Sándor egy névtelen hozzászólónak válaszolta hogy, ,,mostantól a hittérítők hozzászólásait törlöm.”
Persze tudom, minden joga meg is van hozzá. Nem ez ellen akarok lázadni, csak egy kicsit elgondolkodtam.
Megoldunk ezzel bármit is? A magunk nyugalmát talán igen, de nem azt tanultuk, hogy minden egy?
A világ egy és oszthatatlan, és hogy ismerd meg/fel mindenkiben önmagad részét?
Nem szerethetsz, és nem gyűlölhetsz anélkül, hogy ezt önmagaddal meg ne tennéd.

,,Ha valaki rendszeresen azzal jönne itt az életkérdéseinkre, hogy oldjuk meg szélcsengők elhelyezésével a lakásunkban, előbb-utóbb abból is elegünk lenne.”

Zavarnak ezek a bemagolt hozzászólások engem is, de ha a szélcsengős embertől nem is tanulok, róla mégis csak azt gondolnám, hogy kezdeni kell a tanítását előrül, mert valamit nem értett meg.

Nem lehet, hogy azért zavar, mert én is ugyan ilyen szemellenzős vagyok, csak a másik úton?
Meglehet, hogy ugyanúgy nem vagyok nyitott a másikra, ahogy ő én rám.
Az hogy itt vannak, az mindannyiunknak elgondolkodtató, mert azt jelenti, valamit nem jól csinálunk.
Nem érzem magam jól egy kapcsolatban? Na jó, akkor váljunk el!
Nem az lenne a megoldás, hogy nézzük meg miért.?

Ha kizárjuk őket, önmagunkat zárjuk ki, hiszen Jézus mutatott egy utat amin járni lehet és az egyházak merevsége ellenére is sok ember eljutott rajta oda ahová mi is vágyakozunk.
Csak azért mert létezik másik is, zárjuk ki azt ami már biztosan működik?
Én nem érzem ezt jó megoldásnak.