Melyik szülőd bőrébe bújtál??(az egyikbe tuti!!)
Adj isten mindenkinek!!
Vajon elgondolkodtatok-e már azon,estleg konkrétan tudja-e valaki,melyik szülője életét cipeli tovább??
A következő érdekes dologhoz jutottam hozzá:
-egy házasságban az egyik szereplő a támadó szerepét tölti be,a másik a menekülőt játssza.Gondolkodj el azon,te melyik vagy,így hamarosan rájössz,melyik szülődre hasonlítasz.Ez még kit érdekel,igaz??
De:
-az érdekesség a dologban,ha te támadó vagy(mert apád is az),akkor az anyádnak megfelelő párt vonzasz magadhoz(ő a menekülő).Hogy érthetőbb legyek,saját példám hozom fel:én az apám vagyok(menekülő),tehát párnak támadót fogok bevonzani(ilyen a feleségem).Ő tiszta anyja(támadó),tehát párnak az apjának megfelelőt kellett bevonzania(menekülő,vagyis én marha).Ezzel el lehet menni a nagyszülőkön át a végtelenségig,és rá lehet jönni,ki miért vonzott be neki megfelelő párt.
Hogy hogyan lehet rájönni,ki a támadó és ki a menekülő?
Sokat segít annak,akinek az egyik szülője iszik.Az tuti menekül.Egyébként kis logika az egész.
Szerintetek lehet igazsága a dolognak??
És ha jól hallottam,ha megoldod a pároddal a problémát,minden irányban kioldódik.....
Üdv:bronzon
Szia Bronzon!
Ezt a kifejezéssel hogy támadó és menekülö most találkozom elöször.Kifejtenéd?Èn a gyenge és erös kifejezést használtam eddig.Jelentheti ugyanazt?
A nö olyan lesz mint az anyja,vagy teljesen az ellentétje.Olyan párt választ magának mint az apja,vagy teljesen az ellentétjét.Ez attol függ hogy tetszik-e neki a szülöi minta.Ez igaz ugyanugy a férfiakra.Pl. a nagyapám szélsöségesen szadista ember volt de az apám aki az ö fia teljesen az ellentétje szelíd és barátságos az ö fia ugyanaz lett mint a nagyapa...!?
Megjegyezném ez a gondolatmenet nem tölem származik.
Egyébként Bronzon!Èn is logikusan gondolkozom,ami nem könnyü a spiritualitás megértésében.
Ezért nagyon örülök ennek gondolatmenetnek!:)Van még több is!;)
Üdv:Erika
Kedves Erika!!
Nem teljesen értettem családfa felállításod.
A nagyapád szadista,apád békés,akkor kinek keell megint szadistának lenni??
Szerintem mindketten ugyanarról a dologról beszélünk.Ha az ember felismeri magában a támadót,vagy menekülőt,akkor könnyebben szembesül azzal,melyik szülője mintáját(megoldatlan problémáját) viszi tovább.Hiszen ez a lényeg:magadra vállalod az ő terhét,és viszed tovább...addig,ameddig létre nem jön egy olyan házasság,amelyben megoldódik ez a probléma,vagyis mindkét fél felismeri a szerepét,és megoldják a problémát,akkor minden valószínűség szerint oldódni fog a dolog a múltban és jövőben is.Vagyis a szülei,nagyszülei,(ha még élnek)is oldást kapnak ezáltal,és természetesen előre nézve(gyerekei,és az ő gyerekei stb)mentesülni fognak a probléma alól.Most szerintem ez bonyolultnak hangzik,de valóságban egyszerű,ha megérted.Bár én is értenék mindent,akkor többet tudnék segíteni nektek.Erről azért még sokat lehetne beszélni,mert felteheted a kérdést:mi van a nagyapáddal,aki meghalt,ő hogyan oldódik fel??Hát ez már egy másik történet.....
Üdv:bronzon
Van egy bátyám....és így!
De köszönöm a hozzászólásodat!
Nekem az jutott ebböl a ,,családi defektböl"hogy az apám gyerekként megfogadta hogy ha neki gyereke lesz akkor sem fogja bántani ha az a feje tetejére is áll!Ezt be is tartotta!...és nekem volt a legjobb apám a Világon!:)
Na igen, ez igaz, de nem arra kell rájönni, hogy ki a támadó, vagy ki a menekülő, hanem arra hogy melyik szülőd feladatait örökölted.
A támadással, vagy a meneküléssel már csak megoldod, illetve a szüleid úgy oldották meg az általuk kitűzött feladatokat.
DE!!! Mi már más megoldást is választhatunk!!!
Példa:
Én az apukám feladatait hoztam, vagy örököltem. Ő pedig a gondoskodást, vagyis azt, hogy az akaratomat egy gyengébb akarat alá helyezem, (mint az édesanya, amikor a síró csecsemőjéhez siet, pedig éppen olvasni akart, vagy szeretett volna).
Édesapám 45 évesen 5 évig pelenkázta, ápolta nagyapámat.
Én azt gondoltam, ha már pelenka , akkor mindenképpen szeretném ha az egy kicsi baba lenne, így én 42 évesen szültem egy kislányt, akiben tökéletesen megéltem azt amit apukám a nagyapámban.
Ha nem jól mennek a dolgaid, ha nem tudod, hogy valamit hogyan oldj meg, akkor nézd meg hogy hogyan élték a szüleid, mert úgy biztos, hogy Te is meg tudod élni, de ha akarod másképp is lehet.
Azt, hogy melyik szülőd feladatára születtél, onnan fogod tudni, hogy hozzá fordulsz ha bajban vagy, már egészen kicsi gyermekként is, mert hozzá szaladsz ha elestél, ha csalódtál az első szerelmedben, hiszen ő kérdések nélkül is tudni fogja , hogy gondod van.
Egy gyerek mind két szülőjét egyformán szereti, de csak az egyiküket avatja be minden titkába.
Vagyis ő lesz az, akinek TE a feladatait ,,örökölted".
Párkapcsolatában pedig mindenki olyat válasz, amilyen lány esetében az apja volt, férfiként pedig olyan lesz a feleséged, amilyen az édesanyád.
Most lehet, hogy sokan hümmögtök, de ha jobban belegondoltok ez bizony így van, mert ugyanaz a Nap, és ugyanaz a Hold kísér minket végig egész életünkbe, ami születésünkkor ott állt, ahol állt, sajnos nem tudjuk elvinni onnan.
Amit édesanyáddal nem oldottál meg, az vissza köszön a feleségeddel, és a férjedben, ha az apukádat nem tudod elfogadni.
Koromnál fogva el tudom mondani nektek, hogy ezt én már nem csak így tanultam, de meg is tapasztaltam.
Szeretettel : Noa
Így látom én is.
Fura mód nagy csatákat éltem meg a szüleimmel, főleg Apuval, de ha "bajban" vagyok, naná, hogy neki mondom el az egészet.
Általában nem is veszem ezt észre, de van egy elbújó bak szerepköröm is, és talán ez az indok. Mivel Apu is bak.
Működését akkor veszem észre, ha azt olvasom az ikrek milyen laza, mindenkivel szeret jól kijönni. Ez a kapcsolataim nagy részére igaz, a bak hatása akkor jön ki, ha mélyülni kezd bármilyen (pár, barát) kapcsolatom. Szeretem feszegetni a határokat, az elveimért falnak megyek, és két lábbal állok ki magamért, vagy másokért ha kell életre, halálra. Ja, konok és önfejű is tudok lenni igen nagy mértékben. Na ez minden csak nem a csintalan ikrek képről kialakult hiedelem, ráadásul nyilas az AC-ém.
Azt hiszem van dolgom ezzel bőven !!
Üdv, Buddhanita
Hiányoztak a hozzászólásaid, de hát mindennek oka van. Tudom.
Biztos, hogy Nyilas az ASC-ed?
Mert pár perc tévedés, és már át is megy a Bakba.
A rejtett ASC, meg kos. Nem csoda, ha fejjel mész a falnak, de hogy a témához vissza térjünk, bizony nagy csatákat is vivhatunk azzal, akivel azonos a feladatunk, de éppen azért, mert nem közömbös számunkra, hogy mit hogyan old meg.
Apropó, képzeljétek csak el micsoda hibát vétünk, amikor egy válással a gyerek elszakad attól akivel közös a feladata.
Noa
Nagyon jól esett, köszi!
Biztosan, a képletem már többen nézték, megadom neked is, Mezőtúr 1978.05.27. 21:05
Szép kis képlettel rendelkezem én is. Sajnos nem ment nekem az asztrológia, csak néhány dolgot tudok kibogozni, azt se bizti jól. Rejtett a bak énjelölőm, aztán lehet, ezt is "benéztem". Én már ott megbuktam, mikor az elemzést elkezdjük. Több analógia lehet egy-egy dologra. Pl.: hogyan láthatom azt, hogy valakinek a remeteséget jelöli pozitív értelemben (szerzetesi élet) vagy szimplán befordult személyiséget jelöl erős alkoholizmussal az adott képlett. Gondolom a fényszögek hatása áll a háttérben.
Kíváncsi lennék a saját pszichém működésére, illetve mi is az életfeladatom, de ezt meg már pláne nem tudom értelmezni.
De igen, hatalmas törés lehet egy ilyen eset mindkét fél számára, hiszen a régi mondás szerint : apánk vétkeit mi tehetjük jóvá.
Ez akkor esett le nekem, mit is jelenthet, mikor tesóm életét szemléltem. Rádöbbentem, apánk vétkei=a tanítás, amit gyermekként látunk szüleink viselkedési formáiból, mikor árvesszük szokásaikat, félelmeiket, hitrendszerüket. Aztán indul a vád ellenük, meg a fogadalom, én olyan nem leszek soha, mint ő, és aztán jön az élet a "beépült programjaink" által, és lám, olyanok vagyunk, mint saját szüleink.
Hogyan tehetjük jóvá?
Kilépünk a szerepkörrel és nem adjuk tovább gyermekeinknek az ártó hatásokat. De ez már más téma.
Én ezt nem az asztrológia jegyéből tudtam meg, hanem megfigyelésből. Apánkkal (és az ő családjával) van karmikus dolgunk (tesómnak és nekem), erre a betegségek vonulata mutatott rá nekem. És ami szintén nem meglepő, keresztlányom is "klónozódott", ugyan azok a lelki terhek, gondolatok, félelmek, reakciók, betegségek, amiken én is átmentem.
Anyukám családja mindig is kicsit távolibbnak (más bolygónak) hatot, még a külső megjelenésban is érzékelhető az unokatesók között, bár nagyon-nagyon szerettjük egymást, még az életünk is eltávolodáshoz vezetett. Ugyanakkor, mindig nagy boldogság újra látni egymást. Hálát kell adnom, hogy ilyen csoda a létezés hálója. Ámulatba ejt mi mindennel összefügg, és mi minden összecseng az élet szinfóniájában, valamint micsoda karmester az Univerzum! Ezt összehozni nem semmi lehetet!
Ölellek, jó újra beszélni
Buddhanita
Hát nem tudom, nekem csak a nagyfaterom ivott és sokmindenbe menekülök én is az tuti. Viszont ha így vesszük támadó vagyok párkapcsolatilag, vagyis akkor menekülve támadok (hátrafelé nyilazok? :)). Mégse mondanám, hogy inkább apám vagyok, az összes beteg és néhány pozitív vonásukat ugyanúgy átadták nekem a szüleim, sőt még a nagyfater pozitív és negatív dolgait is észrevettem magamon, szóval összetettebb kell legyen ez.
Én meg azt hallottam, hogy a családban az elsőszülött jön az apához tanítani (azaz az ő megoldandó feladataiból vesz át néhányat), a másodszülött pedig az anyához. ( a harmadik meg ajándék) Viszont a lánygyermekek mindenképpen jönnek az anyjukhoz is, a fiúk pedig az apjukhoz. Szóval, ha elsőszülött lánygyermek vagy, vagy másodszülött fiú, akkor rossz neked... :)))
Szia Csaesz!
Érdekes, amit írsz... Megnyertem a fődíjat! :)
Na, ezen elmélkedek, azt hiszem...
szeretettel:Bochecha
Hát igen, ezek szerint én is két lovat ülök meg egy fenékkel... Lehet azért választottam ezt, mert jó nagy kufferom van, két ló is alámfér? :))
Sok esetben tényleg így tapasztaltam én is, de nem mindig.
Ha pedig vannak kivételek, akkor az már nem törvényszerű.
Noa
Egyke vagyok, faterral én is meccselek ám.. :)
Igen, igen, és vannak családok, ahol 5-6 gyermek is van.
Valószínűleg ezért jobb módszer az hogy ki áll hozzád közelebb, még akkor is ha sokat vitatkoztok.