Itt van a nyár végre, nagyon vártuk már a sok havazás, didergés és árvíz után. Most aztán lehet menni nyaralni tengerpartra, Balaton partra, víkendházba, vagy csak kiülni délutánonként a teraszra, erkélyre.
Ha nyár, akkor az vidámság, jókedv, szabadság, önfeledtség. Legalábbis a legtöbb emberben ilyen programok futnak, kötelező ilyenkor boldognak lenni, szabadságra menni, pihenni, mert az év eme évszaka erre lett kitalálva.

De ez nem mindenkinél van így, mert van, 

• aki nem nyáron szeret pihenni, hanem télen. esetleg mindig, minden héten.  : )
• Van, akinek nem telik utazásra, se luxusra, sőt hétvégi kiruccanásra sem.
• Olyanok is élnek körülöttünk, akik ha nyaralnak, akkor is dolgoznak, problémáznak, nem tudnak kikapcsolni, mert állandóan pörög a belső motor.

Közeleg a Karácsony és ez bizony eszembe juttatja az évtizedek alatt belém kódolt programot: Menjél, vegyél ajándékot!
Persze azóta a tudatosabbja már átírta ezt arra, hogy nem kell feltétlenül venni, hiszen még szebb, ha saját kezűleg csinálod meg, de asszem ezzel még nem láttunk a probléma mélyére.
Miért nevezem problémának az ajándékozást?

No nem azért, mert nekem leggyakrabban probléma, hogy kitaláljam minek örülne a másik. (Erre megoldásként pár éve már meghirdettem az: Ajándékozd meg Magadat! - programot)
Inkább azért, mert ez megint egy öntudatlan program, amit évről-évre ismétlünk, mint a robotok, és közben azzal palástoljuk tudatlanságunkat, hogy a szeretet szép kifejeződése az ajándékozás.

Miközben az Újjászületés témához keresgéltem olvasnivalót, ráakadtam az újjászületés (rebirting) légzés kifejlesztőjének, Leonard Orr-nak egy könyvére és annak előszavára. 
Teljesen ledöbbentem az ott olvasottakon, hiszen pont ugyan ezt tanítottam pár évvel ezelőtt az "öregedés és halál okának feltárása" témában valamelyik Tantra táborban. Az, akkor, valamelyik égi csatornából lejött, nem én találtam ki, de tudtam, hogy így van és most nagyon örültem annak, hogy mástól is ugyanezeket a gondolatokat olvashatom!

"Nekem volt egy ismerősöm, aki egész életében cigizett, piált, mégis több mint 90 évet élt!" - kezdte el bizonygatni egy srác, hogy neki miért nem káros a cigarettázás.
Persze mindenkinek van egy ismerőse, aki ürügyet szolgáltat a szenvedélybetegségének, de azért egy józan gondolkodású ember tudja, hogy valószínűleg nem Ő lesz az, akit majd megkímél a nikotin.

Vannak, akik annyit ehetnek, amennyi csak beléjük fér, vagy nem sportolnak évtizedekig, mégsem híznak el, csinosak, fittek maradnak.
Ugyanígy, vannak, akik alapból rendezettebbek lelkileg, ezért ők bármiféle önismereti munka nélkül is képesek egyensúlyban maradni.
Sokfélék vagyunk, mind különbözőek. Az egyiknek ez megy, míg a másiknak csak döcög. Mindenkinek megvan a maga erőssége és gyengéje - hiszen pont ezért, ezek kijavításáért születtünk ide.