Míg az énképben az önmagunkra vonatkozó észleletek testesülnek meg, addig az önértékelés ezeknek az önészleleteknek a pozitív illetve negatív minősítéséből formálódik ki és az önbecsülésben jut kifejeződésre.

A személyiségteoretikusok egybehangzóan állítják, hogy az önbecsülés fenntartására és növelésére iránti igény egyike a legalapvetőbb emberi igényeknek, és minthogy ez a késztetés igen erős, az emberek rengeteg energiát fektetnek abba, hogy az önbecsülésükön ne essen csorba.

Én most elhatároztam, hogy próbát vállalok!
Ehhez kérem a segítségeteket.
Kérek szépen önként jelentkezőket, akik ha úgy érzik - a fórumon tapasztalt megnyilvánulásaim és egyéb rólam szóló információik alapján -, hogy valamimmel irritálom őket, nem vagyok szimpatikus ezért-azért, ellenérzésük támadt velem szemben, vagy akár legszívesebben ezt-azt tennének velem.....miegymás....szóval kérem, írják le őszintén negatívnak megélt hozzámállásuk lényegét. Akár egy rossz szót, ami felötlött bennük ...
Mindent szabad ideírni, ami NEGATÍV, vagy annak ítélt érzés/élmény vagy kritika velem kapcsolatban. Közömbösek kérem, most maradjanak némán a mérleg közepén:-)
A tréfát félretéve: csakis a "sötét" tükrökre van most szükségem!
Egyetlen szabály legyen, hogy a valós viszonyulást inkább kijelentő mondat tükrözze.

Tudom, hogy ezt sokkal nehezebb lesz teljesíteni, mintha az ellenkezőjét kérném. Nem azért, mert nincs kritikus megnyilvánulásom a fórumtársaim szerint , hanem mert nehéz lesz felvállalnia és kimondania annak, aki így érez velem kapcsolatban. Aki megteszi ezt, az bátran őszinte ember.

Ígérem, hogy minden hozzászólónak válaszolni fogok a tőlem telhető módon.

Induljon hát a fergeteges igazmondó-show!

Céltábla: szeklice