerintem egy misét, hogy miért is alakult ki olyan nagyon szoros kapcsolat köztetek, hogy amikor ő elment, akkor te gyakorlatilag az életed egy bizonyos részét nem tudod tovább élni. Ilyen kapcsolat párok között és nem szülő és felnőtt gyerek között szokott jellemző lenni.
Üdv!
Hédi
Köszi Hedi és Plastikman hogy a közremükédesetek révén eljutottam egyújabb felismeréshez!
Az apám családja(szülei,növére)nem akartak engem.Nem szerettek,és a növére akire képtelen vagyok haragudni mindig minden helyzetet megragadott hogy ártson nekem.Az apámat szünet nélkül ostromolta mindenféle hazugságokkal vagy eltulzott sztorikkal azzal a szándékkal hogy ellenem fordítsa.(ezt másoktol tudom)Soha nem járt sikerrel.
Ezért érezhette azt az apám hogy pótolnia kell mindazt amit a családom az ö ágán nem ad meg nekem...!Mert meg kellet védenie!
Pedig 4évig voltak már házasok a szüleim amikor megszülettem...Nem csak úgy váratlanul csöppentem ebbe a családba..!Mégis ugy bántak velem mint akinek nincs joga ott lenni....!
Éreztem hogy karmikusan hozzájuk tartozom,de még megválaszolatlan kérdés számomra hogy mit követhettem el...?Már csak ketten élnek,de a kérdések még léteznek...Egyre kevesebb az esély arra hogy ha valamit elkövettem ellenük egy régi életemben azt a mostaniban tegyem jóvá...Pehc!!!
Egy gondolat jutott eszembe az írásod kapcsán. Vagyis kettő.
1. a pech szót félreírtad...
2. soha ne mondd, hogy soha!!! :)
szeretettel:Zsani/ Bochecha
Örülök.
Szívből remélem, hogy megkapod a válaszokat, és szeretetteljes életet adhatsz gyermekeidnek, férjednek, unokáidnak, önmagadnak.
Plastikman
Aha, szerintem tök jó uton jársz! Tudnám neked ajánlani a Hellinger terápiát, pont erre való. Ha csak nem vagy születetten kétnyelvű, akkor majd itthon, Pesten.
Üdv!
Hédi
Köszi Hédi!
A Hellinger terápiával átélhetjük a multbeli eseményeket ami a jelenlegi problémákat okozzák?Èrdekes hogy visszajött már egy pár életem egy egy részlete,de a rokonaimhoz kötödö információ még a függöny mögött van.Lehetséges hogy annyira fájó lenne felidézni hogy ezért nem jött még elö,bár nem is próbálkoztam ezt a karmikus kapcsolatot még megfejteni.Bár érdekes hogy én tényleg szeretem öket,és úgy érzem hozzájuk tartozom de ök nem akartak elfogadni!?A nagymamámra konkrétan nem nagyon emlékszem hiszen 3éves voltam a mikor meghalt.Ö pénzért adta a tejet nekem(a szüleimnek)Jó kis analógia!?;)A nagyapám kb.3 szor ha hozzámszolt egész életemben,egyszerüen levegönek nézett...!A nagynéném pedig mindig mindent megmozgatott csakhogy nekem rossz legyen!Mondjuk valamiért öhozzá érzem magam a legközelebb,közelebb mint az anyámhoz.Egyébként örá hasonlítok a legjobban kívül beleül.Még azt a pletykát is bevetette hogy nem az apámtól vagyok!:)De hát nem tudott senkit meggyözni,pedig nagyon próbálkozott!Föleg az apámnál!:))De akkor sem tudok rá haragudni,sem a bátyámra akiröl érzem hogy szeret,csak az ellentáborhoz tartozik és nem szabad kimutatnia...
Szóval ezért védett állandóan az apám!Ezért igyekezett hogy azt a szeretet amit megvontak tölem az ö ágán egyedül bepótolja.
Mondjuk a nagyapa békét kötött velem tíz év elteltével miután meghalt....igaz szeretet nem éreztem akkor sem,de legalább ö jött hozzám akarta hogy szobaálljak vele.
Jól elkanyarodtunk az eredeti beszélgetésböl amikor csak annyit szerettem volna mondani hogy nekem semmi bajom az apámmal!:)Üzenem minden lányos apának hogy nincs minden lánynak problémája az apjával,még az is meglehet hogy az ö lánya is ilyen ritka kivétel!
Szeretettel:Erika
Amikor azt modtam, hogy minden lánynak baja van az apjával, nem arra gondoltam - de ezt már irtam egyszer - hogy ROSSZ volt a kapcsolata. Mint a jelen ábra mutatja, neked is volt bajod a papáddal, mert hamar otthagyott. Ettől ő még nem volt rossza apa és jó volt a kapcsolatotok. Csak neked volt egy nagy törés az életedben.
Áttérve a terápiára. Hellinger módszer nem kifejezetten a múltbeli problémák feloldása, sokkal inkább a családon belüli "rend" helyreállítása. Ahogy olvasom, te ki volták valamilyen formában tagadva, esetleg a papádnál a mamád "szintjére" kerültél, lehet, hogy valamelyik rokonodnak korán haltak a gyerekei, valamelyik családtagnál valamilyen katasztrófa volt, stb. stb. Ezek mind kihatással lehetnek az életedre és lehet, hogy olyan terhet viselsz, ami nem a tiéd. Ezt helyre lehet billenteni és rögtön a kivül is rend lesz.
Szerintem a legrövidebben itt találod meg ennek a leírását: angstermaria.hu
Meditálás útján is messzire lehet kerülni, de bizonyos esetekben vannak nagyon hatékony eszközök is, mint pl ez.
Üdv!
Hédi
Elolvastam amit ajánlottál,de egy kicsit összezavart.
Esetleg ...én vettem át az apám feketebárány szerepét amikor megszülettem...!?
Hogy korán otthagyott ez természetesen megviselt,de hát ez az élet rendje.Születünk és meghalunk.Àm amikor meghalt az apám (ez még mindíg idegenül hangzik) kis ideig még velem volt.De szerencsére mindannyian akik szerettük elengedtük öt és most már más testben lakik.Nem keresem pedig gondoltam rá,ö most egy tiszta lappal kezdi újra nem akarom semmiben eltériteni.(Hú!Ez most biztos újabb kérdéseket fogalmaz meg bennetek!) :)))
Hédi most nem tartom valószínünek hogy eljutok egy Hellinger terápiára,de nyitott vagyok rá és ha ez a módszer az ami választ ad a kérdéseimre,és a sors szükségesnek találja hogy válaszokat kapjak akkor biztosan megtalálja a módját hogy ott legyek!Köszönöm!:Erika
sokszor "mondják" azt, hogy inkább én mint te. De ettől még nem biztos, hogy nálad is így volt. Nem baj ha most nem jutsz el, majd ha kell. Addig is megpróbálhatod meditációban "visszaadni" neki azt ami nem a tiéd. Egyébként el lehet azon is gondolkozni, hogy nem volt e más, gyerekekkel kapcsolatos tragédia a családban, nem volt e esetleg olyan gyerek aki egy korábban meg nem született, vagy korán meghalt testvér nevét kapta.
Társtalanság esetében pedig megvizsgálandó a papa első nagy szerelme és annak későbbi sorsa, ha az nem a mama volt.
Sok sikert és jó éjszakát!
Hédi
Nem tudok gyermektragédiáról,sem hasonlókrol...!Azért van olyan érzésem hogy karmikus mert olyan nagy volt az összetartás ellenem!Tulajdonképpen nem is éltem meg ezt az egészet problémaként,hiszen egyrészt ebbe születtem bele,másrészt az apám szeretete ellensúlyozta mindazt amit ök megvontak tölem.
Akartam még írni egy s mást,de közben jött a válasz!:)))
A társtalanságot én választottam,szerintem az egy másik történet.;) (nyitom is a blogot) ;)Köszi Hédi hogy elindítottál bennem egy két gondolatsort!Üdv!:Erika
Szia Bochecha!
Véleményem szerint ez a fiú nem az a személy, akire az Útitársad vár...
A sorsformáló szerelmekkel kapcsolatosan mindig azt láttam eddig, hogy elsöprőek voltak és nem a lassú víz partot mos elvére épültek...
Persze ez csak egy meglátás, és nem biztos, hogy jelen szituációban is helytáll...
Azért közös "máglyán" jobb "elégni", mint a másik "beérésére" várni, vagy tévedek?
Szeretettel:
kis-Sárkány
Osztom a véleményed. Bár a fiúra azért vár a lány.
Ahogy mondani szokták: aminek el kell jönnie, azt el sem kerülheted.
Valószínű ennél a kapcsolatnál az elengedés a feladat, persze lehet dolga a türelem tanulása is.
Osztom a véleményed. Bár a fiúra azért vár a lány.
Ahogy mondani szokták: aminek el kell jönnie, azt el sem kerülheted.
Valószínű ennél a kapcsolatnál az elengedés a feladat, persze lehet dolga a türelem tanulása is.
"Azért közös "máglyán" jobb "elégni", mint a másik "beérésére" várni " - naná! :)
köszönöm a hozzászólásodat, és Gabiét is!
szeretettel: Zsani
Szeretettel: Bochecha
Vass Albert (Funtinelli boszorkány) könyvéböl olvastam hogy az öreg azt mondja a lánynak :Lehet a tetö közös ha az út nem az.
Ez nem szószerint volt.De ha valaki segítene.....!?