Aki a keserűt nem kóstolta | Önmegvalósítás.hu

Aki a keserűt nem kóstolta

Hozzászólások

9 hozzászólás
Tévedés
2009. szeptember 15. kedd, 14:10 | Karmatörlő (útkereső)

Aki a keserűt kóstolta, azt tudja, hogy milyen a keserű.
A keserű nyalogatásából még nem derül ki, hogy milyen az édes.
Ha nem kóstoltad az édeset, fogalmad sincs milyen az édes.

Az egész tévedésen alapul és a ráépített nagy filozófia is az.

Kavics22 képe
Kóstolás...
2009. szeptember 15. kedd, 15:49 | Kavics22   Előzmény

Kavics22

Semmi gond a megtapasztalással, akár negatív, akár pozitív dologról van szó. Ez visz előre. Főleg a negatív történések. Hol állna az emberiség a fejlődésben, ha soha nem próbált volna ki semmit. A kudarcaink visznek előre. Ha utálom a keserűt, mert egyszer megkóstoltam, akkor addig küzdök, amíg más ízhez nem jutok, amit szintén meg kell kóstolnom, hogy tudjam, ezt keresem-e........

Nem hinném
2009. szeptember 15. kedd, 16:08 | Karmatörlő (útkereső)   Előzmény

Nem hinném, hogy a negatív történések visznek előbbre. Sőt. Ellenkezőleg.
Engem a sikerélmény sokkal jobban inspirál, mint a kudarcélmény. Persze a kudarcélményt is meg kell tanulni feldolgozni, de hogy előrébb vinne, mint a sikerélmény, kötve hiszem.
Az, ha valamit megtanultam tovább ösztönöz arra, hogy még újabbakat megtanuljak. Ha valami nem megy, csak akkor folytatom, ha igazán nagyon érdekel vagy kényszer. Inkább ez utóbbi. A kényszer, mint az analízis felsőfokon. Sokáig színötös voltam matekból, órákat matekoztam csak azért, mert élveztem, amikor színkettes lettem, akkor csak a kötelezőkkel foglalkoztam, csak alapszinten. Az sem vígasztalt, hogy az évfolyam négyötöde a cipőmben járt, mert az oktatás nem arra ment ki, hogy megtanítsanak valamire, hanem arra, hogy szívassák a delikvenseket. Ez tökéletesen kedvemet szegte. Még szerencse, különben számokba bolondulva élnék.

Az "Ember küzdj és bízva bízzál" című baromság motiválja ma is a magyarokat, ilyeneket vernek bele az elemisták fejébe az iskolákban, hát persze, hogy azt hiszi mindenki, hogy állandóan küzdeni kell.
Egy frászt.
150 évvel ezelőtti depressziót nyomják szerencsétlen kis emberek fejébe, ahelyett, hogy játékosan és élvezetesen tanulnának.

Hát ez nagyon igaz pedig.Én egy fél évig nem jártam....fogalmam
2009. szeptember 15. kedd, 16:27 | skorpio (útkereső)   Előzmény

Hát ez nagyon igaz pedig.Én egy fél évig nem jártam....fogalmam sem volt milyen nehéz is járni....és,hogy milyen becses........óriási kincs.De aki ezen nem megy keresztül,nem értékeli a képességét,hogy járni tud............végeredményben az életet sem becsüli úgy.Éppen így van a halálközeli élménnyel.Addig fogalmad sincs,hogy MIT IS VESZTESZ VALÓJÁBAN.Akkor jösz rá...a halál pillanatában...hogy még mennyi mindent szeretnél megcsinálni és........lehetőséged volt rá...........de nem becsülted az idődet,nem használtad ki az élet pillanatait.Toltad az időt ahelyett,hogy ÉLTED VOLNA.Látni karmartörlő,hogy milyen hálás életed volt eddig........írásaidból kitünik,hogy egy picit sem szenvedtél hiányt semmibe sem.De én biztos vagyok abban aki nem tapasztalta meg a FÖLDI POKLOT-semmit se tud az életről-hogy fogalma sincs arról milyen érzések létezhetnek egyáltalán.Olyan érzések amiket a FÖLDI POKOLBAN érzel....szükségesek az együttérzésben.
Hogy tudsz valakivel eggyüttérezni....megérteni,ha nem tudod milyen érzésen megy keresztül???
Nem tudtam két hónapig beszélni,enni,mozogni,járni........hogyan is érthetné meg valaki,hogy milyen kincsei vannak?Csak akkor ha elveszti és újra visszakapja.Csak ekkor vigyáz mindenére igazán.
A FÖLDI POKOL egy iskola.Melyet ha nem jársz ki..........az ÚT-at sem tudod becsülni,így járni sem.
Az ember megelégszik a jóval és magasról tolyik a még jobbat keresni.Ezért nem keressük Istent,mert megelégszünk az életünkel.De ha bajban vagy....első ami eszünkbe jut...ISTEN ....és azt mondjuk kegyetlen,irgalmatlan.Amikor meg elmulik a baj,ugyanúgy fojtatjuk ISTENTELEN ÉLETÜNK.
Ha igazán rá vagy szorúlva ISTENRE,az biztos,hogy megmutatja neked arcát.Igaz UTONÁLLÓ?
De ha csak siránkozol-nyavajogsz magadon,és nem értékeled komolyan az életet,soha nem is lessz igazi-valós életed.
Egy mai gyerek veri szét kalapácsal a játékautót...nem kell neki,de ha elveszed töle rögtön becses lessz.

Ha nem ismered az ember érzéseit.....magát az embert sem ismered!!!
És így magát az UTAT sem fogod megtalálni.
UTADBAN vagy ISTENBEN vagy UNIVERZUMBAN nincs logika.Csak törvényszerüségek.

Van ez is.
2009. szeptember 15. kedd, 18:52 | Karmatörlő (útkereső)   Előzmény

Skorpio, van akinek be kell törnie a fejét a falon, csak akkor veszi észre a falat és azt, hogy kemény. De ezzel nem mindenki van így. Van, akinek nem kell betörnie a fejét a falon, hogy ezt tudja, van, akinek az is elég, ha közlik a fal keménységi mutatóját és ebből megtanulja.

A karmikus körökben a bevállalt leckéken át kellett menni és meg kellett tanulni a leckét, ezekhez kaptuk különböző fokozatokban az impulzusokat.

Azok, akik az első leckékből nem tanulnak és nem figyelnek a figyelmeztetésekre, hogy rossz úton jár, hogy változtatnia kell, azok fokozatosan nehezebb és nehezebb formában kapják meg, és végül megkapják a halálközeli élményt vagy fél év járásképtelenséget. Akiknek nem elég a szép szó, jön a mézeskalapács...

Ez nem jelenti azt, hogy a első leckék azok rosszabbak lennének a tizedik leckénél, a tanuló viszont biztosan figyelmetlenebb.

Most nagyon népszerűek a halálos vagy gyógyíthatatlan betegségek, amelyek arra késztetik az embereket, hogy átértékeljék az eddigi életüket, vegyék észre mi fontos és mi nem, kik is valójában, mit keresnek itt a Földön. Nem véletlen. Közeledik a ciklusváltás, a földi iskola bezárt, az embereknek már nem a karmikus leckéikkel van feladatuk, már csak egyetlen tantágyat tanítanak, a Ki is vagy valójában? címűt. Az embereknek vissza kell találniuk önmagukhoz, a leckék erre összpontosulnak, így tudják túlélni a ciklusváltást. A halálos betegségek hatásos leckék, aki nem tanulja meg, rögtön távozik is. Az emberek zömét viszont rátereli a megfelelő útra.

Azok az emberek, akiknek nem kell a végsőkig elmenni, akiknek nem kell keserű pirula ahhoz, hogy ráébredjenek, hogy kik is valójában, nem kevésbé értékesek, viszont kevesebb tb ráfordítással és fizetés kieséssel tudatosodnak.

karmatörlő
2009. szeptember 15. kedd, 19:47 | skorpio (útkereső)   Előzmény

Nekem akkor is az a véleményem,ha szavakkal közlik a fal keménységi mutatóját azzal nem ismerem meg a türőképességemet.Szavakkal nem lehet hüen átadni érzést.
Ezért utálom a prédikációt...........szavakkal nem lehet meggyőzni hitelesen az embert...arra kell ráébreszteni,hogy minden ugyanúgy benne is megvan,győződjön meg mindenről saját maga.
Igazán hinni abban amit mondok,csak ugy fog,ha először hinni fog abban amit magában lát.
Igen is menjen annak a falnak neki fejjel,csak így tud igazán hinni abban,hogy kemény a fal.
Ha te mondod meg neki,hogy TE bolond.....kemény az a fal,sosem fog igazán a szive mélyéről hinni neked.
Jön egy másik prédikátor aki megint máshogy magyarázza a dolgokat....az ember meg rögtön neki fog hinni.
De ha saját maga győződik meg a fal keménységéről,jöhet akár milyen prédikátor..........csak kineveti.
Szóval,ha komolyan gondolod az Út keresését......sose hagyatkozz más érzéseire.
Kételkedj a fal keménységébe..........az a biztos,ha magad meggyőződsz keménységébe.
Csak ekkor lehetsz igazi kereső.
Mindenkinek mondom:semmi szóbeli érzésre ne hagyatkozzon,mindenben kételkedjen,győződjön meg maga minden helyességéről.
Az igazi tapasztalat.....soha nem cserélhető fel könyvekben olvasott tapasztalatokkal.
Nem szavakkal kell ÉREZNI!!!

hermess képe
A többség így tapasztal
2009. szeptember 15. kedd, 21:28 | hermess   Előzmény

Skorpió, szerintem Te is elhitted a fizikatanárodnak, hogy 120 km/órával nem lehet egy 90 fokos kanyart bevenni, és ezért nem próbáltad ki. Vagy igen? Mondják, hogy gyilkos galócát nem érdemes enni, Te nem hiszed el? Miért lenne más a dolog a szellemi törvényekkel?

A kérdés egyébként vitatott és el nem dönthető a mi szintünkről. Elvben, ki minél tudatosabb, minél jobban át képes érezni (átélni) azt amit mondanak, átvenni érzés szintjén a másik tapasztalatát - annál inkább nem kell megtapasztalnia. (Gondolj bele, az állatoknál is így működik a fajtudat - a kis kölkök már tapasztalat nélkül is rengeteg mindent tudnak a világról) Az asztrológia fő tanácsa, hogy az analógiák megélésével ki lehet váltani valami komolyabb, akár halált hozó negatív történést...

Másrészről meg azt mondják, hogy csak azt vagyunk képesek tapasztalás nélkül beépíteni a tudatosságunkba, amit a Felsőbb Énünk egyszer már megtapasztalt valamikor. Az igazság általában középen szokott lenni... szerintem nem baj, ha törekszünk a tapasztalás nélküli tudatosodásra is.

Amit így nem vagyunk képesek felfogni, abba úgy is beledugják az orrunkat.

Hát ez így van Hermess kollégám
2009. szeptember 16. szerda, 9:37 | skorpio (útkereső)   Előzmény

Nagyon igazad van.Az asztrológiából,a Felsőbb Én tapasztalatairól - a karmáról nekem fingom sincs,így tökéletes választ sem tudok adni.Még!!!

Relatív
2009. szeptember 16. szerda, 10:23 | Névtelen (útkereső)

Tudjátok szerintem relatív, hogy mi a keserű. Ettől fogva egy kicsit ez az eszmecsere "lóg a levegőben".
Szerintem Gabai arra utalt - és majd kijavit ha nem igy lett volna - hogy a dolgok mindkét oldalát meg kell(ene) tapasztalni. Ez szerintem is igy van, hiszen megélni jöttünk ide. Nem kaptuk volna azt a szép testünket, amivel jól tudunk szexelni, hogy válaszoljuk az eheti kérdésre. :)
Azt viszont nem hiszem, hogy csak abból tanulunk, hogy negativ élményeket gyűjtünk. Sokkal inkább az a véleményem, hogy ha letérünk az útról, jobban mondva eltérünk a "hozott" feladatoktól, akkor csapnak bennünket fejbe. Hogy térjünk már észhez, értékeljük azt hogy hova jutottunk és gondoljuk végig hogy hova és hogyan tovább.
Kedves Skorpio, ha mindenkinek meg akarnám érteni a nyűgjét, akkor bizony sok életen át kellene szenvednem mire mindenkiét megérteném. És nem is biztos, hogy olyan nagyon az övét kellene átélnem és megértenem. Azt bizton állithatom, hogy ebben az életemben nekem elég a saját nyűgöm is, sőt kölcsön is tudok belőle adni!
Karmatörlőnek szerintem igaza van, ha valaki annyira tudatos tud már lenni, hogy nincs szüksége nagy maflásokra ahhoz, hogy betöltse a feladatát, annak nem szükséges a falnak mennie, hiszen nem is találkozik vele.
A könyvekből persze, hogy nem lehet tapasztalatot gyűjteni, azok arra jók, hogy felgyújtsanak egy pici lámpást a cet hasában. Nálam sorban hevernek az olyan könyvek amiből egy-két fejezetet, vagy akár csak egy-két oldalt olvastam és annyi elég volt. Utána már dolgozhatsz rajta, kiléphetsz a betűk közül és tapasztalhatsz. Abban is igazat adok Karmatörlőnek, hogy sajnos nagyon belénkivódott a negativval való küzdelem. Szerintem ezek a beivódott dolgok sokszor nem jók másra mint energiavámpirkodásra. Panszakodom, szenvedek és várom a környezetem szánalmát, hogy feltöltse egy kicsit azt akkumulátoraimat. Régebben sose értettem, hogy miért taszitanak az állandóan szenvedők, főleg akkor amikor egyébként is relativ a gondjuk, hiszen másnak ha csak annyria rosszul menne, milyen jó lenne. Ma már értem, hogy ez miért van és bevallom abszolút közönbös tudok lenni a szerep-szenvedés irányában.

Üdv!
Hédi

Feliratkozás Hírlevélre