VENDÉGBABÁK (Írta: Dobiné Olasz-Papp Nóra;2011.01.04.)

Ohh, a csodás várakozás,
Te várod őt, és ő tudja, hogy várják.
S a tökéletes pillanatban ő jön,
A szívekbe beköltözik az öröm.
Érzed a beteljesedést, a csodát,
Talán eszedbe sem jut, hogy elvesztheted szíved vágyát.
Figyeled testedet, örülsz minden jelnek,
Miért vetne ennek bárki véget?
Bízol a testedben,
S próbálsz bízni a tesztekben.
Türelmetlen vagy, ez nem is csoda,
Legfőbb vágyad megtudni:
Tényleg befészkelt valaki oda?
De jaj, alig élted át az örömöt,
A baba mégsem marad, másképp döntött.
Szíved, egész lényed marcangolja a fájdalom,
Gyötör a kérdés: Mi volt a baj, angyalom?
Bárki hibázott volna?
Nem figyeltél eléggé oda?
A magyarázatok sokrétűek, összetettek,
Sokszor nem logikusak, s nem összeszedettek.
Könnyen lehet, neki csak ez volt a feladata,
A megfoganás tapasztalata.
Van erőd kiszűrni, Neked mi a történet tanulsága?
Mire világít rá, neked mit tanít?
Úgy érzed, az Ég neked hátat fordít?
Merülj el a fájdalomban, éld át veszteséged,
S ne szégyellj kérni segítséget!
Bármilyen pici vagy nagy volt a babád,
Átformálta személyiséged magvát.
Ha csak pár napig, hétig lüktethettél is vele,
Teljesen másként ugrottál fejest az életbe.
Fáj, gyötör, kínoz, marcangol,
Lényed mélyén bűntudat is barangol.
Szeretnéd hinni, rád is vár még lélek,
Kivel beteljesülhet az anya-magzat élet.
Érzéseidet ne nyomd el,
A reményt magadból ne dobd el!
Veszteséged fájó,
De biztos nem volt hiábavaló.
Sok minden van, miről mi nem is tudunk,
S lehet, hogy megérteni csak a halál után fogunk.
Ne zárkózz be, de gyászold meg magzatod,
Hogy legközelebb tisztán és súlytalan várd porontyod!
Ne rakódjon az új csodára semmi negatív,
Ragyogjon már előre szíved-lelked:
Az én tesztem is lehet pozitív!