Te miért Vagy itt?
Sziasztok!
Nyitottam ezt a blogot hogy helyet adjak egy újabb témának,amiben kifejthetjük miért vagyunk itt,az önmegvalósításon.
Öszintén...! ;)
Mert feltünt hogy egyesek csak egy jó kis balhé reményében keverednek ide,és semmi inditatásuk arra hogy felhötlen beszélgetésekbe keveredjenek.
Hogyan vehetjük észre az eredeti szándékot a sok mosoly,és kacsintójel,és ártalmatlannak tünö hozzászólások rengetegében?
Te miért Vagy itt? ;)
Hozzászólások
42 hozzászóláslettél megalázva?
Ebben a blogban konkrétan, légy szíves másold be ide.
"Ez egyébként veled is megesett Kati,amikor ide akartál hozni valamit.
Emlékszel? Milyen érzés volt?"
Felkészületlen voltam a témában. Ezért lehetett belekötni, kiforgatni. Csupán jelzés volt rá, hogy ha legközelebb blogot indítok, készüljek fel jobban.
Nem magamról beszélek,hanem egy jelenségről az oldalon,ami engem is érint egyre gyakrabban.
Akármilyen durva odamondogatások is vannak,én akkor sem érzem magam megalázottnak,
mert valakinek az indulatos megnyilvánulásától nem leszek kevesebb,akárhogy is igyekszik ezt elhitetni velem:)
És ugyanúgy a dicséretet is elengedem a fülem mellett,mert attól sem leszek több.
Szerencsére,hogy nem sértett ,dühös egók fogják nekem megmondani ki vagyok.
Ezt megint ne vedd személyeskedésnek,mert ez is jelenség itt,rengeteg ilyen hozzászólás van,
és nem mindig én vagyok az alanya:)
Ami pedig a blogodat illeti,egyáltalán nem a felkészületlenség volt az ok. Senki sem pszichológia professzor itt,hogy ezt meg tudta volna ítélni. Egyetlen hozzászólás sem szólt arról hogy te felkészületlen lettél volna. Egészen más volt a probléma.Ami a mai napig is a probléma,a jelen blogban is. Ez a te ügyed,olvasd vissza azt a blogot. Kertelés nélkül meg mondják neked, mi a probléma. /én abból kimaradtam:)/
Erikának:
Szerintem nehezen fogadod el a korlátokat, mert nagyon fontos neked a szabadság. Azonban szerintem nem mindig a szabadság a legjobb választás csupán egy lehetőség, aminek érdemes a tudatában lenni. Ragaszkodni hozzá viszont hiba lenne.
Ezt megértem valamilyen szinten mert én is hasonló vagyok, de be kell látnom, hogy a szabadság utáni igényem sokszor ellenem is fordulhat. Nem árt ha az ember tudja az aktuális "szabályokat" s tudja, hogy mikor szegheti meg őket és mikor nem.
Ja és a család nem korlát, ha összetartja a szeretet. A szeretet jól kompenzálja a szabadság "hiányát" :)
Ìrom hogy ,,harcos vagyok",és erre ki talál meg!?
Egy olyasvalaki aki nem vallja magát annak,de érdekes módon mindíg ott van a sürüjében. :))))
Na most hogy is van ez? :)))
Kati!Te miért Vagy itt?Elárulod végre? ;)))
én kivettem az oldalt a kedvenceim közül a f.bookon. Ezzel már annyira nem tudok azonosulni, de mondhatnám úgy is, hogy ezt már nincs pofám felvállalni az ismerőseim előtt.
Sőt, határozott jelzésnek érzem: el kellene engednem az ehhez az oldalhoz kapcsolódó kötődéseimet.
Csatlakozom.
PÜNKÖSD VAN. Lehetne esetleg kicsit elmélyülni,
ha valaki tényleg komolyan gondolja,hogy van valami köze a spiritualitáshoz:)
Igazad van. Akkor én most elmélyülök valami másban. Bár nekem a Pünkösd annyit jelent, hyog nem kell dolgozni holnap. És azt se gondolom, hogy van közöm a spiritualitáshoz. :-)
Szép dolog az őszinteség:)
Akkor visszatérve az eredeti kérdésre.
Ha nem gondolod, hogy közöd van a spiritualitáshoz, akkor miért vagy itt?
Számos fórum van számos weboldalon, amelyek nem a spiritualitással foglalkoznak.
Én már leírtam. Ebben a blogban. Bár lehet, hogy hülyeség. De nálam nyíltabb és egyenesebb emberkét nehezen találnál, amiket én itt kiírtam magamból, szóval most is azt gondolom, hogy azért jöttem ide. Most ugyanazt tudnám írni, annyi a plusz hogy mostmeg már megszoktam. Aztán meglátjuk. Nem irogatok semmiféle fórumokra amúgy, úgyhogy magam se értettem.
Mert nem vagyok ott, ha ott lennék akkor nem lennék itt, itt is ott is lennék na ez dilema...