A kulcs - aktivitás | Önmegvalósítás.hu

A kulcs - aktivitás

Ma egy egészen aprónak tűnő, de tanulságot hordozó esemény történt velem. A boltból hazafelé menet már sötét volt, és nem találtam a táskámban a bejárati ajtó kulcsát. Panelben van az albérlet, így a lenti bejárati ajtó közös. Egyébként most lakom először tartósan panelben. Meglepetésemre egy idős bácsi beengedett, látta, hogy hiába kutatok a táskámban, nincs meg a kulcs. Nekem ez azért szokott feltűnni, mert kevésszer tapasztalom, nagyon kevésszer, hogy olyanok nyújtanak akár apró segítséget is, akiket nem ismerek. Pedig én azért próbálok.

Nem mindig azt kapjuk az élettől, amit adunk. A múltkor segítettem egy öreg néninek hazavinni a táskáját a boltból, erre egy arrafelé kutyát sétáltató nő ránk szólt, hogy a járdán menjünk már arrébb. Neki nem tűnt fel, hogy a néni alig bír menni, és erre, vele tegeződve, egy undok "menjetek már arrébb" volt a reakció. Na mindegy, nálam az antivonzás működött, "jótett során negatív reakciót", mégis jól esett segíteni (ez meg a pozitív része, ami ki is ütötte a negatív hatást). És mikor nekem segítenek, akkor egyenesen feltűnik, hogy jééé még ilyen is van itt a paneldzsungelben.... Mert falun megszokott volt az ilyen, de itt ritka. Olyan régen kaptam már ilyet.
Amint beengedett a bácsi, és eljutottam az ajtóig, akkor meg is találtam a kulcsot a táskámban. Tehát csak azért nem találtam, hogy ez megtörténhessen.

A lényeg, bármi is van, ne legyünk passzívak, segítsünk a másikon, azzal magunknak is jó érzést okozunk. Nem azért születtünk, hogy egy helyben állandóan meditáljunk, hanem hogy ami bennünk van, azzal teremtsünk: vagyis tettekbe öntsük. Ezek jutottak erről az esetről eszembe.


Beküldte: | 2011. dec. 04. vasárnap - 18:41

Hozzászólások

3 hozzászólás
u.erika képe
Erröl az jut eszembe...
2011. december 05. hétfő, 21:59 | u.erika

Hogy ha erejed teljének idején megosztod az erödet olyanokkal akiknek kevesebb van belöle,mint pl az öregeknek segítesz vele akiknek már nincs annyi,akkor az olyan mint ha bankba raknád a pénzedet amikor annyi van belöle hogy tudsz félrerakni.
Mert van annyid amennyi Neked kell,és a többit pedig odaadod annak akinek ezzel mondjuk egy jó napot,kellemes élményt szerzel.(a fizikai erö)
S ez egyfajta befektetés is,mert visszatér Hozzád amikor a legjobbkor jön.
Mondjuk amikor Te öreg leszel...s olyasvalaki adja vissza aki lehet még meg sem született.
S így megy ez...
Ha felismerjük az energiák természetét rájövünk hogy érdekünkben áll másokkal jót tenni mert egyek vagyunk.

Persze vannak/vagyunk nagyon sokan akik elpazarolják a erejük teljét,önpusztító életmóddal.
A testünkért felelössek vagyunk,hisz ez az eszközünk a fizikai világban.
S nem lehet jó mester aki nem tudja megbecsüli meg a szerszámait amivel dolgozik nap mint nap.

Na ezt jól megaszontam!
Értette valaki? ;)

Gratulálok Kati!
S a néni bízott benned hogy nem fogsz a szatyrával elszaladni.. ;)

Üdv!Erika

Domoszlai Katalin képe
A történeted
2011. december 06. kedd, 7:05 | Domoszlai Katalin

tökéletes tükre a világodnak.

Megpróbálom elmagyarázni. Ha másként gondolod, figyelj arra, ami ezután fog történni veled , hiszen ha az Élet tanítását hárítod, amíg el nem fogadod, újra és újra megkapod, egyre plasztikusabb formában.

A hatás ellenhatás törvénye az jelenti, amit adsz azt kapod vissza. Kettő dolog miatt válik a történet érthetetlenné sokak számára, az egyiket Erika tökéletesen megvilágította. Ez az Idő. Azt az érzést éled majd újra meg, amit Te okoztál. Amikor eljön az az idő, hogy ugyanabban a helyzetben leszel. Ha a gyengének segítettél, segítséget kapsz akkor amikor rászorulsz.

A másik oldala ami legalább ennyire fontos, az az, hogy a külvilágra gyakorolt hatásunk energiája 95 %-ban a tudatalattiból jön.

Az ébrenlét tudatossága nálad kizárja a saját negatív tulajdonságaid elfogadását és átdolgozását. Elfojtod a saját árnyék személyiségedet. Erőből akarsz jó lenni és jót cselekedni, mert úgy gondolod, ez számodra és a világod számára a választott út.

Erre találkozol valakivel, aki durván viselkedik és "nem vesz észre" dolgokat. Tudod miért nem vette észre az öreg néni elesettségét?

Mert a legmélyebb félelme az hogy valaha is rászorult lesz más emberek jóságára. A kiszolgáltatottságot utasítja el a saját világából.

A szorongásaid nagyon mély félelmekről tanúskodnak. Vállald fel hogy visszafogadod ezeket a félelmeket, feldolgozod és megtanulsz félelem mentesen élni.

A világ erre úgy reagál, hogy elfogadó és szeretet teli lesz számodra. A gyerekkorban elszenvedett vagy végignézett szóbeli vagy fizikai agresszivitás hatása stabilan beíródott mintákat hozott létre a tudatalattiban.

Jó vagyok, igyekszem mégsem fogadnak el, durván bánnak velem. Ez a minta, aminek a gyökér okát kell megtalálni és kioldani.

Ha valaki valamelyik előző életében szenvedést okozott egy gyereknek, annak a karmáját a következő leszületésben képes megtapasztalni. Hiszen újra gyerek kell hogy legyen hogy ugyanazt megélje, befogadja és feldolgozza. Ha felnőttként kapná akkor lenne tudása és képessége másként reagálni, kivédeni vagy megváltoztatni a történetet.

Ha csak arra a szűk szegmensre figyelünk, hogy itt egy gyerek aki ártatlanul szenved, akkor a világ kiszámíthatatlan lesz, ahol a Gonosz és a Jó harcol egymással. Pedig a világ csodálatosan logikusan és törvényszerűen, Istenien működik. Eljön az ideje, amikor érteni és látni kezdünk, el tudjuk fogadni és szeretni magunkat feltétel nélkül. Megérteni hogy a Tanítás azzal tanít hogy tapasztald meg azt amit okoztál. Jót és rosszat, ha rosszat tapasztalsz éld át, fogadd el az érzést. Ha visszatámadsz, ha elfojtod, ha nem akarod látni akkor megoldatlan marad, gyűlik és gyűlik. Egészen addig a pontig, amikor elfogy az erő az elutasításhoz. Akkor vagy borulás történik vagy akkor nyúlnak az emberek az antidepresszánshoz, alkoholhoz, droghoz. Bátran ide sorolhatjuk azt a jelenséget is amikor a spirituális élményeket használják kábítószernek.

Kezelhetővé és élhetővé az Élet akkor válik, ha abban az ütemben dolgozzuk fel a Tanításokat, ahogy jönnek. Figyelünk a jelekre, visszatérő mintákra, hiszen értünk vannak.

LilaRózsa képe
Erika, Kati, köszönöm a hozzászólásokat. :) Azt hiszem, hogy
2011. december 06. kedd, 18:01 | LilaRózsa

Erika, Kati, köszönöm a hozzászólásokat. :) Azt hiszem, hogy igazatok van, ha jobban megfigyelem az eseményeket, tényleg kapok hasonlókat, mint amiket adok, csak más formában. Kati: egyetértek azzal, amit írsz, lehet, hogy vannak elfojtások is, de nem látom egyelőre, ha látnám, meg tudnám már oldani jobban. A hibáimmal, vagy múltbeli dolgaimmal azért szembenéztem, legalábbis ami tudatosult. Voltam hibákat elkövető (és persze most is szoktam, másféléket), és voltam áldozat is, jutott mindkét szerepből. Bizonyos dolgokkal kapcsolatban már összeállt a kép, a többi idő kérdése. Merthogy ahhoz tudatosulnia kell a dolgoknak, hogy tudjak velük mit kezdeni. A napokban végzett kutatásaim, bár nem rólam szóltak közvetlen, mégis saját magamban is találtam magyarázatot dolgokra. A többi pedig idő kérdése, az IDŐ, amit Ti is hangsúlyoztatok. :)

Feliratkozás Hírlevélre