A dimenziók metszéspontjában | Önmegvalósítás.hu

A dimenziók metszéspontjában

b10.jpg

A HangDala énektanfolyamokon rengeteg csodával találkozom. Az emberek eljönnek, hogy énekelni tanuljanak, aztán egyszer csak egy csoda történik velük. Megmagyarázhatatlan, de nagyon jó. Egy ajándékot kapnak, ami mostantól egy életre az övék lesz.
Mi ez az ajándék? Az énekhangjuk. Mindegy, hogy honnét indulnak, végül énekelnek. Ki szépen, ki nagyon szépen, de mind csodálatosan. Ám nem csak ez.
Mást is kapnak. Megtapasztalják, hogy az élet jó, nagyon jó. A létezés alaprezgése valójában a boldogság.
Megtapasztalják, hogy egymással lenni jó. Egymással énekelni még sokkal jobb. Ez lenne a szeretet? Minden bizonnyal. Vége a félelemnek, csak a biztonságot adó közösen átélt öröm marad. Ragyogó tiszta szemek nevetnek egymásra, amiben nyoma sincs a félelemnek.
Megtapasztalják, hogy örülni, mosolyogni szabad, sőt, nem csak szabad, de a HangDalán kell is, mert ez az énektechnika részét is képezi.
Vegyszer nélküli kozmetikát kapnak, kisimult arcot, fényes, ragyogó bőrt, megtisztult aurát. Ez aztán a szépségipar!
A dalok elzengenek és íme, a szívünkben ott fészkel a Csönd. Eddig is ott volt, de elnyomta a külső-belső zaj. Most szinte kézzel tapintható, beburkol minket, és ezt a csöndet semmilyen külső-belső zaj nem tudja elnyomni. Mert ez a csönd hatalmasabb és lágyabb azoknál.
És itt van a Jelen. Ez mindennél hatalmasabb valóság. És milyen egyszerű! Máskor olyan nehéz megtalálni, most meg nehéz lenne nem észrevenni, hogy a Jelenben vagyunk! Itt minden más, mégis oly otthonos, hiszen örök otthonunkba értünk.
A Jelen a dimenziók metszéspontja. Örök találkozási pontja mindennek és mindenkinek. Üdvözlégy, vándor, megtértél otthonodba!
De hát hogyan? Hogy tud ennyi mindent megadni a hangképzés, a közös daltanulás, az együtténeklés, együttnevetés, a közös rácsodálkozás a zene és vers lüktető, igéző, valóságot feltáró áramlására?
Rudolf Steiner szerint mostanra már a Szívcsakránk kifejlődött, idáig már eljutott az emberiség a Szellemi Emberréválás nagy evolúciójában. Ám a Torokcsakránk még csak egy eljövendő korszakban fog hasonlóképpen kifejlődni. Ha az angyali rendek nem segítenének be, nem is igen tudnánk pusztán a saját erőből szépen beszélni, énekelni. Aki már most műveli a szép éneklés és beszéd tudását, az a következő korszak számára oly módon készíti elő Torokcsakráját, hogy az majd ideális módon, teljes fejlettségében lesz képes megnyilvánulni.
Ehhez a magvakat most kell elvetni. Aki így tesz, az a következő tudati korszak magasabb tudtaszintjébe lép be, és annak harmonikus eljövetelét készíti elő.
Hát persze, hogy földöntúli boldogságot élünk át! Hiszen a HangDalákon nem csak egyedül éneklünk, velünk énekelnek az angyalok is! Bizony, erősen szoktuk érezni boldogító, megható, gyógyító jelenlétüket. Énekelj hát velünk, és énekelj velük! Énekelj teljes szívedből!

Fekete-Kiss Sándor
A HangDala és a Szférák Zenéje improvizáció megalkotója
www.hangdala.hu

A jelentkezés lezárva.

Beküldte: | 2009. ápr. 25. szombat - 18:08

Hozzászólások

0 hozzászólás