Tükör villág... | Önmegvalósítás.hu

Tükör villág...

Tükör világ

Tavakat emelünk,
hegyeket ásunk.
Nem hogy régi kövekből
emelnénk új házakat.
Inkább új kövekből húzunk fel
régies házakat.
Felfordul a világ.
S mi észre sem vesszük,
hogy hegyeink túl nagyok,
s tavaink túl mélyek.

Ez akkor történt amikor főiskoláról tartottam hazafelé a buszon
és Nyék mellett jártunk, amikor is feltűntek a bányatavak, illetve az abból emelt hegyek és akkor annyira durvának hatott, hogy tavakat emelnek és hegyeket ásnak....nektek nem???


Beküldte: | 2010. ápr. 15. csütörtök - 08:45

Hozzászólások

2 hozzászólás
felfordul a világ és mi észre sem vesszük.
2010. április 15. csütörtök, 20:48 | Kassay Noémi

Ma délután talán pont ezekkel a szavakkal fogalmaztam meg én is, hogy felfordul a világ és mi észre sem vesszük.
Egy temetésen voltam, ahol a pap és a kántor énekelt, mi meg csak álltunk, és vártuk hogy vége legyen már ennek a lassú vontatott éneknek.
Ekkor eszembe jutott, hogy bezzeg amikor én voltam gyászban, mennyire jó volt hallgatni, dúdolni ezeket az énekeket.
Megvigasztaltak, és sírhattam rajtuk annyit, amennyit csak jól esett. Sokszor napközben is azon kaptam magam hogy épp dúdolom valamelyiket .
,,Szerencsés vagy hogy tudod a szövegét is, meg a dallamát is"-mondta egyik barátnőm aki pszichológus, mert ezek az énekek azok, amik segítenek túlélni ezt a bánatot, mert ez az a zene, ami gyógyít, és csak ez tudja begyógyítani azt a sebet ami most benned van.

Ma délután meg álltunk a temetőben, és a papon meg a kántoron kívül senki sem énekelt.
Vajon hogyan fogják feldolgozni így a bánatukat, és hogy fognak tovább élni, ha nem gyógyul be a seb? Hiszen az bármikor felülfertőződhet.

Az emberiség ebben a fene nagy modern világban elfelejti az élethez szükséges alapvető dolgokat.
Noa

vandorlelek képe
egyetértés
2010. április 15. csütörtök, 23:19 | vandorlelek   Előzmény

Nos igen, fejlődünk, vagy csak haladunk? Persze ez egy költői kérdés....
Amiről írsz, arról az jutott az eszembe, hogy volt egy barátom törökországból önkéntesként nálunk. Sokat beszélgettünk, vallásról, nyelvről, közös múltról, stb...
egyszer véletlenül előkerült a "Gólya gólya Gilice, mitől véres a lábad? Török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja. Síppal-dobbal-nádi hegedűvel"

Na most ezt fordítsam le neki, mert akkor még annyira nem beszélt jól magyarul...

és akkor jött a döbbenet, amikor a gólyához értünk.

törökül a gólyát úgy mondják, hogy Léjlek. így már az is világossá vált számomra, hogy miért pont a török gyerek az aki megvágja, s most nem a 150 évről beszélek...

Nos akkor ki is hozza a kisbabát batyuban???

Igen, tényleg elfelejtettünk sokmindent, de leginkább emlékezni felejtettünk el...
Azért amint látom van még egy-két renitens, aki próbálkozik...
" TE benned bíztunk eleitől fogva..."

Feliratkozás Hírlevélre