A domináns anya kálváriája | Önmegvalósítás.hu

A domináns anya kálváriája

Mivel nem szeretném szétoffolni Kati blogját,ezért nyitottam egy önnálló blogot
hogy itt folytassuk a nyomozást mi lehet a domináns anyai viselkedés hátterében.

,,Az anya magával hozza az eredeti családi mintákat, s mindazt az élményt, amit ott szerzett; így nem csak a jelen körülmények, de a múlt eseményei is hatással vannak rá. Ezek az élmények az anya új családjában, a párkapcsolatában, a szűk és a nagycsaládban új értelmet nyernek, együtt hatnak a gyermekre. Így az anya-gyermek kapcsolat túlzott hangsúlyozása leegyszerűsítés, s egyaránt káros hatással lehet mind a gyermekre, mind az anyára. "

részlet innen:
http://www.vasnepe.hu/gyermekszoba/20090112_tokeletes_anyanak_lenni

Beküldte: | 2010. nov. 21. vasárnap - 16:01

Hozzászólások

71 hozzászólás
Nálunk az anyukám viselkedésének hátterében egyértelműen az
2010. november 21. vasárnap, 17:16 | Hiteles06

Nálunk az anyukám viselkedésének hátterében egyértelműen az ő anyukája viselkedése áll. Ezért is kell elköltözni. :) Miért szeretnéd megtudni, hogy mi áll a viselkedésük hátterében?

Domoszlai Katalin képe
Szerettem
2010. november 21. vasárnap, 20:50 | Domoszlai Katalin   Előzmény

volna tovább vinni a témát, hogy rátérjek az apák, a testvérek és egyéb tényezők hatására... Na most már mid1.
Azért mert meghaladja egy fórum téma keretét. Itt már kálvária alakult ki.

Erika, ez neked miben tükör?

u.erika képe
Szia Kati!
2010. november 21. vasárnap, 21:21 | u.erika   Előzmény

Nem mindegy.
Folytasd a témát egész nyugodtan.
Ha ennyire megmozgató mindenképp. ;)

Csak kifelyezésre jutattad hogy nem szívesen veszed ha az adott témát egy másik nézöpontból kezdjük el megvizsgálni.
Ennyi.
S hogy ne sértsem az elképzeléseid a blog tartalmát illetöen inkább nyitottam ezt a blogot hogy tovább folytassuk az ott elkezdett beszélgetést.

Mert szerintem egy keresö igenis nem elégszik meg annyival hogy ráhúzza egy figurára az összes sérelmét. ;)

Erika Szeretettel!

u.erika képe
Szia Hiteles!
2010. november 21. vasárnap, 21:44 | u.erika   Előzmény

Valóban érdekel a téma.Mégpedig azért mert a néni akit jelenleg ápolok épp a domináns anyai szereppel játszmázik/ott.
Az a cikk amit megosztott velünk a Kati minden pontban stimmelt azzal amit itt láttam és hallottam a dadaista anya játszmái.

Lehet hogy úgy érzem meg kell védenem öt!?
Tudat alatt lehetséges az is....
Tulajdonképpen egy játszmázást soha nem kell megvédeni mert akkor mi is részt veszünk benne.
Csak felismerni és kimaradni belöle. ;)

De a játszmázót magát kell tetten érni hogy egyáltalán mit akar elérni?
Megértéssel és szeretettel. ;)

Üdv!Erika

Domoszlai Katalin képe
Ha szeretnéd megtudni
2010. november 22. hétfő, 7:21 | Domoszlai Katalin   Előzmény

miért lett ő domináns anya akkor két választásod legalább van. Az egyik, meséltetni őt a gyerekkorról. A Barbara úgy nyitja a nem spiri úton járó kliensek lelkét, hogy ezt a kérdést teszi fel: Mi az, ami igazi örömet okoz? A néni esetében milyen álmai, tervei voltak gyerekként? A jó és szép dolgokról beszéltetni, miután megnyílik, úgyis előkerülnek a problémás dolgok is... Meg fogod találni az érzelmi elhanyagoltság jeleit.

A másik megoldás ha meditációban kapcsolatba lépsz a saját belső bölcsességeddel és az övével is és lekéred a választ. Ha már rászánsz erre egy meditációt érdemes rákérdezni arra is, hogy miben tudsz a lelki dolgokban neki segíteni. Az öregkor lenne az a szakasz amikor a nagy belátások segítségével egy egész életút megélt tapasztalatai le kellene hogy tisztuljanak.

Ami miatt az ember lánya segíteni szeretne a játszmázónak hogy hagyja abba ezt, az az, hogy meglátja a játszmázó egó mögött a szeretet éhes lelket. S mint tudjuk, aki önmagának a szeretetet megadni nem tudja, azt a környezete sem tudja szeretni. Azt kellene felismerniük, hogy önmagukért, a saját lelkük szépségéért és értékéért, a születés jogán jár nekik a szeretet.

u.erika képe
Köszi!
2010. november 22. hétfő, 9:06 | u.erika   Előzmény

Szóval seperjük szépen a szönyeg alá a témát,én meg tudjak meg amit akarok meditációban és aztán kussoljak!? ;)
Szerintem ez a jelenség gyakoribb annál hogy nyilvánosan beszélgessünk róla.
S közös erövel tárjuk fel a domináns anyai szerep gyökereit.

Nem fogom beszéltetni,mert nincs abban az állapotban,és egyébként sem.
S nem fogok meditációban machinálni sem.
Ennek a jelenségnek biztosan van logikus magyarázata,csak lehet hogy még nem tartasz ott a könyvedben. ;)

Kati!
Úgy érzem nem nagyon akarod kiengedni a szellemet a palackból.....
Miért?

Szeretettel!Erika

Domoszlai Katalin képe
Nem akarom a szőnyeg alá
2010. november 22. hétfő, 11:29 | Domoszlai Katalin   Előzmény

söpörni a kérdést. Azt hittem, hogy Te akarsz tenni valamit azért, hogy az okok kiderüljenek. Már megint tévedtem :-)

Ebben a könyvben ( sem ) található meg az összes kérdésre az összes válasz, nem is várom el egyetlen könyvtől sem. Az élet, a valóság ahol kutakodni kellene. A Barbara azt javasolja mindenkinek, hogy az elméletek megismerése után mindig tartsák azokat a háttérben és elsősorban az előttük álló ember egyediségére fókuszáljanak, így kerülhetőek el a sablonizálásból fakadó problémák.

Erika, ahogy lesz rá energiám és lehetőségem, az általam ismert domináns anyák és az ő gyermekeik megkérdezésével megpróbálok választ adni a kérdésedre. Engem is érdekel.

A másik amit jó lenne tisztázni. Az információ lekérése, akár Akashából, akár belső bölcsességből még nem machinálás. Be van építve egy szűrő, bármilyen információ és bárki részére nem hozzáférhető, pontosan a machinálási hajlandóság miatt :-D

Erika, szerintem nagyon jó ötlet ez a blog. Szerintem hogy egy
2010. november 21. vasárnap, 21:04 | KatiPotter

Erika, szerintem nagyon jó ötlet ez a blog. Szerintem hogy egy domináns vagy bármilyen anya milyen hatást vált ki egy gyerekben a későbbiekre nézve, az nagyban fog a gyerek személyiségétől, tudatossági szintjétől is, tehát erre nincs recept. Nem feltétlen lesz belőle "lelki sérült". Meg egyáltalán mi az? Relatív az, nem hinném, hogy ebben lehetne általánosítani, vagy súlyosabb esetben előítéletek gyártani.
Viszont ha úgy közelítjük meg, hogy mi késztet valakit, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben "domináns" legyen, az már nekem kézzelfoghatóbb.

Én komolyan nem értem, hogy mi a baj ezzel a témával. Egyszerűen
2010. november 22. hétfő, 9:27 | Hiteles06

Én komolyan nem értem, hogy mi a baj ezzel a témával. Egyszerűen csak nézek itt, hogy miért a sok támadás???? Tényleg szeretném tudni, hogy mi a gond. Nekem tényleg sokat segít, ha megértem, hogy miért ebbe a családba születtem, mi volt vele célom. De ha valaki másként gondolja, és szerinte nem mi akarunk születni valahova, akkor se értem, hogy miért nem fogadható el (akár csak elmélet szintjén) ez az egész. Segítsetek már megérteni! Mi ezzel a probléma?
Miért baj az, ha valaki domináns anya, vagy lazán tartó anya??????? Vagy mindenki csak a tökéletes anyát ismeri? Vagy csak azt tudjátok elfogadni? Én tudom, hogy engem igazából nem az anyám miatt zavar a téma, hanem a saját anyaságom miatt, mert sokszor nem érzem elég jó anyának magam, de benneteket miért???????

Hát nekem is volt egy édes ,drága domináns anyukám,csak az volt
2010. november 22. hétfő, 11:43 | Éva.

Hát nekem is volt egy édes ,drága domináns anyukám,csak az volt a pechje szegénynek,hogy én még dominánsabb voltam.
Ez kicsit bonyolítja ezt a domináns anya kérdést.
Amikor a férj engedi,az egyik gyerek is,de a másik nem.
Majd mesélek:)

dominancia
2010. november 22. hétfő, 23:03 | liveinthemoment

Sziasztok

Az én családomban is hasonló a felállás.Anya dominánsabb mint Apa.

Nekem sikerült eljutnom arra a szintre amit itt olvastam hogy ez halmozott probléma és anyám is az ő családjából hozta ezt a viselkedést.

A nagyszüleim közül ma már senki nem él de azt mindig megfigyeltem és érzékeltem gyerekfejjel hogy az anyai nagymamám és anyám között nagyon hűvös volt a viszony.Az anyai nagypapám pedig szimpla bábu volt az ő kezében és mindenben bólogatott még akkor is ha neki valami nem tetszett.

Apámnál a helyzet kicsit másképp egyforma.Ott az apában volt elég spiritusz mert imádott okoskodni és vitatkozni de ezt azért tette hogy a hatalmi pozícióját megtartsa.Az apai nagymamám sokszor szenvedett emiatt de elég kemény nő volt ő is mert a hite..na az hegyeket mozgatott meg :)

Hoztam szép mintákat de még nem tudom azt hogyan és hol kezdjem el anyámmal.Leülni vele nem akarok mert próbáltam már vele beszélgetni erről de nem eléggé nyitott--jönnek a kérdések hogy miért vagy erre kíváncsi mert ez már olyan régen volt? Mit vájkálsz a múltban? stbstb

Szerintetek hogyan álljak hozzá?

köszönöm

liveinthemoment

Domoszlai Katalin képe
Körbekérdeztem
2010. november 23. kedd, 9:20 | Domoszlai Katalin   Előzmény

az ismerőseimet, öt domináns anya gyerekkori hátteréről sikerül infókat beszerezni. Statisztikai tömegnek ez még nem nevezhető, viszont nagyon érdekes egyezőségek vannak, amit nem kell kinyilatkoztatásként kezelni, de érdemes rajta elgondolkodni.

Ezek az anyák vagy egykék, ha többgyermekes a család ők elsőszülöttek és/vagy ők a különleges gyerek a szülők számára. A saját tehetségüket, a kreativitást az önálló életutat nem tudják felnőttkorban megvalósítani, ebben közre játszik a társadalmi osztály, pl szegény paraszti háttér, a szülők tekintélyelvűsége stb. Egy karakán, tehetséges, igazi élni vágyó lény, akinek "szimplán" az anyaság jut mint lehetőség. Ugyanezt a bezártságot és flusztráltságot majd mindannyian átéltük, akiknek az élete beszűkült a gyes alatt, mert a gyerekfelügyelet nagyon nehezen megoldható volt. Nekik a helyzetük annyival volt nehezebb ( a szüleink, nagyszüleink generációjára gondolva ) hogy a kismama korszak után sem volt lehetőségük a tehetségüket kibontakoztatni, álmokat, életutakat kellett sok esetben feladni az anyaság és a környezet elvárásai miatt, vagy pusztán azért mert nőnek születtek le. Gyakran a férj nagyon gyenge, befolyásolható, a domináns anya a férjet is uralja, de nem tudja igazi karrier befutására rávenni.

Önmagukat nem tudják igazán szeretni és elfogadni, és mély hiányuk van a szakmai sikerélmény, elismertség, az alkotás örömének területén.
És itt a párhuzam, miért kavart ekkora felzúdulást a téma. Csak annyit szeretnék, hogy aki nekem ugrott, ahogy egyik barátom viccesen fogalmazott, Kati szétkaptak mint foxi a lábtörlőt :-DD gondolkozzon el rajta, hogy található-e párhuzam ezeken a területeken: az életút elakadása, a kreativitást nélkülöző munka és egyéb pl szakmai sikerélmény hiánya miatti flusztráltságok tekintetében.

Kati,amit itt leírtál teljesen rendben van. Mondhatnám szóról
2010. november 23. kedd, 10:28 | Éva.   Előzmény

Kati,amit itt leírtál teljesen rendben van.
Mondhatnám szóról szóra illik pl. az én anyukámra is.
Ez egy jó hozzáállás,hogy utána járok a dolgoknak,nem csak kijelentek valamit.
Úgy látszik ezért kellett a sok kritika,hogy ezt megtedd.
Meg még valamit meg kellett volna,de azt még mindig nem látod.

Én most kimaradtam a vitából,de láthatnád,hogy nem a téma felvetésed miatt voltak a kritikák,hanem azért ,ahogy lereagáltad a hozzászólásokat.
És még mindig nem látod be ezt és azt hiszed ,hogy a domináns anya verte ki a biztosítékot,holott a Te reakcióid miatt volt az össztűz.
Nézd meg hogyan kezelted a véleményeket,pl.,ahogy Alenkának visszatámadtál.Kiigazította ezt az asztma dolgot,és egyből ő lett a sérült ember,aki jobb ha nem mond ellent neked ,hanem inkább dolgozik magán.
Ez után a válaszod után kezdtek jönni a kritikák.
Nem a témával volt a baj,de az istennek nem vagy hajlandó ezt észrevenni.
Ha valaki nyit egy blogot,akkor miért nem hajlandó elfogadni más véleményt is,hiszen azzal bővül a téma,több lesz mindenki,Te is,mi is.

Hogy nem veszed észre az igazi okot,hogy mi a felháborodás igazi mozgatója?ahogy ledorongolsz,leszerelsz mindenkit,és egyszerűen ezzel durván visszafojtod,hogy egészségesen kibontakozhasson a téma.
Miért nyitottak erről a témáról másik blogot?
Mert jó a téma,érdekes lett volna beszélni róla,csak nem hagytad.Aki érdemben hozzászólt az mindenki szétoffolja a blogjaidat.Már az előzőnél is ezt csináltad,és ha még mindig nem esik le a tantusz,akkor lehet hogy egyszer csak senki sem ír már a blogodban,pedig a téma megérdemelné,csak hát erre a viselkedésre senki sem kíváncsi,ne is vedd zokon.

Most nyugodtan engem is küldj el ide ,oda,én már ezt megszoktam tőled.
Tudom ,ha bármit is írok,azonnal kiírod nekem az általad felállított ,,terápiát'':)

Olvasd át a blogodat és ha még mindig nem jössz rá mi a baj, /nem a téma,hanem a Te viselkedésed/ az tényleg nagy baj,mert ha ennyire nem látod saját magadat,akkor mégis hogy higgyünk neked?
Próbált ott valaki segíteni neked,hogy hogyan lehetsz hiteles.Erre le materialistáztad,hogy hogyan is érthetne ő téged?:DDD
Pedig nagyon jó tanácsokat adott,én is hasonlókat írtam volna,de nem volt épp kedvem a fejemre zúdítani,az újabb durvaságaidat,mert az előző napiból még bővelkedtem:)

Szóval ne a témafelvetésedben ,és másokban,hanem magadban keresd az okot.
Hátha jutsz valamire.

Itt most annyit tükröt kaptál,de földhöz vágtad mindegyiket.Meg még jól meg is tapostad.

Domoszlai Katalin képe
Figyu Évi
2010. november 23. kedd, 10:38 | Domoszlai Katalin   Előzmény

szeretlek, okos vagy és tehetséges, felnézek rád, értelek. Hibátlan amit mondasz, mindig mindenben tökéletes vagy. Pussz, pussz. Nyali. Nyali.

Majd a hátad mögött megmondom mit gondolok. A többieknek, akik szintén ez teszik.

Ez bejön?

Nem akarod neked megfelelni, sem Erikának.

fúú, én meg most megyek, és elfogadom a csökönyös, makacs,
2010. november 23. kedd, 10:44 | csaesz   Előzmény

fúú, én meg most megyek, és elfogadom a csökönyös, makacs, fafejű régi mivoltomat. :)

Nem rólam van szó. Nem írtam a blogodba,nem velem
2010. november 23. kedd, 11:05 | Éva.   Előzmény

Nem rólam van szó.
Nem írtam a blogodba,nem velem perlekedtél,hál Istennek.
Ez rossz válasz ,ne haragudj.

A hátam mögött valóban ,,megmondod'',és ellenem próbálsz hangolni embereket.Vissza szokták mondani nekem:)

Tudod ,amikor valaki ennyire konok és semmiképp nem akarja meglátni a nyilvánvalót magával kapcsolatban,akkor mindig olyan jó tanácsokat adsz neki.
Akkor magadon ilyenkor miért nem dolgozol? Persze ahhoz előbb észre kéne venni a problémát.

Aki ennyire hárít ott nagy baj van,nézd meg talán Ildikó válaszát. /bár azt is semmisnek tekintetted/
M egyedül Te vagy a tökéletes ,mindenki más beteg és hülye.
Hát ez most már súlyos,őszinte részvétem neked.
Komolyan sajnállak,talán most már segítséget kéne kérned.
Talán a Sanyitól,hiszen mindig rá hivatkozol,mikor minket oktatsz,hiszen kell még a tekintély,bár ő is kiesett a pikszisből,amikor kritizálni mert. / Úgy megsértődtél,hogy el is hagytad az oldalt,pedig jót akart/
Én most már csak sajnálni tudlak.
Csak ,ha valaki ennyire vak,akkor ne akarjon másokat látásra tanítani.
Vak vezet világtalant?
Bár itt senki nem az,csak Te gondolod a vakságod által.

Domoszlai Katalin képe
Igazad van Éva
2010. november 23. kedd, 11:08 | Domoszlai Katalin   Előzmény

Istennő vagy :-D

:DDD Nem titkolt vágyam,hogy egyszer felébredjen az a bennem
2010. november 23. kedd, 13:29 | Éva.   Előzmény

:DDD Nem titkolt vágyam,hogy egyszer felébredjen az a bennem lévő Isten /nő? /:)

Visszatérve a Domináns Anyára.Én hajlok most arra amit itt összegzésként összegyűjtöttél.
Valóban van egy ilyen ok is kétség kívül.

Nálunk is az Anyukámnak két nehéz szülés után megszakadta a ,,karrierje'',itthon maradt velünk,és teljes mértékben a családban próbálta kiélni minden tudását ,kreativitását,mert már nem volt lehetősége máshol.
Tehát ez a magyarázat is igaz lehet,de hozzátartozik még,amit most mondott Alenka,mert az is igaz,hiába zártad ki,hogy nem önismeret,hanem szociológia.Az okokhoz nagyon is hozzátartozik.
Meg az én vesszőparipám a karakter ,személyiség is.

Mert ki tud dominánssá válni?
Mondjuk egy melankolikus /pszichológiai/ típus semmi esetre sem.Ő képtelen így kompenzálni,gondolj bele.

Azt szeretném csak ebből kihozni,hogy sokkal több aspektusból érdemes megnézni egy témát,mert annál teljesebb lesz az eredmény.
Én például nagyon hiányolom,hogy a személyiséggel,karakterrel miért nem foglalkozunk behatóbban,
nem csak itt ebben a blogban ,hanem egyáltalán az önismeret tárgyában,hiszen egy ember bizony meghatározó jellemzőkkel születik,és bár lehetséges ezt bizonyos mértékben változtatni,de csak bizonyos mértékben mert senki nem tud kibújni a bőréből,és nem is kell,mert nem véletlenül született olyannak ,amilyen.Itt is nagyon bonyolult összefüggések vannak,amit figyelembe kéne venni.
Ezzel persze nem azt akarom mondani,hogy az ember ne dolgozzon magán.

Domoszlai Katalin képe
Ez lett volna
2010. november 23. kedd, 13:48 | Domoszlai Katalin   Előzmény

az eredeti célja a sorozatnak, hogy elfogadja az útkereső, hogy ahhoz hogy a személyiség átessen egy változáson pontosan arra a szülői környezetre van szükség, ahová leszületik. Ezért indítottam úgy, hogy ez egy több életes feladat, ha meg lehetne változtatni a személyiséget egy életen belül, akkor nem lenne ennyi életre szükség.

Egy fórum témát messze meghalad hogy minden szempontból körbejárjuk. De izgalmas kérdés amit feltettél.
Ha a lélek a leszületés előtt felvállal egy olyan feladatot, mint ami például nekem "kijutott" hogy az eredendő lustaságomat, kényelem szeretetemet kidolgozzam, szükségszerű egy gyengének tűnő anya - ő lett az ellenpélda, meg egy uránbányász maximalista apa, ő volt az imádott példakép. Aztán átlendülve a ló túlsó oldalára is, megállapodjon az ember lánya a középpont harmóniájában, elfogadva mind a két véglet létjogosultságát.

Sokszor félreértettétek mit gondolok a betegségről. A betegség bármelyik formája Isteni ajándék, ha úgy fogod fel, a tanítás része, ez a hozzáállás már fél gyógyulással felér. Mindenki pontosan olyan betegséget kap és olyan beteg családtagot ami a lelki fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges.

Azért próbálnám felhívni a figyelmet,a személyiségre
2010. november 23. kedd, 14:16 | Éva.   Előzmény

Azért próbálnám felhívni a figyelmet,a személyiségre ,karakterre is,mert ez ugyanúgy nem véletlen,ahogy a választott szülő,család,környezet.
A lélek nem véletlenül építi azt a személyiséget maga köré,mert mindaz kell neki és pont úgy a tapasztaláshoz. /így tudja véghez vinni amit eltervezett mondhatnám úgy is/
Ez legalább olyan fontos szempont tehát ,mint a szülő ,család egyebek.Vagyis az én véleményem szerint nem lehet csak a másik oldalról megközelíteni a dolgokat,mert mindenhez pont ez a személyiség kellett.
mert gondolkodjunk el azon,hogy most azért olyan az az ember,mert gyerekkorában a szülők így vagy úgy viselkedtek vele,vagy ez pont fordítva van.Minden azért alakult úgy ,mert én olyan vagyok,és így azt a környezetet ,szülőt vonzottam be,persze szándékosan.
Szóval a kérdésem:Mi volt előbb,a tyúk vagy a tojás.Ez nagyon is megfontolandó,sokszor megválaszolhatatlan kérdés.

Én részemről a felé hajlok,hogy Én voltam előbb,és minden más ,,körülményt''én hoztam létre,még pedig tudatosan.

Ebből még nagyon sok minden következne,folytatásként,amikor már meghaladok dolgokat,akkor hogyan ,s mint lehet ezen a személyen változtatni,bár szerintem ez sem így van ,mert ezek is egymásba érő folyamatok,és pont a fejlődésem által teljesen adekvát módon változik a személyiség is.
Ezt nem elméletnek szánom,gyakorlatból,tapasztalásból mondanám. /bár van erre elmélet is ,de azt most hagyjuk/Sokkal jobb ,ha nem elméleteken vitatkozunk értelmetlenül.

jó helyen járok?
2010. november 24. szerda, 18:31 | Annamagdolna (útkereső)   Előzmény

Bocs!
Nem véletlen, de közétek cseppentem. Kritizálással kezdem és fejezem be. Olyan közösséget keresgetek, ahol ilyen civódás nincs. Az önmegvalósítás, önismeret legjobb tanulsága volt a fenti beszélgetés. Domináns szereplökkel. A gondom, hogy midegyötöknek van igazsága. Szép estét! Annamagdolna

Foxi jelentkezik
2010. november 23. kedd, 11:36 | Alenka (útkereső)   Előzmény

Szia Kati!

A TÁRKI-nak a honlapján vagy egy nőirodalom gyűjteménye és ott olvasható a háztartáspanel vizsgálatok eredményei. Ezeket szeritnem érdemes átböngészni, mielőtt ilyesmikkel jössz elő, hogy az életút elakadása, a szakmai sikerélmény hiánya okozhatná.

Ami a pszichológiában a szeretethiány, a szociológiában a nők karrierrel kapcsolatos gondjai. Akármire rá lehet húzni.

Ez egy toposz, amit leírtál, ami azt jelenti, hogy széles körben elterjed érvelési rendszer, de a valósághoz kevés köze van. Ez ugyanolyan toposz, minthogy azért fejletlen az ország valamelyik csücske, mert nincs ott autópálya.

A felszín, ami már eleve nem stimmel. A nők és a férfiak 99,9%-a kreativitást nélkülöző munkát végez. Semmi köze a pénzkeresés kényszerének a kreativitáshoz. A pénzkeresetnek a megbecsültséghez már annál inkább köze van, különösen, mert pénzkereset nélkül a kiszolgáltatottság a jellemző, és a hazai viszonyok között egy kereset gyerekkel mélyszegénységet okoz, kivéve a legjobban kereső ötödben. A sikerélmény hiányának igen sok köze van a kisgyerekes anyák elsavanyodásához, megkeseredéséhez, és a gyerekkel egy házba összezárva még ép lélekkel is elég megterhelő bír lenni. Ezt senki nem vitatja. És biztosan egy boldogtalan házasságból a legszarabb munkahely is megváltás, de nem azért mert milyen kreatív és kibontakoztatja a képességeit, hanem azért, mert valamiféle közösségbe kerül, van kihez szólnia, aki értelmesen tud válaszolni, van kivel megbeszélnie az ügyeit, foglalkozhat a pelenkaügyeken kívül mással is, és még a pénzszerzés révén megbecsültségre is szert tesz.

A nyolcvanas években azt mondták volna, hogy az anya társadalmi beágyazottságának hiánya, a kilencvenes években a társadalmi mező összezavarodásával magyarázták volna, a kétezres évek pedig a társadalmi háló hiányával érvelnének ez ügyben.

Alapvetően az érvelésnek azzal a részével tudok egyetérteni, hogy ezek az anyák, miként az anyák széles tömegei és apák, nagyanyák és nagyapák sem tudják elfogadni önmagukat. A miértben már nem értünk egyet.

Valamiért számodra borzasztóan fontos ez a téma, amit az is jelez, hogy az elméletet annyira magadénak érzed, hogy úgy érzed neked ugrottam. Az eb itt lesz valahol elhantolva. Még körülnézhetsz máshol is.

Nem saját ötlet, de szerintem az igazsághoz már van köze, hogy valamilyen típusú gyerekveszteség fel nem dolgozott traumája sokkal könnyebben áll az események mögött, ami most kóros el nem engedésben nyilvánul most meg, mint a kreatív munka hiánya.

Üdv:
Alenka

Domoszlai Katalin képe
Üdv Alenka
2010. november 23. kedd, 12:39 | Domoszlai Katalin   Előzmény

Nem érdekel a szociológia. Önismerettel foglalkozom.

Ha részben már egyet tudsz velem érteni az nekem pontosan elég. De ha egyáltalán nem, még az sem baj.

Ha neked ez kevés, akkor jöhet az önismeret :-D

Kati, szerintem az önismeret az nem egy külön tudományág...
2010. november 23. kedd, 13:38 | KatiPotter   Előzmény

Kati, szerintem az önismeret az nem egy külön tudományág... Annak aztán mindenféle tudományhoz is köze lehet, még olyanhoz is, amiről nem is gondolnád! Mindenhez köthető! Ha az ember csak az ezen az egy vonalon halad tovább, szerintem hiába végez el ötszázféle önismereti tanfolyamot... Azok csak mankók, egyébként jó segítségek lehetnek, de önmagukban nagyon kevesek... Szerintem a különböző tapasztalatokat és tanultakat össze kell kapcsolni, nyitottnak lenni több irányban, mert különben az önismeret sem bővül, én ezt tapasztaltam. Szóval az önismeret az egész Élettel van összefüggésben... ami nem egy külön tudományág.

Mi van KatiPotter,megtáltosodtál? Csak kapkodom itt a fejemet.Tú
2010. november 23. kedd, 14:29 | Éva.   Előzmény

Mi van KatiPotter,megtáltosodtál?
Csak kapkodom itt a fejemet.Túl vagy a szakdogán és szárnyalsz? :D

Igen azóta lekerült egy súly a vállamról. :)
2010. november 23. kedd, 14:40 | KatiPotter   Előzmény

Igen azóta lekerült egy súly a vállamról, ez is biztos hozzájárul. :) De még lesz vele dolog. :)

Azért a szárnyaidat megtarthatod:)
2010. november 23. kedd, 14:45 | Éva.   Előzmény

Azért a szárnyaidat megtarthatod:)

Másik meg, figyelem a blogot, és úgy érzed, mindenki neked ugrik
2010. november 23. kedd, 13:46 | KatiPotter   Előzmény

Másik meg, figyelem a blogot, és úgy érzed, mindenki neked ugrik. Pedig csak véleményt mondunk. Viszont azt látom, hogy minden ellentétes véleményűnek neki esel, ha nem úgy gondolkozik, ahogy szeretnéd.... Te vagy a támadó foxi, ne haragudj, ha nincs igazam, de ezt látom ebből.... Mivel ezekben a beszélgetésekben harcot, és nem véleménycserét látsz, ezért érzékeled a vitázó feleket is támadóknak. Javíts, ha tévedek.

Domoszlai Katalin képe
Vicc lett volna...
2010. november 23. kedd, 14:05 | Domoszlai Katalin   Előzmény

A kritikát mindig felhasználom arra, hogy változzak, még ha nehezen észrevehető mások számára,néha nekem is :-D Lásd a Manhertz videóját se véletlen raktam be, hogyan építsük magunkat a romboló kritika által.

Amúgy ha figyelmesen újraolvasod, nem én állítottam, hanem egy barátom.

Ha az egészet végig nézed, akkor ez a mindenki egy gyerekes túlzás részedről. Olyan sokszor leírtad, hogy milyen ciki, mások jobban látják mi van a buksidban, akkor most ez mi? " úgy érzed, mindenki neked ugrik "

Miért kellene hagynom bárki számára hogy megmondja mit csináljak? Neked van ebben tükör? Sokkal érdekesebb lenne, ha az ellenvéleményt adók közül még valaki az Éván kívül beszélne arról hogy benne, belül ez mit érintett meg. Mintha el lenne felejtve ez az oldal az önismeret miatt lett létrehozva.

Az hogy minek tartod, ahhoz meg ismerned kellene az egész anyagot, és a hatásait is. Még csak én is a 19. csomagnál tartok.

Én nem mondtam véleményt a csomagokról, egy szóval sem. Csak
2010. november 23. kedd, 14:16 | KatiPotter   Előzmény

Én nem mondtam véleményt a csomagokról, egy szóval sem. Csak azt, hogy egyetlen tudományág nem tartalmazza az egész életet, ha nem éled, nem tapasztalsz, akkor legyen az bármilyen tudomány, nem fogja elérni a hatását, szerintem. Én eddig mindennel így voltam.
A véleményemre az érzéseiddel kapcsolatban azért írtam, hogy javíts, ha tévedek, mivel tisztában vagyok azzal, hogy lehet, csak én látom így. :) Ennyi. :) (Bocsi Erika a további offolásért, csak igazából domináns anya témakörben nekem nem igazán van tapasztalatom, hogy mi válthat ki ilyet valakiből, de ehhez hozzá akartam szólni, most már le is írtam nagyjából, amiket ide szántam, úgyhogy befogom:).

Feliratkozás Hírlevélre