Csak nevess, csak nevess ... | Önmegvalósítás.hu

Csak nevess, csak nevess ...

Van akik szerint a nevetés a létező legnagyobb ajándék.
Színtiszta életöröm, életerő. Csodás gyógyulások történhetnek pusztán a sok nevetéstől. A legtöbb nagy gondolkodóból, bölcsből árad valami megmagyarázhatatlan derű , minden komolyságuk és nagyságuk ellenére időnként képesek spontán nevetni, akár hahotázni is. Ha nevetsz , megváltozik a világ , minden kinyílik ! A nevetés ragadós, ma már léteznek nevető klubbok is ahol nem csinálnak mást csak együtt nevetnek .Egyikük elkezdi és kis idő múlva már együtt hahotázik az egész társaság , maguk sem tudják, hogy min, egyszerűen csak nevetnek !

Meglepő, de egy meditációs élmény segített nekem is megérteni a nevetés igazi nagyságát és eddig ismeretlen természetét.

Nagyanyám eltávozóban volt közülünk , mi segíteni szerettünk volna neki, hogy könnyebben elmehessen, és a Tibeti halottaskönyv egyik gyakorlatát végeztük el Vele .

Elkezdtük a meditációt és én igyekeztem egyre jobban eggyé válni nagyanyám ez életbeli negatív cselekedeteivel, érzéseivel, hogy a végén kérhessem ezek oldását .Egyre rosszabbul éreztem magam, végül úgy tűnt , nagyanyám teljesen eltűnik a képből és a gyakorlat már nem is Róla szól, hanem egyedül rólam.Mintha egy sötét világba ereszkedtem volna , a lelkem egyre jobban fájt és én egyre mélyebbre süllyedtem. Végül a fájdalom olyan kibírhatatlanná vált, hogy úgy éreztem, elég és inkább semmisüljek meg, szűnjek meg teljesen, de ezt nem bírom tovább. Iszonyatos volt.

- A megsemmisüléshez szövetséget kell kötnöd a halállal ! - hallottam messziről . Megjelent egy fehéres színű finom kéz a magasból. Kicsit félve, de megfogtam a kezét és vártam a totális megsemmisülést. Ám ahelyett , hogy szétestem volna a kéz húzni kezdett felfelé. Egyre csak emelkedtünk. A fájdalom szűnni kezdett. Minél feljebb értünk, annál jobban éreztem magam.Már azt gondoltam, talán itt megállhatnánk, de a kéz egyre gyorsabban vitt felfelé. Szédítő sebességgel emelkedtünk egyre csak felfelé. Amikor azt hittem már magasabb nem is létezik, akkor még feljebb és feljebb vitt . Aztán nem tudom, mi történt , de egyre felszabadultabb lettem és végül elkezdtem nevetni. Egyre jobban rázott a nevetés végül már hahotáztam . A kéz eltűnt , én pedig ott voltam fenn ,valami iszonyú magasságban , láttam az egész világot és csak nevettem és nevettem.

Éreztem a Földön élő embereket és minden olyan nevetségesnek tűnt, főként a gondolkozásuk. Hangosan nevettem a problémákon, a bánaton és a sok szenvedésen, ami fentről nézve teljes ostobaságnak tűnt. Szerettem volna mindenkinek kikiabálni, hogy egyetlen lény nincs a Földön akinek oka lehetne a bánkódásra , a szomorúságra ! Még a legszörnyűbb kínokat átélőknek sem ! Mert élnek !!! Övék az élet és ez a legfontosabb a világon !!!

A mérhetetlen nevetés kihozott a meditációból és megláttam a könyvespolcunkon Jézus portréját . Azon is csak nevettem. Teljesen nevetségesnek tűnt, mennyi energiánk elmegy arra, hogy megértsük és elsajátítsuk a tanításait ! Nagyszerű tanító volt , de hogy is gondoljuk, hogy mindez bármit is jelent a saját életünkhöz képest ! Azt amit mi gondolunk a világról , senki sem gondolhatja helyettünk ! Mégis csak nevetséges ! A polcon volt egy Buddha kép is. Összenevettünk , úgy tűnt Ő az egyetlen most, aki megérti ezt az állapotot, amiben voltam.

A nevetés hatására a földi élet dolgai átértékelődtek, egy csomó dolog lényegtelenné vált, más dolgok meg fontosak lettek. Úgy éreztem, sokkal jobban értem a világot. Aztán a lányom felsírt a kiságyában. Ölembe vettem és szelíden simogattam, amíg vissza nem aludt . Határtalanul boldog voltam. Csodálatos volt embernek lenni, hogy van egy testem, hogy van kezem, amivel egy másik lényt meg tudok simogatni, szeretetet tudok neki adni az érintésemmel.

Mindenkinek szerettem volna elmondani, hogy különleges ajándék, hogy van testünk , amivel egy másik lény felé ki tudjuk fejezni az érzelmeinket . És egy csomó dolog egyáltalán nem fontos , amit mi olyan rettenetesen komolyan veszünk. És csak az élet számít, semmi más !!!

Előtte is előfordult, hogy ha nehéz helyzetet éltem át , vagy megoldhatatlan problémával kerültem szembe , egyszerűen elnevettem magam, ez azóta is így van, de most már tudom, miért .Ezt az élményt nem tudom elfelejteni és egyre gyakrabban , ha megmagyarázhatatlanul kitör belőlem a nevetés , visszaemlékszem rá, hogy tulajdonképpen most mi is a fontos ??

A NEVETÉS különösen nagy ajándék, mert leleplezi az illúziókat és felhúzza a függönyt , ami mögött nem más lüktet, mint az eleven élet !

Úgyhogy bárhova is kerülsz , bármit is élsz át :

csak NEVESS , csak NEVESS !!!

Beküldte: | 2008. ápr. 06. vasárnap - 19:09

Hozzászólások

0 hozzászólás

Feliratkozás Hírlevélre