Munka/ hivatás/ küldetés... | Önmegvalósítás.hu

Munka/ hivatás/ küldetés...

Mitől függ, hogy kinek van egy "szimpla" munkája, kinek hivatása, vagy esetleg küldetése?
Erről is születésünk előtt döntünk, hogy milyen jelentősége lesz a munkának az életünkben?
Egy bizonyos dolog, amire rá kell találnunk, ami felé terel majd a sors vagy mindegy mivel foglalkozunk, mert abban kell tudni kiteljesednünk, amivel éppen a kenyérre valót keressük?

Nem érzem úgy, hogy megtaláltam volna a hivatásomat... Nem tudom, hogy nem kerestem eléggé, nincs még itt az ideje, hogy rátaláljak, vagy érjem be azzal, hogy találok örömöt vagy fejlődési lehetőséget abban, amit csinálok és nekem mindig csak munkám és nem hivatásom lesz...

Beküldte: | 2010. okt. 07. csütörtök - 08:21

Hozzászólások

5 hozzászólás
kicsit off a téma, viszont kapcsolódik
2010. október 07. csütörtök, 8:57 | Szabó_Péter

kicsit off a téma, viszont kapcsolódik ide:
http://onmegvalositas.hu/blog/szabo_peti/munka
Ezt írtam anno... :)

tvir képe
talán nem fed át teljesen.. nincs is olyan, hogy hivatás??
2010. október 07. csütörtök, 9:20 | tvir   Előzmény

Bár a keresőbe beírva, megtaláltam a topikod, nem éreztem úgy, hogy teljesen átfed a kettő.
Az a fele megvan, hogy bármilyen munkája is van az embernek, abban kiteljesedhet, tanulhat belőle, stb. viszont ettől még ott bökdös a kérdés belülről, hogy mitől függ, hogy valakinek hivatása lesz-e. És utóbbi alatt nem határolnám be a tevékenységi kört, inkább azt értem alatta, hogy valami nagyon rátaláltam érzés fogalmazódik meg az emberben, egy olyan dolog, amiben nem keresed azt, hogy mit tanulhatsz belőle, hogy találd meg az örömöd benne, hanem szinte neked "rendeltetett".

Vagy rosszul fogalmazom meg a kérdést és szerinted nincs is olyan, hogy hivatás?
Vagy lusta vagyok és nem akarok megdolgozni azért, hogy megtaláljam az adott dologban az örömöt, kiteljesedést, hanem egy kész örömre vágyok munka terén??
De ennyi elvvel soha nem lépne tovább az ember és nem keresne mást, vagy hozzá közelebb álló dolgokat.. nem tudom kicsit az elmélet és a gyakorlat ütközik bennem...

Ui: A te témád off az enyémhez képest vagy az enyém off és nem kellett volna leírnom??? ;)

Viszont most újra olvasva a topikodhoz kapcsolódó hozzászólásokat, viccesen éreztem magam, mert KatiPotter pont azt írta, ami bennem is megfogalmazódik... :) "Még új vagyok, és nem tudom, merjek-e írni dolgokat, valahogy ezt súgja a szívem, de nem tudom, mennyire illik ide, és ha nem, fáraszt-e másokat."
De valószínűleg ezt az önbizalomhiány mondatja velem, úgyhogy írok.;)

Nézzük meg, a saját valóságunk milyen szavakhoz vezet...
2010. október 07. csütörtök, 10:26 | Névtelen (útkereső)

Szia!

Szerintem, ne a szavakban definiált tartalomból induljunk ki, hanem nézzük meg a saját életünkben a munkánkat. (vagy ha épp nincs, akkor azt )
Véleményem szerint,elég annyi, ha az ember tudatában van, mivel van dolgozik éppen és nem egy fogalmat (munka, hivatás, küldetés)akar tartalommal megtölteni.
Ha dolgozik és nem lelkesedik érte, nem érez örömöt, akkor pénzt keres.
Ha meg egybevág a belső érdeklődésével és szinte hobbinak érzi, akkor az -értelemszerűen - nem csak pénz kereset.
Mind a kettő jól van úgy, ahogy van. Mindkettő előfordulhat az életünkben, akár párhuzamosan is.
Egyik sem kevésbé becses, mint a másik.
Csak tudjuk, mit miért csinálunk, mi a valós helyzet a munkánkkal.
Keresni meg éppenséggel érdemes azt, ami mindkettő: pénzt is hoz, meg nagyon kiteljesitő, lelkesitő!
Ha valakinek nagyon konkrét életfeladata van egy bizonyosfajta munkával, az úgyis felszinre kerül.De ezek, szerintem, nagyon kevesen vannak.
Nekünk meg szabad a világ a választáshoz, a sokszinű tapasztaláshoz!

tvir képe
Valószínűleg igazad van abból a szempontból, hogy nem kell a
2010. október 07. csütörtök, 10:38 | tvir   Előzmény

Valószínűleg igazad van abból a szempontból, hogy nem kell a szavakhoz ragaszkodni.
És azzal is adtál egy választ, hogy "Ha valakinek nagyon konkrét életfeladata van egy bizonyosfajta munkával, az úgyis felszínre kerül.De ezek, szerintem, nagyon kevesen vannak."
Ebből azt a választ következtetem, hogy tegyek, keressek, de ne éljek álomvilágban, hogy mindenkinek van egy életfeladatszerű munkája, ami a rátalálásra vár..;)

Bár most nem dolgozom, de éppen azon jár az agyam, hogy mit is csináljak ha újra itt az idő. Az előző munkahelyemmel elégedett voltam annak ellenére, hogy nem éreztem az életem központi részének. Nem azon járt az agyam a szabadidőmben, viszont volt bőven olyan része, ami kihívást jelentett, sőt sokszor kifejezetten éreztem hogy a fejlődésemet szolgálja, ha bizonyos belső gátjaimon túllépve meg tudok felelni a feladatnak. Számomra nagyon meghatározó egy munka tekintetében a légkör, és ennek is tökéletesen megfelelt. Kis cég, családias légkör, olyan emberek, akikkel jó egy légtérben lenni.

Ez igy nagyon kerek...!:-)
2010. október 07. csütörtök, 11:30 | Ramina   Előzmény

voltam az előbb is.....:-) csak lemaradt....
Igen, próbálgass és csak csináld, ahogy jön.
Mostanra oda jutottam, hogy mindenről, minden területen úgy érzem, hogy fejleszt. Hogy mit, meg hogy, nem mindig tudom s ha tudom is nem ez a legfontosabb.....már......de előbb-utóbb kiderül úgyis.
Már nem keresem direkt a "fejlesztő "alkalmakat, embereket, helyzeteket, munkákat stb. Úgy érzem, az Élet maga fejlesztő, úgy ahogy van, a hétköznapiságában, a spontán elém hozott történéseivel, az emberekkel, akik körülöttem vannak vagy felbukkannak. Ezekkel foglalkozom.Ez igy nagyon kerek...!

Feliratkozás Hírlevélre