Kulturális romok
Furcsa dolgok figyelhetők meg mostanság a kulturális életünkben... Én lényegesnek tartom, hogy például milyen művészeti alkotásokat fogad be az ember, főleg a gyerekek, de egyébként mindenki. Ha megnézi az ember a mai tv-műsort úgy általában, mit lát? Egy csomó horror, meg mindenféle negatív energiával töltött cucc. Nem mondom, hogy be kellene tiltani, de az általános csatornáknak szerintem úgy kellene sugározniuk a műsorokat, annak tudatában, hogy esetleg egy egész család szeretné nézni. De már sokan nem is teszik, épp ezért. És ott a Nemzeti Színház műsortára! Ahol simán lejátsszák a János vitéz átformált változatát úgy, hogy Iluska prostituáltat játszik, meg ilyenek. Vigye el na az ember a családot egy ilyen műsorra. Nem mondom, hogy tiltsák be ezeket, de nem ártana ezeknek külön hely, és nem mondjuk az a színház, aminek a nemzet művelődését kellene szolgálnia. Ezért tettem be ide képnek Alföldi Róbertet, a Nemzeti Színház mostani igazgatójának képét, aki azt is megengedte majdnem, hogy a románok ott ünnepeljék azt, ami nekünk a trianoni diktátumot jelenti, emellett folyamatosan megy a deviancia a műsorokban. Szerintem ez a botrány, ami most is forog körülötte, ez felhívhatja a figyelmünket arra, hogy micsoda igazságtalanságok figyelhetők meg mostanában a kulturális életünkben. Ő most ennek egyfajta jelképe, jelzi, hogy nem ártana ezen elgondolkodni, és tényleg tudatosan válogatni az alkotások között, mi a lélekemelő, és mi az, ami számunkra szemét. Hangsúlyozom, én nem mondom, hogy itt most legyen kemény cenzúra.... de egyfajta szabályozottság, rendszerezés tényleg kellene.
A másik meg, hogy ezeken a központi helyeken, mint a Nemzeti Színház, vagy a tv-csatornák, rádiók, mennyire hallhatunk bennük pl nemzeti rockot? Pedig azt sokan szeretik, de szépen kicenzúrázzák. Szabadság ez, igazság ez? A deviáns pornó-jelenetek, horror mehet, ez nem.
Vagy az iskolában miért nem tanulunk Wass Albertről? Miért van, hogy hamarabb tudtam, hogy ki Alföldi Róbert, mint hogy ki Wass Albert? Ez nem kulturális szabadság... Ez valami furcsa anomália, ami arra figyelmeztet, hogy válogassunk nagyon tudatosan, és biztassuk erre utódainkat is.
Itt egy szép zene, ami nem nagyon fog elhangozni mondjuk a Nemzeti Színházban, ameddig ez a helyzet áll fenn. Ez a dal kezdett ma valamiért a fülemben csengeni:
http://www.youtube.com/watch?v=aAge9cbQSxY
Hozzászólások
123 hozzászóláshát igen, de van még mit találnod azért :), nem ástál még a mélyére.
A szeretet dologgal egyetértek. De ha már te tudod magad szeretni, akkor áraszd is ki ;), ne csak elmével egyesülj! A "szeretem magam " dolog is veszélyes, nem mindegy, h egóból indul-e, vagy sem. De ez is természetes, lépésről-lépésre fejlődünk. Mi az egón túli szeretet? Azt tapasztalni kell, elmondani nem lehet. Sajna én is csak egyszer tapasztaltam :(.
A kutakodás meg önmagában SEMMI, csak egy kósza pillantás. Utána kell a belső munka, ezt azért ne feledjük, és ne fényezzük túl a dolgot. Hiába látjuk, tudjuk, ha nem csináljuk, de ha még meg is oldjuk sem leszünk többek, ezt ne feledd!
A beszéd szép, az elvek is, eszmék is, de mind egy túró, ha mögötte nincs semmi.
...,,de mind egy túró, ha mögötte nincs semmi.''
Hát igen,ezt mindenki saját maga tudja,hogy mi van mögötte,vagy mi nincs,ha elég őszinte magához.
Ha...elég...őszinte...,de ehhez az őszinteséghez is az kell ,hogy szeresse magát annyira az ember ,hogy megengedje magának,hogy őszinte legyen saját magához.
/A szeretet alatt én nem egészen azt a fajta szeretetet értem ,amit itt sokszor látok leírva./
,,De ha már te tudod magad szeretni, akkor áraszd is ki ;)''
Hát nem is tudom mit csináltam itt Katival is? Érdekes Szeges rögtön rájött,pedig nem is ismer,sohasem látott,...csak Érez:) /Jó is az,ugye Szeges?:)/
Úgy vettem észre te,meg valahogy azt gondoltad játszmázom:))) Pedig,...had nem mondjam:)
Tíz évig ezt csináltam:), /mármint a folyamatos!!!,spontán áradást/ de ennek is vannak bizony hátrányai,bármily hihetetlen is.
Emiatt,mikor idejöttem az oldalra,már javában a 3-as 5-ös csakrákat kellett erősítenem ,hogy ,,visszaszerezzem a saját erőimet''. Ebbe most nem mennék bele,így biztos hogy érthetetlen,de benne kell lenni,meg kell tapasztalni,akkor tudja megérteni az ember.
Biztos nem hiszed el,mert akkor nem írnál nekem ilyeneket,de én tudom /nagyon is/,hogy mi az egón túli szeretet,mivel ezt gyakoroltam,éltem ,az elmúlt években.Vannak itt az oldalon ,akik még most is érzik,azt
az áradást ,amit te valamiért nem .De ez nem baj,mert most már valóban nem teljesen egyformán viszonyulok mindenkihez. Van aki felé árad,van aki felé nem. /Spontán áradásról ,szívkinyílásról beszélek,nem gyakorlatokról/. Sokszor én is elcsodálkozom,de valószínű kettőn áll a vásár:) Ha akarom bármikor árad,egyszerűen tudatilag összeolvadok az illetővel,és zutty,mint egy orgazmus,csak a szívből indul ki:))) Kérdezd meg Erikát,ő Kölnben megérezte,másodpercre pontosan futás közben.
Csak azért mondom el ezt neked,mert ha valamivel nincs gondom ,akkor ezzel nincs.Még így sem ,hogy erősen visszavettem a dolgot.
Vannak még bennem feldolgozatlan dolgok. Nem teljesen,de részben,szóval van még min dolgozni ,nem vitás.Pontosan azért kellett felfüggesztenem ezt a ,,Teréz anyás ''utat, mert még kell magammal foglalkozni,és bizony olyan átadásban,odaadásban voltam nagyon sokáig,hogy minden s mindenki sokkal többet számított ,mint én saját magam.
Nem tudom miért gondolod,hogy én csak beszélek,meg gondolok,és nem csinálok semmit?:)
Gondolod ,lehet úgy élni,hogy az ember 50 évig nem csinálna semmit,főleg úgy hogy vagy 20 éve már kimondottan ezzel foglakozik? Még a munkájában is? Hát érdekes gondolat:)
Szerintem az egységélmény alatt sem ugyanazt értjük,és tapasztaljuk,mert amikor írtad azt a blogodat,én elkezdtem ,,okoskodni'',persze nem rosszindulatból,de valahogy furcsa volt nekem ,amit ott olvastam,mert szerintem az egységet nem lehet különbözőképpen megélni,merthogy Egy-ség.
Úgyhogy van több tisztázatlan dolog is köztünk,de nem baj. A ,,régi időkhöz'' képest egész szépen elbeszélgetünk.Jól láttad te akkor azt a köldökcsakrás dolgot,de muszáj volt,és annak akkor voltak következményei. Viszont már jó ideje szépen ki vannak egyensúlyozva a dolgok,remélem észrevetted te is.
Persze az ,hogy energetikailag,,harmóniában vagyok'' , nem jelenti azt ,hogy nincs még rengeteg teendőm. Most kezdődik még a java,ne aggódj:D
Az őszinteség nagyon fontos.
"tíz évig...."
Az önámítás is. Emlékszel Izidor fejét vettétek?! Ott sem kerested meg mi a közös pont. Jó lehetőség lett volna.
Ebből látszik, nem egyről beszéltünk. Te azt írod, "két ember kell hozzá", ezt én is megtapasztaltam, főleg akkor, mikor találkozásom során öleléssel búcsúztunk: finomabb vagyok, mint gondolta, másik ember: csak a "problémát látta", igen, tanulságos ez is.
Volt a szív csakrás blogom, ott Sikka írta nekem (vagy Csaesz? jaj, most nem tudom), azt is nézd meg, miért zárul :).
Írod spontán jött. Igen, nem tudatos. Nem jártál utána sem, ezért tudod igazán, miért zárulhatott.
Az egység blogban ezért nem értettél, más tapasztalatról beszéltünk. Nálad az egó belefecsegett, az elme mikor közbelép, megáll a folyamat. Mikor én az Egységet tapasztaltam nem volt különbség az áramlásban, mindenki felé egyformán áradt. Szerintem ez az egón túli szeretet.
Az, hogy azt érzi az ember, milyen szeretetteljes (jó ember vagyok) és közben egy kis "sérelemnek vélt" dolog miatt a másik torkát szegi, na az nem az. Az kemény önámítás. Ezt felismerni kell a nagy őszinteség.
Lehet energiázni, csakrára "gyúrni", de ha nincs tudatos oldás, az lesz az eredménye, amit te is átéltél. Lépésről-lépésre kell végig menni a dolgokon.
Miért nem értettél meg, megint kiírtad, bár burkoltan (hozzám nem igazán vagy egyenes :)) : "okoskodás". Engem mindig is így láttál. Nem tudtad befogadni. Mivel : "... lehet úgy élni....50 éves vagyok, 20 éve evvel foglalkozik?"
A válaszom: LEHET, nem csak ennyit, életeket! Éva, ez az egó.
Tudod mint mikor- "Sanyi, mi kollégák...."
Rám írod, felhőn ülök veled szemben. Valóban én ülök ott? Nézd meg jobban! Okoskodás: miért zavar? Nem tudsz mellette kitűnni? Verseny ez, ki az okosabb? Tényleg? Volt nekem is ezzel bajom, bőven! Akkor még nem tudtam, nem leszek kevesebb, mert van aki "okosabb" :). Fiatalabb vagyok, mit tudhatnék én az életről, gondolod. Ne gondold, kérdezd!
Miből gondolom, h játszmáztál: te magad írtad. ..."lehet tudatosan is játszmázni".
Miből gondolom, h nem fejlődsz, dolgozol magadon: egyenlőre a kommunikációd finomodott. Sok mindent ugyanúgy vélsz magadról, mint eddig. Ezt mutatja másokhoz írt reakciód.
Pl. : majd minden blogban azt olvasom: ..."még zenész koromban..". Tudjuk, h énekes voltál. De utána jártál-e mi ez a nosztalgia benned? Ha tényleg annyira jó lenne neked most, akkor nem vágynál a régi életedre.
Vagy csak itt a blog: ...hát mit tettem én Katival?
Mit? :)
Őt felmérted: nem látod benne a vetélytársat, lefelé nézel rá: megvédem. Miért, ki bántotta? Én ültem mellette és kérdeztem. Kérdeztem és kérdeztem. Te "felülről" eldöntötted: SZEGÉNY KATI, védelemre szorul.
Mitől kell védened?
A segítség mániam, a védeni akarásom mögött valójában nálam ez állt: én jó ember vagyok! én tudatosabb, okosabb vagyok, nemesebb, az a dolgom, h lehetőleg mindenki lássa, és védjem meg, mert mit szólnának az emberek, ha nem ezt tenném! Megvédem, mert SZEGÉNY ezt nem tudja, (nem képes rá!)
Alá-fölé rendeltség, ami csak magamról szólt. Önzőségből! Ez a hazug mártír én, ejnye-bejnye! Én már ennek nem dőlök be. Főleg nem, mert a valódi segítség néha fáj is. Tapasztalom, ha Sanyi mellém ül. Ahogy teszi, mondja, szól, mikor szerep jön fel bennem, közben mondja, mik a pontok, amiket még mindig (! holott addig azt hittem megoldottam) nem oldottam meg. Óriási a kettő közti különbség. Ő tényleg tanító. Szeretnék egyszer eljutni arra a szintre, de sok mindennel jár ez: csak egyet említek: felelősség. Ehhez sok mindent magamban kell feloldanom. Nincs energia másra, amíg a "defektem" palástolására ennyit befektettek. De nem is ez a lényeg, a lényeg: ÖNMAGAM. ÖNMAGAMÉRT tegyem, ne a majdani hőn áhított szerepért.
Ezzel csak magad alá nyomod. Nem segítség ez. Kérdezni kell, most előjött a dacos gyerek, nem baj, majd idővel visszajön, átolvassa. Mikor ideje lesz megoldania. Rájön az önbizalomhiányra, ami mögötte van. Tudom, milyen félelmetes önmagunk gyengeségével szembenézni, azt is, ilyenkor mennyire lázad az egó, mennyi erőt visz bele. De azt is látom: ott van benne minden, az erő (!) is, kijönni a kakiból. Én nem jöhetek ki helyette. De nem is fogom helyeslően bólogatva, lesajnálva "segíteni" az önhazugságát.
Kértelek számtalanszor: gyere, nézd meg, akár általam indulj el, magad felé. Emlékszel? Mikor nem ment: majd legközelebb. ;)
Vedd észre nem vagyok sem több, sem kevesebb, mint te. Csak üljünk le egymás mellé a fűben. Emlékszel?
Szeretsz te engem?
Soroljam még :).
Erikát hagyjuk már végre, van neki elég dolga. ne általa akarj megismerni, ezt is mondtam már. Mindig bizonygatod, mint most is, vannak, akik szeretnek, érzik mi árad ki belőled ezt, stb... (halkan súgom: Claryssa miért nem bizonygatja ezt?)
...ÉS?
Nekem is, sőt, képzeld olyan is van, aki utál engem! És? Ha valódi alapon lenne az a szeretet önmagad felé, amit állítasz, akkor is kellenénk az igazolások? Miért kell bizonygatnod? KINEK BIZONYGATOD ezt valójában?
Aztán a nagy egységgel kapcsolatban: "fallosz"---termékenységi szimbólum, vagy akár a férfi testének része, amit ugyanúgy szeretsz-e, mint akár a hajaszálát? Hát nem, undorítónak tartottad.
Homoszexualitás? Magyarság, stb. Hát igen, erről is futottam volna már veled nem is egy kört. Bibliában sincs záradék: "kiválasztott nép, csak heterók, stb". ;) Soroljam még?
de hát csak az Alföldi bácsi a rossz. :). Valóban? Kutakodtál? Valóban? Vagy csak "önigazoltál?" hmm önámítottál, miért? Kíváncsi voltál elismerlek-e? Hiszen rögtön ezzel jöttél: .látod, magamtól ezt meg ezt tettem! /most ki a fiatalabb? ;)/
Nekem ne bizonyíts. Csak tedd, amit szeretnél, élj, ahogy szeretnél. Önmagadért dolgozz, ha akarsz, n azért, h elismerjelek. Emlékszel: számít-e a véleményem? Semmit nem jelent! Te vagy fontos! Nem én!
ott a hiba, szűken látunk. Pl.: azt mondom féltékenység, a "másik", hát én az nem vagyok. Részben igazat mond, de csak részben. A féltékenység, és a többi érzelem nagyon alattomos: lehet, pasimra nem vagyok féltékeny, de ha a barátnőm mással csacsog, akkor miért fáj? Na nem bizti azért, mert jobban szeretem, sőt, inkább attól félek, kevés vagyok neki. "Másnál" többet talál. (önértékelés, önbizalom, stb)
Alfával ezért szeretek beszélgetni. Benne ott a nyíltság. Körbejárja, átgondolja, nem azonnal vetítget. Azt olvassa, amit írok. Te inkább feltételezel. Aztán reagálsz, mostanában már mondjuk elolvasod újra és ez igen nagy haladás. És meg is írod, hoppá! De mi lenne, ha először átolvasnád? ;)
Anita,most Te nem vetted észre,hogy két külön dologról írtam.
Egyfelől,amikor ez teljes volt,és aztán ,hogy fel kellett függesztenem és most,/egy másik állapotban/ hogy állok a dolgokhoz.
Erre hivatkozol végig,amikor már nincs meg az az állapot szándékosan,mert még más dolgom is akadt.
Történetesen ,hogy magammal is foglalkozzak:)
Most akkor ki nézi ,,hülyének''' a másikat
Én leírtam világosan,mikor volt meg,és hogyan,és hogy most nem abban vagyok,és nem egyformán megy,és már irányítom ha akarom,mert nem spontán,.mert feladtam azt az utat
Amit most írtál,az a két dolog összekeverése,nem tudom miért tetted,világosan beszéltem valamiről.
Ha ez így megy,akkor teljesen felesleges ez az írásbeli kommunikáció köztünk,mert úgy látszik félreértések forrása.
Én legalább elolvastalak még egyszer és rájöttem,hogy a középső rész nem nekem szólt és korrigáltam a tévedésemet.
Én most itt totálisan kitárulkoztam neked,de szerintem fogalmad sem lehet ,miről beszéltem,ha így kiforgattad.
Majd meg írom privátban ,miről van szó,én itt nem magyarázkodom,leírtam világosan ,hogy /szándékosan/ felhagytam egy teljes utat,és még valamennyi most is megvan belőle.De ez 10 évig teljes volt.Nem tudom ,hogy tudtad ezt így összezagyválni?:)
Nagyon úgy tűnik,hogy belül valamiért így szeretnéd,hogy így legyen,és nem tudatosan ,hanem tudat alatt hoztad össze ezt a ,,rémséget '' rólam.
Erre mondtam egyébként,hogy úgy tűnik kettőn áll a vásár,de ezt is másképp értetted.
Ez csak az előítéleteid miatt lehet,velem kapcsolatban,hogy vannak feltevéseid felőlem,és bármit is írok,azon a szűrődön fog keresztül menni,eltorzultan megjelenve.
Sajnálom,de amíg nem tudod ezeket az előfeltevéseket kiüríteni magadból,addig hiába is írogatunk itt,mindig is egy eltorzult tükör néz vissza majd.
Én most igazán teljes szívemmel odafordultam feléd,és nézd meg mi jött vissza belőled???
Ha Te tényleg tisztán látónak ,érzőnek tartod magadat,akkor hogy tudsz így vakon elmenni az erdőbe?
Ennyire nem befolyásolhatnak az előfeltevéseid.Márpedig akkor hol az a tisztán látás? Annak nem lehet az akadályában ilyesmi,mert épp ezért lenne tiszta.
Ha egyáltalán érdekel ez a dolog,akkor azt javasolnám ,figyelmesebben olvasd el mit írtam,akkor rájössz,hogy az egész okfejtésed,figyelmetlenségen alapul.
A második lépésnek meg ajánlanám,hogy üríts ki magadból mindent ami lerakódott benned eddig rólam,és amikor már semmit sem gondolsz,érzel felőlem ,akkor engedj be,akkor talán tényleg tiszta lesz a látásod velem kapcsolatban/is/.
Szeretettel: Éva
Mikor mondtam neked valaha is: "hülye vagy"?
Nos, van még valami, amit szeretnél hozzám vágni? :D
Bizonygatod előítéleteimet, meg hogy két külön dologról beszélünk. Igen, ez történt köztünk mindig, jól látod. Az egység blogban is ez volt, leírtam valamit, aztán a búvárkodásra írtad a te tengered mélyén mi van, milyen csodaszép :). Ha valóban ez lenne nem lenne ilyen reakció ismét ;). Immaginációs gyakorlat. Önámítás, káprázat világa, vízió. Ezért mondják, h még a csend gyakorlat is félre viheti az embert. Jön egy két ilyen "látomás", az egó nő, hogy jaj, milyen szép, spiri nagy gyógyító, látnok vagyok. ---- Pöffeteg gomba :).
Láttál már egy pöffeteg gombát szétpukkanni? Na ez történik velünk is, mikor "csorba éri" a pöffeteg énünket. :).
Az ember először nagy szép okos, és erős. Aztán jön valami kívülről, eleinte összeesik, szegény énje visszatér, sír-rí, toporzékol, majd támadásnak lendül, mint a gyermek az óvodában. Valójában nem veszi észre, mikor a feneke a földre esik, akkor van valójában legközelebb önnön valóságához, Önvalójához.
Éva, kérlek nyugodj meg, olvass el engem még egyszer.
Ne is menjünk a blogon túlra. Csak olvasd el saját írásaidat is, és emlékezz mit éreztél, mikor azokat írtad.? Vedd észre saját játékodat!
Szólok valakihez, te jössz, szavaidban ott a "kihívás". Mint először. :). Ekkor még ers vagy, azt érzed, na a kis okoskodót most megfogom :). Indul a fogócska :). Egészen addig, míg másokról (!) írok: "Anita, jól látod"- hízelgés, szépen szeliden, aztán újabb fogást keresel. Még mindig nem látod, én nem bírkozni akarok veled, hanem csak leülni melléd. Ha téged kérdezlek, eleinte jön a tétel: bizonyítás, rosszul látom. Én visszakérdezek: valóban? Újabb magyarázás, bizonyítás. Bár a hangulatod itt már párosul a :- miért nem érted, látod, fogadod el fájdalmával.
Amíg a blogban Másokról volt szó, addig nagyon jól érezted magad. Szó sem esett privát e-mailről, jó volt a színpad. Akkor MINDENKI látta, h te bezzeg dolgoztál önmagadon. Aztán néhány kérdés, és a nagy önbizalom szerte foszlik, jön a csapkodás, a fejemhez vágás, és a már régóta hallott privát e-mail, ami sosem érkezik, hiszen, ha rákérdezek, hirtelen nincs időd rá. Attól függetlenül, "véletlenül" itt talállak az oldalon, a nap bármely szakában. Véletlen? Ajaj, de volt még közben az is, hogy na, most meglátta, milyen okos vagyok, mennyit fejlődtem (most aztán megmutattam neki, ki vagyok én!! Mindenki látta!), és most egy kicsit azért belemarok, hiszen milyen erős vagyok: lásd: " energiaszívás".
Valóban vetítek? Változtál?
Még mindig halkan súgom és türelmesen:
Senki vagyok. Ha ezt mondanám rád, nagyon megharagudnál. Félreértenél. Most elmondom neked, mit értek ezen. Nagyon jó érzés, mikor azonosulunk egy szép szereppel, és tetszelgünk fényében.
Erről ez a tanmese jut az eszembe: két szerzetes bandukol. Egy folyóhoz érnek, az egyik elindul, keresni egy gázlót, míg a másik felkapja köpönyege alját és a vízen járva nevetve visszatekint a másikra. A másik utána kiált: ha tudtam volna, hogy egódat hizlalod, tündökölve képességeid rabjaként, még indulás előtt eltöröm mindkét lábadat!
Ha felmagasztalom magamban egy illúzió képét, azonosulok, akkor nem önmagam VALÓJÁT élem. Csak az egóm fürdik. Ezért verik szét a szerzetesek bottal a tanítvány fejét, ha pöffeszkedik. :).
Mikor valaki erre rávilágít, nagyon fájhat, sőt, ha lerántják a leplet, kikészül: földreesik. Úgy érzi megsemmisül. Ilyenkor két dolgot tehet: felismeri, h ő még mindig létezik, csak a bolond gomba robbant szét, vagy védekezik, visszatámad, pöffeszkedik, magyaráz, győzköd tovább. Kivel cseszik ki igazából?
Energia szívásról: :)
Valóban nem érzed mit adok? Vagy most is csak poénkodsz velem? Ha elesel, elfáradsz, kikészülsz, önmagaddal teszed. Harcolsz, azt hiszed velem, de nem veszed észre, önmagadban folyik a küzdelem.
Tehát mit jelent, Senki vagyok? Nem azonosulok szereppel. Ha már csinálja az ember, lássa meg önmagát is ebben.
Most elvonulsz, lelépsz a színpadról, ahova hívtál? Itt hagysz? :) Mitől félsz Éva? Farkas helyett miért kiáltasz Buddhanitát? :).
Szóval, most hirtelen előítéleteim vannak. Amit el kell engednem. Hmm. Írni akartál, bár azt is megírtad mit: elemzést. Nahát, nahát! Semmi: hogy vagy, mi újság? Miért nem vagy hozzám egyenes? Már ezt is sokszor kérdeztem, de valahogy nem látod ezt a kérdésem az oldalon.
Gyereknek nézel (hangoztatod tapasztalatod, korod), de ki viselkedik így, Drága Éva? Minden esetre kiváló dráma színésznő lennél, az tény. :). Minden estre nem értem, miért akarsz velem játszani? Lehet úgy versenyt futni, ha az ellenfél leül a startvonal előtt? :)
Mások, pedig nincsenek ;).
Végezetül, megírom azt is, mit élek át, valahányszor olvaslak, vagy írok neked, ez így fair, Katinak is megírtam. Ülök a gépem előtt. A homlokom forró eleinte, aztán, mintha egy úszósapkaként szétáradna a fejemen. Aztán a szívem hevesen dobogni kezd, aztán olyan forró lesz a mellkasom, úgy megnő, h elkezdek vetkőzni (nana, semmi pucérság!). Talán innen jön a türelem feléd belőlem. Nem tudom mi ez, nem akarom elemezni sem, csak élni. Nagyon jó állapot.
Bocsáss meg nekem kérlek,de a mosolygáson kívül semmi más reakcióm nem jött fel.
Mit összeidegeskedsz itt nem létező dolgokon?
Most mégis mit vársz tőlem? Egyre kaotikusabbak a felém írott mondandóid.
Mondtam neked ,hogy nem fogok neked minden félreértésedet,kiforgatásodat mondatról mondatra megmagyarázni.
Úgy látom,valamit nagyon elindítottam benned.
Talán nézz utána,és hagyjuk ezt ,mert csak értelmes dolgokba szeretnék belefolyni.
Most dolgoznom kell,perceken belül,este leszek,remélem lehiggadsz addig.:)))
Puszi: Éva
:DDDDDDDDD, na te aztán tényleg mindent látsz!!! Nincs több kérdésem!! :DDDDD
Csak az egységélményről írnék Anita ,a többinek semmi értelme. Mondatonként végig kéne venni az egész összekreált írást,ennek meg semmi értelme a részemről.
Sajnos nem vagy regisztrálva,így nem tudtam privátban írni neked.
Tehát csak az egységélményről,ez másokat is érdekelhet talán.
Ezt írtad:
,,Az egység blogban ezért nem értettél, más tapasztalatról beszéltünk. Nálad az egó belefecsegett, az elme mikor közbelép, megáll a folyamat. Mikor én az Egységet tapasztaltam nem volt különbség az áramlásban, mindenki felé egyformán áradt. Szerintem ez az egón túli szeretet. ''
Szóval azért írtam meg a véleményemet akkor a blogodban,mert nem ez az egységélmény,amit Te annak gondoltál.
Ez egy szeretet áradásos gyakorlat,amikor mindenki felé árad a szereteted,és elfogadod a másikat,mint önmagadat.
Ez csak egy teljes elfogadásos gyakorlat.Igen erre szükség van az igazi egység állapot megéléséhez,de még nem az,csak a beveztője lehet.
Tehát ez a teljes ELFOGADÁS,és amikor ezt BE is tudod FOGADNI magadba,akkor valósul meg az Egység.
Gyakorlatilag,hogy ne úgy nézzen ki elméletről beszélünk:
Először eljutok oda,hogy a körülöttem lévő világot is ELFOGADOM MAGAMKÉNT,aztán BEEMELEM MAGAMBA,eggyé válok vele,de úgy ,hogy az annyira a részemmé válik,hogy el is tűnik minden és csak én vagyok.
Anita ez az Egység. Az kívül nem lehet ,ezt próbáltam neked akkor is magyarázni,de hát szerinted nekem bekapcsolt az egó:),ezért meg sem hallgattál.
Nagyon jó ezeket a dolgokat meditációban megélni,de valódi tapasztalatod akkor van ,amikor ez az életedben is,,valóságosan ''is megtörténik.
Erre írtam én a spontán jelzőt. Amikor ebben élsz.Például,ha te a mediben átélted azt a szívnyitásos csodálatos áradó,mindenkit elfogadó szerető érzést,akkor tudnod kéne miről beszéltem arról az útról.
Amikor ez nem meditáció,hanem praxissá válik,persze nagyon sok ,,/kézzel nem megfogható/ segítséggel''Az egységélménybe pedig,ha nem meditációban csinálod,hanem a hétköznapi állapotodban,akkor egyszerűen belecsúszol,illetve ilyen spontán,de kivételes alkalmakkor a világ áramlik beléd,és nem fordítva,ahogy Te írtad hogy Te áradtál a világ felé. Nem. A más a külvilág beléd áramlik,ezt látod is ,beléd úszik minden,és nincs már körülötted semmi,minden benned van,csak te vagy mindenestől.Egyedül,de egységben,mert minden benned van.
Ez óriási különbség,és nem kell arra haragudni,aki erre felhívja a figyelmedet.
Ha valamiről azt hiszem ,hogy ,,az'', mikor nem ,,az'', akkor soha nem fogom azt a valamit megtalálni,mert már azt hiszem,hogy megtaláltam. Arról nem is beszélve ,hogy akaratlanul másokat is félrevezethetek,de ez már nem az én kompetenciám:)
Mondjuk megállsz egy villamos megállóban/ hogy annyira ne is legyen szép:D/ és csak úgy szemlélődsz,és akkor érdekes módon/spontán/ beléd úszik minden ami körülötted van,emberek ,házak ,autók,minden te leszel.Annyit érzel ,hogy te vagy ,létezel,és minden más eltűnt, nincs kívül semmi,csak te vagy,és benned minden.
Nem magyarázgatnám ezt tovább,Isten tudja,megint mit hozol majd ki belőle:DDD,csak szerettem volna elmondani,a különbséget a szeretet áradása,a más felismerése önmagamként,és a teljes egység állapot között.
Akinek ez meg már ismerős,az tudja miről beszélek.
Puszi: Éva
Szeretet átadás gyakorlat: csak a szív-csakrából áramilk.
Amiről írtam ott: nem volt határom, nem volt olyan, h csakra, ott annyi volt : Vagyok. És nem haragszom még mindig, sajnálom, nem tudok haragudni ezért :).
Sőt, azt sem tudom mondani, az a végső valóság. Majd a többi tapasztalat során talán eljutok, h létezik :).
Szóval, ne magyarázd Éva, tapasztalj :), addig hiába minden szó. ;)
Én leírtam a tapasztalataimat,amit megéltem a ,,való ''életben,nem csak meditációban.
Valószínűleg ez a probléma. A kettő nem ugyanaz.
Legyen kinek hite szerint.Én nem akarlak téged győzködni,láthatod.
Pont ez az: ne csak meditációban: hanem úgy a gyakorlatban az életben is. Sőt utána már nem is kell rámeditálni az egységérzetre, mert végig veled van. Ezt én is így érzem, mindig, állandóan ott van az egységérzet.
Éva, ha emlékszel a blogban is azt írtam, a való életben történt, nem mediben. Összekeversz Attila meditációs gyakorlatával.
Kati : :DDDDD.
Szeretnék valamit kérdezni tőled. Ki az igazi Anita,milyen ő?
Én itt az oldalon két teljesen ellentétes Anitát látok,hol így nyilvánul meg ,hol úgy.
Egyszer az angyali Anita,türelmes ,segítőkész,valóban lehet érezni a szeretetét.
De ha ez a szerető angyali Anita nem kapja meg a kellő figyelmet,elismerést,főleg elismerést,akkor pillanatok alatt elveszíti ezt a minőségét,és az addigi szeretet ,majdhogy nem gyűlöletté fajul,ahogy ez itt ebből a párbeszédből is nagyon szépen kitűnik.
Tehát nem hihetem el a szerető türelmes Anitát,mert nem az igazi /még/,mert ha pillanatok alatt ki tudsz esni belőle,akkor az még csak egy szerep.Ha kiesel a szerepből,akkor mutatod meg a volt arcodat.
Bár én ennek az Anitának sem hiszek,mert tudom,hogy valahol a kettő között ott küszködsz Te ,az aki most vagy. Már nem ez ahova időnként visszacsúszol,de még nem az ,aki szeretnél lenni,mert még nem tudod magad tartósan abban az állapotban tartani.
Ha felvállalnád a mostani igazi Anitát,hogy vagyok aki vagyok,fél úton ég és föld között.
Szeretnék ,,angyal'' lenni,de még nem azonosítom magamat vele,mert nem vagyok még az,és nem várom el,hogy ennek lássanak,viszont már sokkal több vagyok ,mint aki voltam,és még ha hiú is vagyok egy kicsit,akkor sem csúszom vissza oda ,ahonnan fel akartam emelkedni,és valamennyire sikerült is már.
Én ezekkel a szerepeiddel nem tudok mit kezdeni. Ezért nem ,,ültünk még le a fűre'' .Én az Igazi Anitát várom.
Ha egyszer megtalálod,észre fogom venni.
Az igaz, hogy a magunk felelőssége, milyen műsort választunk, de: egyrészt a nemzet színházában legyen már léleképítő műsor a deviáns helyett, másrészt nem adatott meg minden gyereknek, hogy gondos szülei legyenek. Nekik befolyásolóbb a tv-műsor, és olyan dolgokat szednek majd össze, amit majd pluszban fel kell dolgozniuk egyedül, vagy ha nem elég tudatosak, akkor befolyásolhatja a tetteiket is ez a sokkoló "kultúra". Szóval a "Például, lehet venni DVD-n régi MAGYAR filmeket, amiket például meg is lehet nézni a családdal is..." ez szerencsés esetben megadatik a gyereknek, más esetben meg nem. Az állami kulturális intézményeknek meg főleg felelősséget kellene érezniük a nemzet gyermekeinek lelkivilágáért (de amúgy szerintem mindegyiknek jó lenne...).
(Egyébként Alföldi csak azért mondta vissza az engedélyt a románoknak, mert már akkora közfelháborodást váltott ki a dolog.)
"egyrészt a nemzet színházában legyen már léleképítő műsor a deviáns helyett," --------------------------------------------------- de ez csak 1 azaz egy színházi darab, amúgy azon kívül gondolom van még pár más darab is, ami lélek emelő is lehet... Ha nyitott az ember, akkor akár még egy pornó filmből is jöhetnek felismerései, az meg hogy is mondjam - a felismerések lélekemelőek....
Nem csak ez volt az egyetlen ilyen darab, sajnos ez csak egy példa volt. Olyanokat hallottam, hogy még leírni is fáj. Vagy a péniszből készült marcipán a tortán, valamelyik színdarab plakátján. Vagy különböző perverz jelenetek a színpadon több műben. Sok ilyen van sajnos. És vigye el az ember a gyerekét egy színdarabra, arra számítva, hogy majd mondjuk egy szép eredeti János vitéz darabot fog látni... hát ne már. Akinek építő a pornófilm, nézze otthon, csak azért mindennek megvan a maga helye.
,,"Ahol simán lejátsszák a János vitéz átformált változatát úgy, hogy Iluska prostituáltat játszik, meg ilyenek." ------> van egy alap verzió, meg van egy új változat. Aki akarja megnézi az átdolgozást, akarja nem! Egyszerű! Tudtommal.''
Az én tudtommal ez azért nem ilyen egyszerű.Talán meg kéne kérdezni erről Petőfi Sándort,hogy mit szól a műve ilyen fokú vulgarizálásához.
Ez csak azért fordulhatott elő,mert itt már nincs jogutód,mint a Bartók ügyben,ahol hivatalosan meg tudták akadályozni,hogy ,,megbecstelenítsék ''az eredeti művet.Pedig már ez elég előrehaladott állapotban volt,rengeteg /állami/pénzből.és mégis lehetséges volt,mert valaki tudta érvényesíteni a szerzői jogvédelmet.
Szóval ez nem egészen úgy van,ahogy Te gondolod,hogy ilyen értékes művekkel azt teszünk ,amit akarunk.
A másik dolog pedig az,hogyha ilyen extrém felfogásban rendezünk át műveket,azt talán nem a ,,Nemzet Színházában'' kéne bemutatni,ami inkább a tradicionális értékek megőrzéséra hivatott ,hanem vannak erre alternatív színházak,ahol erre kiváló lehetőség van.
Én nem nagyon akarnék itt belefolyni ebbe a dologba,de simán fel lehetne sorolni itt egy listát Alföldi működéséről,ahol érdekes módon mindig a magyar nemzeti érzelmű emberek lelkébe taposott,ilyen,vagy olyan módon.
Nem csak a fenti példa,a prosti Iluska.De ezen a mostani akcióján sem lehet csodálkozni,hogy tüntetést,felháborodást váltott ki.
Azért gondoljuk már meg,Erdély elcsatolását a Románok a Magyar Nemzet színházában ünneplik,Magyaror
szágon,Alföldi felajánlásával??? És ez normális lenne szerinted??? Már bocsánat.
Én fentebb írtam,hogy nem foglalkozom ezekkel a dolgokkal,de ha itt most felmerült,akkor viszont igenis van véleményem.
Egy ilyen ember,aki ennyire szemben áll azzal a néppel,akinek az országában él,és ,,alkot",az talán élne ott,ahova a szíve húz,és ne itt tenné tönkre a kulturális örökségünket.
Én nem haragszom ,rá nem utálom,inkább sajnálom. Egy identitását /többszörösen/ vesztett ,zavarodott
ember,akinek a ,,beteg mivolta'' árad a ,,műveiből'' és a cselekedetiből egyaránt.
A jóindulatom jele még az is,hogy nem szándékosságot tételezek fel a részéről,hanem csak lelki ,hova tartozásbeli problémákat,és ennek megfelelő zsigerből jövő ösztönös viselkedést.
Ennyit a védelmében,de azt hiszem ezt a lehetőséget csak én adom meg neki,mert a legtöbben a szándékossága mellett döntenek.
Visszatérve a hozzászólásodhoz,a János vitézzel sem tehette volna meg amit megtett. Jogilag minden mű védelmet élvez,csak ebben az esetben jogutód nélkül ezt nem lehetett érvényesíteni.
Úgy látszik tanult a Bartók műből,és olyan darabot választott,ahol nem ütközik akadályba.
A magyar emberek lelkével ,meg ebben az országban már nem foglalkozik senki.
Illetve aki foglalkozna,például KatiPotter,azt jól letromfolják ebben a blogban,mintha valami bűnt követne el.És pont ezen az oldalon! Na ezen csodálkozom a leginkább!!!
Attól hogy valaki igyekszik univerzális emberré válni /nem Alföldi/,az nem azt jelenti,hogy meg kéne tagadni ilyeneket,hogy nép,nemzet,,mert ezután már majd a család jön.
Nem ettől leszek univerzális,ezoterikus ember,hogy ezeket a dolgokat elvetem.
Ezeknek a dogoknak nagyon jól meg kéne férni együtt,mert egyik nem zárja ki a másikat.
Azért mert én magyar ember vagyok most,és kedvesek a kuturális örökségeink számomra,azért még lehet univerzális gondolkodásom.Nem attól leszek ,,kozmikus'' ember,hogy megtagadom a magyarságomat,ami az egyik részem a teljességemből.
... szépen csokorba van itt szedve.
Ezt is érdemes lett volna belinkelni az előző,jól összevágott videó mellé,hogy teljesebb legyen a kép.
http://index.hu/video/2010/11/22/porzse_sandor_felszolalasa/?s=tag:alföldi_róbert
Ha már mindenképp hírforrásoknál tartunk a témában, akkor itt van ez is, ami még tartalmaz indokokat: http://barikad.hu/jobbik_azonnal_menessz%C3%A9k_alf%C3%B6ldi_r%C3%B3bert...
... szépen csokorba van itt szedve.
Ezt is érdemes lett volna belinkelni az előző,jól összevágott videó mellé,hogy teljesebb legyen a kép.
http://index.hu/video/2010/11/22/porzse_sandor_felszolalasa/?s=tag:alföldi_róbert
Ez itt mindent kétszer mond,kétszer mond:P
mi az ok...
a lényeg: én mire fókuszálok, mit hogyan veszek be a világból.
Van aki ugyanott azt mondja: a tököm tele van a tömeggel, a busz sem jön bas.. meg. Mellette áll egy másik, bambán mosolyogva nézi a beton virágállványban a kókadt virágon táncoló pillangót és mosolyog. Számára meg kész csoda, boldogság az élet.
Mitől függ? Az egyik "gügyébb ", mint a másik? Nem. Magadban is vannak hangulat változások, mikor boldog vagy, kinyílsz, ha szomorú, majd' minden sz@r, nem de? Változik a nézőpont :).
Gyerekek a mai nap gyönyörű! arra ébredtem,hogy minden csupa hó.Hófehér,szikrázó,puhaság.
Hát a MÁV nem örült ennyire neki:),úgyhogy gyorsan lemondhattam minden budapesti programom.De jó!
Ez aztán a szabadság:D
Az a mániám,hogy pizsamában lapátolom a havat,papucsban.Tök jó érintkezni vele.Mikor bemegy a papucsomba,jókat sikongatok :)
Most olyan 15 cm,hát üsse kavics cipőt húztam:)
Jajjjj....de szép,olyan boldog vagyok!!!
Ha látnátok ezt a tájat ,így hófehérben ! Isteni!!! Szó szerint:)
Kit érdekel az Alföldi,mikor ilyen szép a világ:DDD
Ennek én is örülök. :) De azért annak is örülnék, ha végre leváltanák Alföldit. :) Pezsgőt bontok, ha így lesz, pontosabban alkoholmenteset, mert nem iszok és nem is nagyon ihatok alkoholt, de nem is hiányzik. :)
Az ,hogy leváltják e ,az már valóban politikai döntés lesz szerintem.
Attól függ,ki lesz az erősebb,a Jobbik vagy az LMP mögötti erők.A Fidesz majd ennek megfelelően ,,dönt'',
mert ő most meg akar felelni az ,,elvárásoknak'',látszólag legalább is.
Ami engem illet,én már a kinevezésével sem értettem egyet,konkrétan annak a színháznak az élére /leírtam miért/,de akkor azok az erők domináltak,most meg kicsit más a helyzet.
Kultúráról beszélünk itt,és én elhiszem neked,hogy te is ezt akartad,csak az a baj,ha őszinték akarunk lenni magunkhoz,akkor ez bizony ,mint minden más is sajnos politikai kérdés.
Minden döntés ,ami az országot vagy akár minket érint,mindig is a politikai erőviszonyoktól függ.
Ki az erősebb éppen ,és hogyan tudja átvinni az akaratát.
Itt is ez fogja eldönteni a kérdést,a politikai erőviszonyok.Alföldi és a Nemzeti színház sorsa ettől függ,sajnos az égadta világon semmi köze a kultúrához,mert ugye az is kutúrPOLITIKA.
Én örülnék annak ,ha most ,,ki lenne köszörülve a csorba''és egy alkalmasabb ember kerülne vissza arra a posztra,ő meg egy alternatív színházban gyümölcsöztethetné a művészetét,hogy megnézhessék és díjazhassák,azoka akiket ez a fajta világfelfogás érdekel.
Nem megyek ki tüntetni ezért,de ennek ellenére becsülöm azokat ,akik kiállnak ilyen ügyekért.
Ezen most megint lehet dolgozni,hogy én miért becsülöm ezt:DDD
Kell nekem itt írogatni? már minden szavamra figyelni kell:)))Vagy 24 órán keresztül csak magamon dolgozhatok:DDD
KatiPotter kevesebb blogot kéne indítanod:) Sok munkát adsz nekem magamon:D
:D:D Nem számítottam rá, mikor írtam a blogot, hogy ilyen irányba megy a beszélgetés, na de most már mindegy, én leírtam, amit tudtam. :D:D Amúgy igen, valóban pártok döntenek most, mert a politikusok többsége (tisztelet a kivételnek, jobb-aknak), nem nagyon törődnek az emberek lelkivilágával. Ezért kellene szerintem nekünk, tudatosan megpróbálni alakítani a dolgokat, jobban figyelni a kulturális életünkre. És kifejezni bátran az igényeinket. Erre is próbáltam felhívni a figyelmet, hogy szerintem ebben is legyünk tudatosak. :)
Amit Te szeretnél,azt csak egy népszavazással lehetett volna érvényesíteni.
De ehhez kellett volna több mint 200 ezer érvényes szavazat,akik ugyan úgy gondolják.
És még akkor sem biztos ,hogy át lehetett volna vinni .
Én amondó vagyok,hogy mindennek eljön az ideje.Ahogy most is.
..mától a neved: Orákulum!
4 oldalnyi hozzászólást megelőzve! Hmmm, nem semmi! :DD "VÉLETLEN!"
Kati érzelmi indíttatásból közelíti meg a témát, Anita higgadt kívülállóként mond véleményt.
Csak akkor fogják megérteni egymást, ha helyet cserélnek: Anita belép az érzelmek világába, Kati kilép belőle.
Az NLP tanfolyamon olyan gyakorlatot is csináltunk, hogy összeállt két ember, akinek bizonyos témában szöges ellentétes véleményük volt. Miután mindenki elmondta, hogyan látja a dolgot, be kellett bizonyítani, hogy miért van a másiknak igaza.
Jó kis program volt.
Ildikó, ebben igazad van, hogy nagyon irányítanak az érzések, de benne van ezek tudatosulása és a gondolati rész is. Régebben ez valóban jobban hiányzott, de szerencsére nagyon sokat tudatosodtam a korábbihoz képest, amihez egyébként nagyban hozzájárult a közösségi ügyekben való kutatás és részvétel is. Sokat köszönhetek ennek.