Ezt most hallom először. Szaga van, azt már hallottam. :-)

Szerintem a hatalomnak is van felső megnyilvánulása mint a szeretetnek. Aki érzett már hatalmat magában akkor az tudja, hogy hatalom legalább annyira édes mint a szeretet. A hatalom önmagában nem rossz, de lehet rosszra is használni, vissza lehet élni vele.
A hatalmat el szokták ítélni, de ez általában egy hétköznapi általánosítása annak. "Isteni" értelemben a Hatalom gyakorlatilag maga Szabad Akarat.

Az önmegvalósításon,és most már a Miki fórumán
megy az semmiképp nem lehet véletlen.
Szerintem ugyanez a történet zajlik nagyban is,de mi nem vesszük észre.
Hatalomra éhes agresszív indulatok szabadultak el minden szinten.
Egyesek uralkodni akarnak embertásaik felett,megmondani hogy mit gondoljanak,hogyan érezzenek.
S dühíti öket hogy ahányan vagyunk annyifelé kószálunk,szeretnének csordában látni minket.
Csorda,ahol rend van és fegyelem!
Az elmult idökben bizony ez sikerült is egyeseknek,s már tudjuk mi lett belöle.
A diktátorok legföbb fegyvere volt a félelem.
Gondolom ök is elöször kicsiben kezdték.....
S minél többen féltek tölük annál nagyobb eröt adtak neki,ami aztán általában világméretü
terrorizmusig dagadt akár.
Most már az ilyen babérokról ábrándozó ki csírák csak addig maradnak életben,és addig
fejlödnek amíg találnak maguknak az agressziójukhoz megfelelö partnert aki komolyan veszi öket.
Akiben el tudnak indítani bármilyen nemü indulatot,mert ez ami élteti öket,ebböl táplálkoznak.

A legbölcsebb ha megmosolyogjuk,és hagyjuk szépen elmulni öket. ;)

Erika Szeretettel!

Én még „önálló”, céltudatos, teremtőjétől független energiamintával nem találkoztam. :)

A hatalom, pénz, stb. az csak egy fogalom, egy idea, amit a „rajta” gondolkozó ha „megídéz” saját gondolati+érzelmi energiáival táplálja, gazdagítja, modellálja, s a „belefektetett” „névjeggyel” ellátott minőségeknek megfelelően „betakarítodik” a neki megfelelő tapasztalat.

Én véleményem szerint, még nincs meg bennünk az a valódi tapasztalat, hpgy gondolatainknak, s érzelmeinknek „tárgyi”, 3D-s következményei vannak. „Valaki más volt az, nem én” él bennünk sokszor.

Pl. ez az ”átka” a túlsok gondolkodásnak, hogy egy egy idea, nem kaphat a kattogás miatt elegendő egyértelmű „életképes” minőségi, életigenlő, tiszta, koherens, humánus figyelemenergiát. Egy önmagába belegabalyodott gondolatmenetel szinte ellehetetleníti a tisztább élettapasztalatokat. Elmaradnak a „kicsapodások” a valóságban, ami által az elme valódi feed-backet kaphat önmagáról, tevékenységéről.

Minden idea, amibe belegondolok, beleélem magam tapasztalataimat szolgálja.
SZOLGÁLJA!!! S ha igaz, hogy a világegyetem szerkezete holografikus, akkor igen, amit én „kicsiben” csinálok, affektálja a „nagyot” is. Hatalmaskodhatók ha úgy tetszik, de modósítom egyben a hatalom ideát is, úgy, ahogyan teszem, s úgy teszem, gondolom, ahogy kívánnám, hogy szolgáljon.

AnnA