Hol akadtál el a Boldog Párkapcsolat keresésben? | Önmegvalósítás.hu

Hol akadtál el a Boldog Párkapcsolat keresésben?

Hozzászólások

63 hozzászólás
Huszti Sándor - Önismereti tanító képe
Szerintem érdemes tovább keresned, ne add fel a vágyaidat!
2012. szeptember 29. szombat, 10:55 | Huszti Sándor -...   Előzmény

Szerintem érdemes tovább keresned, ne add fel a vágyaidat!
Viszont azt is látnod kell, hogy most egy olyan kapcsolatban vagy, ahol lehetnél boldog is, de ebben pont a saját el nem fogadásaid, elutasításaid akadályoznak meg. Mi lesz akkor, ha tovább menekülve egy másik kapcsolatba, szintén belefutsz olyan tulajdonságokba, amelyeket nem tudsz elfogadni? Újra tovább szaladsz?

Előbb-utóbb meg kell tanulnod elfogadnod az eddig elfogadhatatlannak tartott dolgokat is. Szerintem erre tanít ez a mostani kapcsolatod.
Ha ezt megtanulod, ha már képes vagy elfogadni a másikat a hibáival együtt, akkor ezzel érdemled ki azt a bevonzást, ahol már nem kell az elfogadással sem bajlódnod, mert pont olyan partnert kapsz, amilyenre vágysz!
Vagyis amíg olyanokba futsz bele, akikben nem fogadsz el valamit és ez akadályoz a boldogságban, addig ebből tudhatod, hogy még fejlesztened kell az elfogadás képességedet.

Az elfogadás és szeretet fejlesztésére bátran ajánlom a Sirály 6-os csomagot, én is ezt gyakorlom és igen jó szintre sikerült fejlesztenem ezen képességeket!

Huszti Sándor - Önismereti tanító képe
Tényleg nincs értelme tovább erőltetni a párkapcsolatot
2012. szeptember 29. szombat, 16:30 | Huszti Sándor -...   Előzmény

Jól látod!
Ha különváltak útjaitok, akkor már tényleg nincs értelme tovább erőltetni a párkapcsolatot, csak hogy megfeleljetek bármiféle külső-belső elvárásnak. Nem kötelező egymással leélni az életet, viszont kifejezetten ajánlatos keresni és megtalálni azt, akivel a következő szakaszon közös az utatok!
Ez a keresés nem kívül fog végbemenni, hanem a saját megváltozott énetek, értékrendetek és világnézetetek felfedezésével körvonalazódik egyre inkább, hogy végül felismerjétek, ki is illik leginkább mellétek?!
Sikeres Önfelfedezést kívánok!

"Többek közt a pénz miatt is változott a köztünk lévő erőáramlás..."
Pontosabban, nem a pénz miatt, hanem a pénzhez, az anyagi értékekhez való hozzáállásotok miatt, ami mellett gondolom más értékek így a háttérbe szorultak.
Ugyanakkor feltételezhető, hogy aki a pénzben látja, keresi a boldogulás útját, az vagy nem tudja, hogy ott nem leli meg, vagy tudja, de mégsem mer rálépni a belső útra, mert ott bizonytalan, fájdalmaktól tart, félelmek korlátozzák. Ezek ellen semmit sem ér a józan ész, vagy a vágy, a célkitűzés. Módszeresen kell kioldani a félelmeket, különben képesek elnyomni legigazabb lelki énünket is!

Domoszlai Katalin képe
Hogyan dolgozzuk fel a bántalmazást?
2012. szeptember 29. szombat, 8:51 | Domoszlai Katalin   Előzmény

A legvégével kezdem, ha feldolgoztad, többé már nem fogod tapasztalni, bevonzani, megélni. Helyére kerül benned, eszedbe sem jut már, megnyílsz az újabb tapasztalatok befogadására, a beszűkült életed újra nyitott lesz. Amit megőrzöl az a tudatosságod és az empátiád.

A bántalmazásról tudni kell, hogy a traumatikus hatás szempontjából teljesen mindegy, hogy veled történik meg, vagy "csak" végignézed vagy végighallgatod. A sérülést az okozza, hogy az erősebb ezt megteheti. Ezt kell befogadni és feldolgozni.

Hogyan történik a feldolgozás?

Az összes érzelmet ki kell bontani. Először is itt van a düh. Megélni meditációban hogy aki büntetlenül megúszta, megkapja a büntetését.

A félelem. Itt két részre kell bontani a belső munkát. Az egyik, hogy meg kell élni a félelmet, hogy másokat bántalmaznak és én tehetetlenül kell végig nézzem. A másik része, amikor én kapom az ütlegeket, egészen addig, amíg bele nem halok.

A meditációban meg kell élni a megnyílást, a lelked nyisd meg a verésnek.

Ez nagyon durva tapasztalat, mindenképpen darabolni kell a feldolgozását. Ehhez szükséges a meditációs rutin vagy pedig lelki segítőtől kapott vezetés és tartás.

Amikor ilyen meditációt vezetek pontosan el tudunk menni addig a határig, amíg a lélek befogadó tud lenni az érzésre, elkerülve a komoly borulásokat, az önmegszenvedeztető zsákutcákat.

A bántalmazás feldolgozásában benne van a düh, a védtelenség, a szégyen, a szeretet hiány, az undor, a vég nélküli menekülés, az értelmetlen áldozat hozatal... A gyerekkor történetei, az előző életek feldolgozatlanul maradt élményei...

A fizikai fájdalmak feldolgozása gyorsabb és egyszerűbb folyamat, mint a lelki terror által okozott sérülések gyógyítása. A félelem helyére betöltődik az ősbizalom, a védettség, a bátorság érzése. Nálam ez teljes egészében a helyén van a fizikai területen, kifinomult veszélyérzet alapján érzem a másik embert, a legveszélyesebb helyekre bemehetnék sértetlenséget élvezve, kiírtam a programot, ami meghatározta, hogy ezt meg kell tapasztalni.

Fontos része a feldolgozásnak, amikor már képes rá az ember ( lánya ) hogy meglássa a bántalmazó lelkét. A választást, a mintát, ahogy ő választott. Megtapasztalta a bántalmazást, lelkileg arra ő arra érett, hogy azt mondja, ha a világ két részre szakadt, legyek inkább én az, aki üt. Majd el fog jutni ő is oda, ahogy a lelke fejlődik, ahogy a kontroll erősebbé tud válni, hogy elsajátítsa az intelligens és humánus konfliktus kezelés képességét. A saját védtelensége miatt üt, a saját dühével szemben védtelen. Képtelen szembenézni azzal, mi történne, ha be kellene vállalnia a saját gyengeségét. Inkább üt. A düh milliószorosan magasabb rezgés, mint a totális kétségbeesés.

Hab a tortán szembetalálkozni az intelligens pszichopatával. Aki nem dühös, viszont nagyon élvezi, hogy szórakozhat. Ezt a területet is meg kell élni és fel kell dolgozni, a legfinomabb gúnytól a legundorítóbb megszégyenítésig széles a skála, mivel tudja az egyik "ember" fizikailag és lelkileg megkínozni a másikat.

Summa summárum, az önbeteljesítő jóslatok, a minták másik jóslattal és minta rendszerrel átírhatóak. Be kell vállalni a feldolgozást, az évekig tartó kemény önismereti munkát, ugyanis az adott életterület beszűkítése, a bezárulás ideig-óráig adhat védelmet. A leszületésünk előtt bevállaltuk azt, mekkorát és milyen területen fogunk fejlődni, a gyerekkorban ehhez megkaptuk a megfelelő traumákat. Ha elbújunk a feladat elől, elégedetlenek leszünk, kiüresedetté és érzelem szegénnyé válunk. Ráadásul tovább görgetjük a feladatot, amit a következő leszületésben újra megkapunk.

Kérdés tehát feldolgozod vagy leszületsz újra egy bántalmazó környezetbe?

Domoszlai Katalin képe
A 8-as születési szám
2012. szeptember 27. csütörtök, 7:02 | Domoszlai Katalin   Előzmény

nem azt jelenti, hogy nagyot fogsz alkotni, hanem azt, hogy vezetői képességeid vannak, amit ha jól használsz, sikeres leszel, mint vezető, ha nem, akkor szimplán karrierista. A karrieristák ha megérnek arra, hogy lelkileg fejlődjenek, bevonzhatnak egy olyan életeseményt, mint egy kormánydöntés.

Hogy elkerüljük a félreértéseket, a karrierista ember alatt azt értem, aki a szakmai előmenetelének lelki és emberi értékeket alárendel.

A nagyot alkotáshoz belső nagyság kell és rengeteg tűz. Ezen felül nyitottság, ugyanis a nagyság az Isteniből, az egón túlról származik. Aki nagyot képes alkotni az bizalommal tud fordulni az ismeretlen felé, kihívásokat lát minden problémában. Nyitottság, bizalom, lelkesedés, kitartás és tehetség - ez kell véleményem szerint hozzá.

Ha valamelyik tulajdonság hiányzik már a gyerekkorban a személyiségedből, akkor karaktered szerint nem leszel nagyot alkotó ember. Boldog és kiegyensúlyozott, önmegvalósított lehetsz ettől függetlenül.

Más kérdés viszont az, ha megvoltak ezek a tulajdonságaid, de történtek traumatikus események, amik megváltoztatták a személyiségedet. A kreativitás kiölhető a gyerekekből a folyamatos kritizálással, a beszűkített mozgástérrel, a lélekölő feladatok elvégzésének a kényszerítésével.

Visszatérve a számmisztikára. Ha egyetlen csalhatatlan módszer lenne az emberiség kezében, ami igaz választ ad, akkor nem alakult volna ki ennyiféle elemzési módszer. Tehát mindegyik rámutat valami igazra, de általánosít, az emberi lélek és a fejlettségi szintek szerint nem tud eléggé árnyalt lenni. Pontosabb képet adhat az enneagram, vagy a Jung teszt, hasznos infókat kaphatunk a karma asztrológiából is.

Az elemzések helyett viszont létezik egy módszer, amivel megkaphatjuk a kért válaszokat. Azzal kell tisztában lenni, hogy Isten mit akar tőlem és a lelkem mit szeretne.

Párkapcsolati elakadásaim miatt én is körbejártam az elemzések által adott szempontokat, a Tarot, a karma asztológia, Hellinger, előző élet látó stb.

Hasznos volt rálátni több nézőpontból a problémákra, a legtisztább választ azonban a meditáció adta. Erre a kérdésre, hogy Isten mit szeretne tőlem, gyorsan jött a válasz:

" Azt, hogy egészséges és boldog légy! "

A lelkem pedig ezt a választ adta:

" Azt szeretném, hogy szabadulj meg attól, ami szomorúvá tett! "

Nálam ezek a dolgok mély érzelmi sérülések, a gyerekkorból fakadóak. Ezeket gyógyítom, ahogy zajlik a folyamat, úgy leszek újra egyre nyitottabb, derűsebb, bevállalósabb, bizalommal teli.

Tehát azt javaslom neked, áss a mélyére, mikor és hol veszítetted el a bizalmadat, dolgozd fel és élj sokkal nyitottabban!

A csalódásoktól való félelem meditációban tökéletesen feldolgozható, persze időigényes a személyiség nagymértékű átalakítása. De megéri!

Huszti Sándor - Önismereti tanító képe
Minden út az Önmegvalósításhoz vezet.
2012. szeptember 29. szombat, 16:58 | Huszti Sándor -...   Előzmény

Sokan vannak hozzád hasonlóan, akik nem tudják merre menjenek. Nem érzik az útjukat, ezért kívül keresik a választ, nyúlva az asztrológiához, numerológiához, Tarot kártyához és más jóslási technikákhoz.
Talán a végtelenségig lehetne vitatkozni azon is, hogy vajon mit kövessünk, merre menjünk az életben?
Kövessük a vágyainkat? Hallgassunk a megérzésünkre? Misztikus módszerek tudják a választ? Vagy éljünk kedvünk szerint? Esetleg a világot kellene szolgálni? Nagyot alkotni? - el is tévednénk, ha ezek között keresnénk az igazságot!

Tapasztalataim szerint ilyen esetben két módszer segíthet:

1. Kövesd a vágyaidat!
A vágyak sok esetben (de nem mindig!) mutatják az utunkat. Ha érzékeled a vágyaidat, akkor elég azokat beteljesítve élned, és ezzel igen valószínű, hogy egyúttal az utadat is bejárod.
Azonban van, hogy a vágyak nem tiszták, mások vágyaival tarkítottak, vagy az ego vágyai és félelmei miatt zavartak. Ilyenkor ha ezeket követed, akkor rendkívül sok akadályba ütközhetsz, mind-mind olyan jelekbe, amelyek majd az önmegismerés felé, például a vágyaid megtisztítása felé terelnek.

2. Mélyítsd, tisztítsd magad!
Vannak azonban olyanok, akik nem érzékelik a vágyaikat, mert azokat korábban elnyomták (félelemből, megfelelésből), vagy soha nem is voltak a felszínen a vágyaik.
Ebben az esetben sem érdemes külső forrástól átvenni célokat (pl.: az asztrológusom azt mondta, hogy...), hanem önismereti, önfeltáró munkával kell megnyitnod, mélyítened magadat, ugyanis a legfőbb feladatunk ez!

Az életfeladatunk, sorsunk, életutunk, de még a vágyaink és félelmeink is, az önfeltáró, önmegismerő munka alá vannak rendelve, ami pedig azt a spirituális célt óhajtja elérni, hogy visszatérj valódi Önmagadhoz, a forráshoz.
Vagyis amikor nem érzed, hogy mi az utad, nem tudod, hogy mi legyen a következő lépés, akkor tegyél lépéseket Önmagad felé, gyakorolj önismereti vagy spirituális meditációkat és ezek eredménye egészen biztosan az lesz, amivel a helyedre kerülsz, közelebb jutsz éned és életed megértéséhez, elfogadásához.

Ez az utóbbi módszer mindig működik, mivel a legfőbb feladatunk megvalósításában segít (sanatana dharma).

Huszti Sándor - Önismereti tanító képe
Egyelőre a saját tetteid mozgatórugóit sem látod tisztán
2012. szeptember 29. szombat, 17:09 | Huszti Sándor -...   Előzmény

"Megtalálom a boldogságot valaha?"
Azt hiszem attól még messze vagy.

Egyelőre a saját tetteid mozgatórugóit sem látod tisztán, azért kapkodsz ide-oda.
Mélyebben, sokkal mélyebben kell belelátnod a motivációidba és megértened a mögöttük levő vágyakat (amelyeket hiányok keltenek) és a félelmeket (ezeket is a hiányok keltik)!
Ha ezeket látod, megérted, akkor be kell tölteni, meg kell adni magadnak azt, ami hiányzik, hogy az abból fakadó vágy vagy félelem ne ráncigáljon tovább.

Így eléred, hogy rendezettebb leszel, tudatosabb, nyugodtabb. Ekkor a vágyak és félelmek nem zavarnak már meg, pontosan tudod, hogy mi az utad, kivel legyél és miért.

Huszti Sándor - Önismereti tanító képe
A múltad elengedése, vagy feldolgozása nem idő kérdése, hanem
2012. szeptember 29. szombat, 17:21 | Huszti Sándor -...   Előzmény

A múltad elengedése, vagy feldolgozása nem idő kérdése, hanem tudatosságé. Tudatosan kell feldolgoznod, különben csak betemetődik, de meg nem szűnik a hatása.
Ezt úgy tudod megtenni, ha meditációban újra éled azokat a helyzeteket, amelyeken a mai napig is rágódsz, hiszen ezek pont azért jutnak eszedbe, mert még van velük dolgod.

Az újra élés során indítsd el a történetet, majd onnantól hagyd, hogy kibontakozzon erre is, arra is, mikor melyik utat, alternatívát kell megélned. Mindegyik hordoz számodra valami tanítást, azok is amelyek jól végződnek és azok is, amelyek rosszul.
Ezeket átélve és elfogadva, a lelked is megkapja azokat a válaszokat, élményeket, amelyekre szüksége van a tovább lépéshez.

Például éld meg, mi lett volna ha:
- együtt maradtok és minden jól alakul.
- minden rosszul alakul
- találsz mást.
- totál egyedül maradsz.
stb-stb.

Mindegyik történet ad olyan válaszokat, amilyeneket most csak a fejedben ismersz, de mélyen, érzelmileg, lelkileg nem tudsz, pedig kellene az elengedéshez, a tovább lépéshez.
Segítségül az Érzelmek és oldások Sirály Cd-t ajánlom, amelyben megtalálod a Kötődések elengedése anyagot is 

Huszti Sándor - Önismereti tanító képe
Számodra az életben maradás fontosabb, mint a lelki közérzet
2012. szeptember 29. szombat, 17:42 | Huszti Sándor -...   Előzmény

Elképedve olvasom a történetedet. És Te mindezek után még azon gondolkodol, hogy vele maradjál?
Nekem mindennek a tizede is sokk lenne, egy percig nem maradnék egy ilyen idióta alkoholista mellett!

Persze mindenkinek más a tűrő képessége, de azt hiszem ez nálad nem a tűrésről szól, hanem a félelemről!

Annyira félsz attól, hogy egyedül nem állnál meg (anyagilag) a lábadon, hogy inkább elviselsz egy ilyen megalázó helyzetet. Én inkább éhen halnék, mint hogy tovább tűrjem ezt!
...és azt hiszem, ez a legfőbb különbség köztünk!
Baj van az értékrendeddel, ezért kerülsz ilyen helyzetbe, illetve ezért nem tudsz/mersz változtatni.

Számodra az életben maradás fontosabb, mint a lelki közérzet, tisztaság. Márpedig milyen élet az ilyen?? Így akarod leélni az életed?
Meg kell cserélned a kettő sorrendjét! Legyen fontosabb az életed minősége, legyen felé elvárásod, tartásod!
"Inkább ne éljek, minthogy ezt egy percig is el kell tűrjem!" ...ha ezt már így érzed, így tartod, akkor képes leszel meghozni a döntést. Akkor már nem a félelmed irányít, hanem a józan eszed és a lelked szava.

Ahhoz viszont, hogy ere képes legyél, szembe kell nézned a megélhetési félelmeiddel! Fel kell dolgoznod az elszegényedéstől, nincstelenségtől, anyagi kiszolgáltatottságtól való félelmeidet. Amíg ezek ilyen erősek benned, addig nem látod tisztán az értékek (dolgok) megfelelő helyét, sorrendjét és így nem tudsz még egy normális döntést sem meghozni! 

Aditi képe
Tapasztalat: amikor belátásból és önmagadért elengedsz valakit,
2012. október 03. szerda, 0:15 | Aditi   Előzmény

Tapasztalat: amikor belátásból és önmagadért elengedsz valakit, aki bántalmaz téged és mást mond mint amit tesz, akihez főleg félelemből ragaszkodsz, az Élet melléd áll. Amikor önmagadért, önmagad jólétéért, a lelki békéért, a szeretetért döntesz, és igyekszel megbízni a jövődben, önmagadban, bár még nem látod, a hogyanokat, az élet melléd áll, és segít mindabban, amiben szükséged van.

Ez azért van, mert addig is segít, csak te nem tudod felvenni, mert helyette egy nagy terhet cipelsz, ami nem is a tiéd. Ne hagyd, hogy kihasználjanak, ne hagyd, hogy meg légy félemlítve! Akard azt az életet, amiben nyugodt vagy, elégedett, és boldog. Amiben szeretve vagy és szeretsz, őszintén. Amiben megmondhatod, mit érzel, és meghallgatásra találsz. És hozz döntést érte! Engedd el a terhed és bízz benne, hogy a problémáidra megoldást találsz! csak döntsd el, hogy nem fogsz félelemből maradni, és már el is indul a folyamat!

De ehhez meg kell tanulnod nemet mondani: nemet mindarra, ami nem jó neked. Minden alkalommal. És a következő kapcsolatodban, helyzeteidben is így kell. Sok mindent magad mögött kell még hagynod, hogy elérj oda, amire valójában vágysz, mert sokszor megpróbál az élet, mennyire tartasz ki önmagad mellett, mersz e újra és újra nemet mondani arra, ami nem jó neked, mert csak így juthatsz el oda, ami valóban az, ami / aki neked kell!

Ez azért van, mert meg kell tanulnod szeretni magad és meg kell tapasztalnod, hogy ha Te szereted magad, az élet is szeretni fog! és az olyan emberek, akik így bánnak veled, mint akivel most élsz, már meg sem fognak találni. Mert te észre sem fogod őket venni. Mert az ilyen emberek azokra csatlakoznak rá, akik félnek szeretni magukat. Érzik, hogy gyengék, és érzelmi alapon nem fognak nemet mondani. Az Élet így tanít, hogy erősebbé válj és megtanuld szeretni magad, megtanuld, mit jelent szereti magad. Hogy a szeretet ne érzelmi alapú, nem csak adás, és hogy önmagadnak is adni kell. De azzal is szeretnek kell magad, hogy megállítasz minden ellened és a gyermeked ellen irányuló dolgot, tettet, szót. Meg kell védened magad, az is a szeretet egy formája, amit te még nem tudsz.

Ne hagyd hogy elhitessen veled dolgokat, ne támaszkodj arra, amit mond, tudod te mennyit érsz, mit jó neked, van saját lelkiismereted, elég erős az, tudja mit vétettél, mit nem. ne add át neki a hited, vedd vissza tőle. ha megtanulsz tenni magadért, megsegít az élet. Csak arra vár, hogy tegyél magadért. Hogy becsüld magad annyira, hogy elhidd, sokkal jobbat és többet érdemelsz ennél. A hited akarja, a bizalmad, önmagadban és a tudást, hogy megszerezd, a tudást arról, hogy Beked csak azt kell megtenned, ami a te dolgod, az valójában nagyon kicsi ahhoz képest, amit az élet ehhez hozzá fog adni neked, hogy túlélj, és önálló lehess. csak keresd a lehetőségeidet, kezdd keresni máris, hogyan tudnád letenni a terhet, és felvenni azt, ami a tiéd: amit te teremtettél. Mert csak azzal tudsz megküzdeni. De azzal igen.

Namaszte

szeges képe
Te ne tudnád, Aditi...
2012. október 03. szerda, 14:50 | szeges   Előzmény

...hogy írhatsz, mondhatsz, mutathatsz amit csak akarsz? Nem számít! Nem változnak a dolgok, amíg nincs meg a maguk ideje!
Rengeteg "okosság" leíródott már ezen az oldalon (is) de hasztalan, ha nincs még szem a látásra és fül a hallásra. Sokan küszködnek itt azzal, hogy meghallanak, elolvasnak valami szívüknek tetszőt, és annak próbálnak megfelelni, aztán még mélyebbre csúsznak, mert azt hiszik, mindenkinek sikerül, csak nekik nem.
Teremteni? Nem teremthetsz magadnak Mennyországot alapok nélkül! A káoszból csak káosz teremhet, mint a fenti példa is világosan mutatja. Marika is teremt, mint mindenki más, de most ott van dolga, feladata, ahol, amiben éppen van.
Különben nem lenne ott... :))

Aditi képe
...hiábavalóság? Lehet, h annak tűnik, még az is lehet, hogy az.
2012. október 03. szerda, 20:32 | Aditi   Előzmény

...hiábavalóság? Lehet, h annak tűnik, még az is lehet, hogy az. Ez az írás, ezek a szavak, itt és most. De lehet, hogy hozzáadódnak ahhoz sok kicsi többihez, amelyet vagy egyszer megelégel :), mint én annak idején, félredobja, és elkezd cselekedni, vagy egyszer segít majd, amikor már ott jár.

Nekem a szavak, amiket éveken át hallottam, olyanok most, mint a lámpások az úton. Nem érdemes azt várni, hogy most történjen valami. Ezek a szavak kimennek az univerzumba és onnan jönnek vissza, amikor szükség lesz rájuk. Ha veszik őket, veszik, ha nem nem. De az már nem az én dolgom. :)

Namaszte

Domoszlai Katalin képe
Három dolog határozza meg alapvetően
2012. október 04. csütörtök, 7:14 | Domoszlai Katalin   Előzmény

hogy hol vagyunk és mit tapasztalunk.

Az egyik a karma.

A második a szülőktől, családtól kapott mintarendszer.

A harmadik pedig a lélek fejlettsége, tudatossága.

A karma egészen addig megtartja az adott helyzetet, amíg a személyiséget meg nem tudja változtatni. Marika esetében az egó lerombolása már megtörtént, el kellene takarítani a romokat és nekiállni építkezni.

Itt jön képbe a tudatosság. Ő ott tart, hogy kívülről várja a megerősítést, jár-e neki más.

"Mindenért Engem okol mindenért Én vagyok a hibás. Már el is hinném ha a Barátaim nem lennének mellettem..."

Alapigazság, hogy ha ellentétesek a vélemények, a válasz minden esetben az IS!

Tehát oka-e Marika ennek a helyzetnek? Igen, pontosan 50%-ban, hiszen hiányzik az a belső alap, a lélek tudatossága, amire aztán építkezni lehetne. Tehát a barátok sem adnak jó tanácsot, ha minden rossz okozójának a férfit tüntetik fel.

Azért történik ez, mert Marikából hiányzik a belső erő és a tudás a változáshoz.

A megoldás az, hogy meg kell találni a belső bölcsességet, a saját belső erőnknek a forrását, a tiszta igazság hangját. Ezen kívül pedig fel kell építeni a stabil én-határokat, meddig szabhatja meg a másik ember az én létezésemet.

Ha valaki megélhetési félelemből beáldozta idáig magát, annak meg kell tanulni a megélhetést. Ha elszánja magát a belső munkára, akkor ki kell oldani a gyökér csakrás félelmeket, meg kell találnia a saját belső középpontját, plusz fel kell építenie és stabilizálni az én-határait.

Ehhez iránymutatást adhat elolvasni az okosságokat de szükség van elszántságra, lelki erőre és technikai tudásra is. Rengeteg módszer van amivel a folyamatot elő lehet segíteni.

szeges képe
Sima ügy! 
2012. október 06. szombat, 16:51 | szeges   Előzmény

Akkor csak: Ezt KELL megtenned, azt KELL megtalálnod, így KELL gondolkodnod, úgy KELL érezned, ezt KELL látnod, azt KELL felismerned, amazt KELL megtanulnod, itt KELL kioldani, ott KELL felépíteni, meg KELL tapasztalnod, szeretned KELL magad, stb. 

Szóval azt gondolom, hogy a jó párkapcsolatra, - csakúgy, mint az érzelmeket érintő többi életterületre - se létezik jó recept. Mert az mindig olyan, amilyenné engeded, amilyenné teszed. Nem a másik, hanem TE!!!

Domoszlai Katalin képe
Tény hogy túl sok a kell... :-)
2012. október 08. hétfő, 15:00 | Domoszlai Katalin   Előzmény

Be lehet helyettesíteni az érdemes szóval :-) Szerintem érdemes megtanulni, hogyan lehet jobbá tenni, amit eddig rosszul csinálnunk. Érdemes törekedni a tisztességre, a hűségre, a gerincességre.

Érdemes megtanulni, hogyan tartsuk el magunkat például, érdemes megtanulni, hogyan törődjünk jobban a gyerekünkkel. Érdemes megtanulni, hogyan adjuk meg a tiszteletet a szüleinknek, a volt társainknak, egyáltalán a másik embernek, legelsősorban pedig saját magunknak. Dehogy kell, ha nem vagy rá képes. Viszont érdemes rá törekedni.

Huszti Sándor - Önismereti tanító képe
Önmagad tudásától függ minden!
2012. szeptember 29. szombat, 17:48 | Huszti Sándor -...   Előzmény

Így van, ahogy írod. Önismeret nélkül nincs képben az ember a legfőbb dolgot, Önmagát illetően!
Mivel életünk minden pillanata, mozdulata rajtunk keresztül áramlik, így aki magát nem ismeri, az képtelen irányítani, képtelen jó döntést hozni a megfelelő pillanatban.
Olyan így élni, mintha egy olyan hajóval utaznál a viharos tengeren, amelyik kapitánya nem ismeri a hajója működését, de még a tengerét, sőt a viharét sem! Ugyan mire számíthatnak így? Jó esetben arra, hogy a hajótörést túlélik és a hibákból tanulva, legközelebb tudatosabban hajóznak majd az élet tengerén.

Huszti Sándor - Önismereti tanító képe
Egyelőre magadnak sem kellesz, ezt tükrözik vissza a pasik
2012. szeptember 29. szombat, 18:12 | Huszti Sándor -...   Előzmény

Kétségtelen, hogy a férfiakat az izgalmas, szexi nők jobban vonzzák, mint a kedvesek háziasszonyok. Ez ugyan olyan, mint ahogy a csajok a rossz fiúkra buknak, nem a jól neveltekre. Kezdheted innen is a megoldást, hozd ki magadból az izgalmas, csábító nőt és akkor ostromolni fognak a pasik. Azonban megtartani így sem fogod tudni Őket, mert a hiba mélyebben van!

A történeted tipikus "Nem kellek!", "Nem vagyok elég jó!" - többnyire - gyerekkori mintából táplálkozik. Többnyire, mert leggyakrabban a gyerekkorban szedjük össze ezt az énképet (játszmát), aminek megéléséhez (bizonyításához) aztán újra meg újra bevonzzuk az arra megfelelő szereplőket. Amikor nem gyerekkorban, akkor pedig az előző életekben találjuk az okot, de ennek kifejtésébe most nem megyek bele.

A lényeg az, hogy van egy ilyen énképed, vagy esetleg egy kép a szüleid kapcsolatáról, amit újra meg újra lejátszol, de soha nem tanulsz belőle! Hiába az önigazolás, hogy elég jó vagy, hiába az önbizalom erősítő mantra, a vége csak mindig az, hogy nem kellesz!
Ezt kioldani csak úgy lehet, ha egyszer végre rendesen megéled, hogy nem kellesz (de aztán senkinek sem!!), majd pedig elfogadod ezt az állapotot.

Ne tévesszen meg az "egyszer", ez nem ilyen könnyű feladat. Több körön keresztül fogsz eljutni oda, hogy képes leszel tudatosan beleengedni magadat ebbe a mély állapotba és nem összeroskadva, hanem az elengedésektől Önmagad lényegét megtalálva térsz majd vissza.
Mert mit is kell megtalálnod?

Leginkább azt, hogy nem attól vagy valaki, hogy kellesz a másiknak! Te egy tudatalatt működő tévedéstől hajtva arra használod a párkapcsolatot (de feltehetően más kapcsolatokat is), hogy bebizonyítsd saját létjogosultságodat, fontosságodat, értékességedet.
Miért másoktól akarod ezeket megkapni? Te nem tudod mindezt Önmagadról?

Természetesen nem.
Rá kell jönnöd arra, hogy Te magad miatt élsz, mert Te meg akartál születni és nem azért, mert a szüleid akartak is, meg nem is.
Rá kell ébredned arra is, hogy nem azért vagy értékes, mert kellesz a másiknak, hanem azért, mert valóban vannak benned értékek! - már amennyi van, hiszen még nem vagy abszolút értékes, vannak értéktelen részeid is.
De mindezeket leginkább az önmagad el nem fogadása hajtja, hogy nem fogadod el magad olyannak, amilyen vagy, nem szereted magad, nem rajongsz magadért!

Ezt viszont nem tudod odahazudni, vagy úgy tenni! Lépésről-lépésre kell mindezt az utat bejárnod, Önmagadban felfedezned.

Azt javaslom, indulj el az önmegismerés, önértékelés, önelfogadás útján az alapoktól kezdve és meglátod, a fentebb említett felismerések szépen beérnek majd.
Az élet tükröz:
Ha magadnak már kellesz, szereted, elfogadod magadat, akkor bevonzod azokat a partnereket, akiknek szintén kellesz, akik szeretnek, akik meg akarnak tartani, akiknek fontos vagy, számítasz!

Aditi képe
Hát én már kipróbáltam sokféle variációt. Tudatlanul benne lenni
2012. szeptember 28. péntek, 18:40 | Aditi

Hát én már kipróbáltam sokféle variációt. Tudatlanul benne lenni egy sémába, (házasság), és nem érteni, miért nem működik elég jól. Tudatlanul másoknak megfelelni próbálni, elhinni, hogy amit a jelen társadalom tud arról, hogy kellene boldognak lennem, annak működnie kell. :) Robbantani, és más sémákat kipróbálni, a sémát okolni ("azért nem voltam boldog, mert a házasság intézménye rossz" -típusú próbálkozások), próbálgatni más kapcsolódásokat, hogy megtalálhassam azt a formát, amit el tudok fogadni.

Belátni, hogy a két ember milyensége meghatároz egy kapcsolatot, és az is, melyik, mennyit akar, képes és tud fejlődni. Rájönni, hogy ez is, mint minden azon múlik, BELÜL mi van. Milyen vágyak, milyen félelmek, miről való tudás és nem tudás. Hogy itt is igaz, hogy nem az tesz boldoggá, a másik milyen, nem az, házasság vagy nem, elérem e amit akarok, amire vágyok, hogy milyen ideáim vannak arról hogyan tudnék boldog lenni... stb.

Ha elhiszem, hogy a boldogság mindig velem van, és alapvetően csak rajtam múlik, merem meglátni a valóságot, és elfogadni. Azt is, hogy milyen emberrel hozott össze a sorsom. Merek elengedni, amikor kell, és nem megerőszakolni a kapcsolatot, magam és a másikat. Merek befogadó és önátadó lenni, és nem várni érte semmit, mert ez önmagáért van, és az örömért, amit nyerek belőle. Merem látni a rosszat is, önmagamban és elkezdeni dolgozni rajta, és a másikban is és azt elengedni, de ugyanakkor és ott meghúzni a határaimat.

Ha elhiszem hogy az élet értem és a fejlődésemért van, nem akarom befolyásolni azt, ami rajtam múlik, és elfogadom, hogy bölcsebben tanít azzal, kit vonzok be, mint amit adott esetben elképzelnék magamnak. Hagyom, hogy tanítson. Arról, hogyan kell elfogadni és elengedni, önmagamról, arról, ki is vagyok, kivé akarok válni és ki az, aki valóban illik hozzám, csak még nem tudom, vagy nem hiszem el. Elfogadom az ajándékait, amiket emberek és kapcsolatok, örömek és tanulságok formájában kapok, hálás vagyok, azért ami sikerül, és újra kezdem, ami még nem.

Tapasztalataim miatt nem ítélkezem. Sem azok felett, akik házasságban élnek és boldogtalanok, sem azok felett, akik sok szeretőt tartanak. Sem azok felett akik félnek, sem azok felett akik azt hiszik valami másban van a kapcsolati boldogságuk titka, vagy valaki más az oka annak, hogy boldogtalanok.
Sem azok felett, akik árulják vagy árultatják magukat sem azok felett akik államilag törvényes kapcsolatban teszi ugyanezt.

Már nem keresek. Élek, elfogadok, tanulok. Már tudom, hogy semmitől sem függ az, hogy boldog vagyok e e kapcsolatban, sem attól, milyen formátumú kapcsolatban vagyok, sem attól, milyennek ismerem meg a másikat. Csak tőlem, és attól, mennyire tudok élni. Tudom, hogy mindegy milyen formáját választom a szerelmi kapcsolatnak, ha elég tudatos vagyok.

És tudom, érzem és érzékelem, ahogy haladok előre a tanulásomban, hogy egyszer, nem is sokára eljutok oda, hogy megtalálom azt, amit ebben az életemben hosszútávra választani fogok. És azt is, akit.

Namaszte

Domoszlai Katalin képe
Amíg úgy gondolkozol, hogy az anyagiak
2012. október 02. kedd, 9:05 | Domoszlai Katalin   Előzmény

határozzák meg az életed, a lehetőségeidet, addig materialista vagy. A valóságban viszont a gondolatainkkal teremtjük meg a saját világunkat, amibe az érzéseink teszik bele a megélt minőséget. Megteremted a saját börtönödet, ahol aztán szépen utálhatod saját magad.

Ha valaki képes arra, hogy szeresse saját magát és elfogadja saját magát, aki hisz a saját erejében, az megteremti magának a lehetőségeket a változtatásra.

Az adósságaid nőnek, mert a problémára helyezed a figyelmedet. A megoldás centrikus gondolkodás azt jelenti, elkezdem keresni a megoldásokat. Ha utálod az adósságaidat, akkor a hiány is utálni fog téged, növeszted folyamatosan.

Változz meg belül!

Ha félsz, oldd fel a félelmeidet!
Ha utálod magad, tanuld meg elfogadni és szeretni magad!

Ha szeretem magam a külső világom is megváltozik, a világ szeretni fog engem. Meg kell nyílni a jó befogadására, Te a kifogások és a mellőzések elfogadására vagy nyitott.

A párkapcsolatban pontosan azt kapjuk a partnerünktől, amire belül programozva vagyunk, mi jár nekünk, mit gondolunk magunkról, mennyit érünk.

A legerősebb kötelék tapasztalataim szerint az, amit a gyerekkori sérülés hoz létre és tart életben. Feldolgozatlanul maradt harag, fájdalom, szégyen, meg nem értés, elutasítás, szeretet hiány amit a belső gyermekünk kétségbeesetten szeretne végre letenni. A bevonzott partner vagy akit képtelenek vagyunk elengedni rámutat a bennünk meglévő diszharmóniára, minél durvább a játszma, annál koraibb a gyerekkori sérülés.

Meg kell tanulnod tehát a félelem oldását és a személyiséged szeretetének a technikáját. Véleményem szerint tévedés az, hogy nem tudnál megállni a lábadon. Honnan tudod, hiszen nem próbáltad.

A szívcsakra mélyén ott a szeretet és az elfogadás ereje. Ha feldolgozod a gátlásokat, sérüléseket, a hiányok betölthetők a saját forrásból. A gyerekkori minták, ahol azt láttad, az ilyen életet el kell fogadni, mert ennél nem érdemelsz jobbat, átdolgozhatóak.

A jó befogadását, a minőségi életet tanulni kell annak, akinek erre nincs tapasztalata. Az, hogy mekkora a lelki erő mögötte, még elképzelni sem tudod. A belső erődet ugyanis felemészti az a harc, amivel a személyiséged egyik része támadja és bekorlátozza a másikat, és viszont, az egyik szeretné a változást és meg akarja élni a vágyait a másik pedig fél és kapaszkodik.

Első lépésben el kell fogadni, hogy vagy egy részed, aki önbizalom hiányos és fél. Helyére kell tenni alapos és kitartó munkával az önértékelésedet. Hiszen a külvilág már visszajelezte, ha hinnél magadban, kaphatnál ennél sokkal jobbat is.

A személyiség negatív, fejletlen, beteg, sérült részeinek az elfogadása, tudatosságba emelése a kulcs a változáshoz, a jó befogadásához, az én-erő kibontásához.

Az elfogadás az egyik legnehezebb technika, ugyanis a szív teljes megnyitása nélkül nem működik. Az elfogadás teljesen a helyére teszi az adott tényt, leválik róla minden pozitív vagy negatív, egóból származó címke. Az maga a valóság, nem téveszme rendszer és nem hiedelem világ. Biztos alappá tud válni, amivel aztán lehet kezdeni valamit, felépíteni a személyiségedet egy sokkal tudatosabb szinten.

Szamika képe
Bemutatkozás
2012. november 11. vasárnap, 16:05 | Szamika   Előzmény

Üdvözlök mindenkit, véletlenül bukkantam erre az oldalra. A harag és feloldása témáben kerestem írásokat és így találtam Rátok. Beleolvastam a témáitokba és azonnal regisztráltam. Már nem is a keresett téma volt fontos, hanem a Ti írásaitok. Mindig foglalkoztattak engem is ezek a gondolatok amikről Ti írtok. Szeretnék közétek tartozni, sok gondolatot elolvasni és ha valaki ajánlana könyveket egy kezdő " kereső" számára, megköszönném.

Üdv: Csák Ili

Domoszlai Katalin képe
Szia Ili
2012. november 12. hétfő, 8:42 | Domoszlai Katalin   Előzmény

Üdv az oldalon. A kezdőként ajánlanám neked az oldal gazdájától, Huszti Sanyitól az ingyenesen letölthető előadásokat az őszinteség, felelősség vállalás témakörben.

Ez az önismeret alapja.

Itt az oldalon megtalálod:

onmegvalositas.hu/cikk/oszinteseg

A harag és más érzelmi-indulati témakörben ajánlanám Bradshaw: Vissza önmagunkhoz című művét, ahol a bennünk élő gyermek indulatairól, azok keletkezésének okairól és a megoldásokról olvashatsz.

Alap mű, ami nélkül kapcsolatainkat rendbe hozni nagyon nehéz Eric Berne: Emberi játszmák című könyve.

Aditi képe
A tudat hatalma :) És a hozzáállásé.... :) Íme:
2012. október 02. kedd, 22:50 | Aditi

Azt vonzod be, akit akarsz, akire vágysz és ahova elértél. Nincsenek véletlenek.

És máris: megjelent valaki :) Nagyon jól érzem magam vele. Nagyon sok mindenen ment keresztül amin én is. Nagyon sok a szinkronicitás :) És nagyon érdekel engem. És boldog vagyok, máshogy vagyok benne.

Nagyon jó kipróbálni magam. Várni, amikor türelmetlen vagyok :), elengedni, amikor követelni akarok. :) Játszani, amikor túl komolyan venném. :) Újra kislánynak lenni, de ébernek. Minden mozdulatnál, minden jónál és rossznál érezni, hogy bármi történik, többé soha nem leszek boldogtalanná, mert többé nem veszítem el magam: Tehát csak jó lehet. Ha máshogy alakul, mint ahogy elképzelem, azért. Ha úgy alakul, azért. Mint egy izgalmas, élettel teli film! Nagyon szép az egész. Nyugodt.

És érti. Érti, miről beszélek. :) Lehet, hogy találkoztam egy férfival, aki már felnőtt? :) Aki nem akarja odaadni azt a helyet a szívében, ami csak Istené? És tőlem sem várja ezt? Majd meglátjuk. De már eddig is megérte. :)

Minden nap egy új nap. Tanítom magam. És tanít az Élet. Ez a leggyönyörűbb dolog. Meglátni a dolgok mögött ezt. A boldogság ott van. Nem a dolgok által. És így már nem kell függenem. Micsoda szabadság!! :)

Namaszte

Aditi képe
Csak dobáld el bátran amit úgy érzel, el kell dobálnod. Ami
2012. október 04. csütörtök, 0:15 | Aditi   Előzmény

Csak dobáld el bátran amit úgy érzel, el kell dobálnod. Ami hozzád tartozik, visszajön. Még nem tettél elég gyakorlatra szert a dolgok kidobálásában. Élni nem lehet a sok kacat között. Bízni kell benne, hogy új dolgokat, érdekes, hasznos, még tanulságosabb dolgokat találsz. És nem foglalkozni azzal, mit fizetsz meg érte, mert bármi is az, kevesebb, mint az Életed. Csak menj. És mondd a nemeket. Ez se jó! Ez sem elég jó! Jobb kell!

Namaszte

Domoszlai Katalin képe
A félelem oka a legtöbb esetben a következő
2012. október 04. csütörtök, 7:39 | Domoszlai Katalin   Előzmény

még ennyit sem fogok kapni.

Minden emberben van egy meghatározó minta, hogy mennyit kap és ezért mennyit kell adnia.

A másikat a hátán cipelő ember mintája az, hogy sokat adok és morzsákat kapok. Mivel a morzsákkal jóllakni nem lehet, a mintája alapján meghozza a döntést, akkor még többet adok. Egészen addig, amíg érzi, ennél többet már képtelen vagyok kifacsarni magamból, de még mindig éhezem!

A megoldás megváltoztatni az adok-kapok mintarendszert, vagyis megnyílni a jó befogadására és meghúzni a határt mennyi energiát adok a sajátomból. Hiszen ha nem kapok vissza figyelmet, szeretet és törődést, kifáradok és kiégek. Ehhez először fel kell oldani a félelmet a maradék morzsák elvesztésére vonatkozóan. Utána pedig meditációban meg kell találni a hiányzó jó belső forrását és kifeszíteni az egót, megnyílni a befogadásra. Beépülhet a mintába a múltbeli bűntudatok miatti vezeklési kényszer, a túlzott felelősség vállalás és sok esetben az ok az előző életből áthozott élet vagy halál helyzet, aminek a megoldatlanságát visszük tovább.

Az önsorsrontó minták okait a meditációk teljes tisztaságban mutatják meg. A gyökér okok kioldásával az új életminőségek elérhetővé válnak, elkezdődhet maga az Élet.

Michaelita képe
tényleg létezik!
2012. október 07. vasárnap, 15:48 | Michaelita   Előzmény

Kedves Azték!

Az veszi el az erődet, és az őröl fel, hogy magadra kényszerítessz valamit, amivel amúgy nem értessz egyet.
Ez önmagad totális elnyomása!
Szabadíts fel magadat és tiszteld magadat annyira, hogy csak olyasmit adsz önmagadnak, a lehető legjobbat, amit megérdemelsz.

Amikor hasonló cipőben bártam - mármint kapcsolaton kívül szenvedtettem magamat - akkor barátaim azt mondták, hogy számtalan sokszor mondjam magamnak, hogy "Engedem, hogy jó legyen!!!"
Ez eleinte erős ellenállást váltott ki belőlem, még sírtam is a belső ellenállás és a mondat megütközése miatt, majd egyre inkább elfogadtam a mondatból számomra sugárzott igazságot. Ez után sikerült valóban közel engedni önmagamhoz az élet jó dolgait: jó párkapcsolat, elégséges pénzforrás. Mostanában ha fennakadásaim vannak már csak azt mondom, hogy "Engedem, hogy nagyon jó legyen!!!" S ez az önmagamnak adott engedély segít abban, hogy teremtő képzelettel bevonzzam a számomra fontosnak tartott dolgokat.
Kedves Azték és Kedves Blogolós Társaim! Engedjétek meg magatoknak, hogy jó legyen, hogy az élet minden jót elhozhasson az életetekbe, hisz ennek megtapasztalására születtünk ide.

Hol akadtál el a boldog párkapcsolat megtalálásában?
2012. október 06. szombat, 17:49 | szildiko1

Én már ott elakadtam, hogy nem keresnünk kéne, hanem találnunk. Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy "boldog párkapcsolat találás.
Hol akadtál el a boldog párkapcsolat megtalálásában? Vagy megvalósításában? :)

Ott, hogy kikosarazott.
2012. október 08. hétfő, 0:00 | Panka2011   Előzmény

Az vili, hogy keresni nem lehet, csak találni.
Sose szoktam tudni megkeresni, de sokszor találtam már.
A megvalósításban akadok el mindig, ott, hogy kikosaraz.

Michaelita képe
úgy gondolom, hogy
2012. október 07. vasárnap, 15:38 | Michaelita

nem a boldog párkapcsolatot kell megtalálnom, hanem csakis az önmagammal való mély és elkötelezett belső kapcsolatot. Mert ha a lehető legmélyebben jó kapcsolatban vagyok a belső énemmel, s elfogadom a felszíni éneim megnyilvánulásának sokaságát, akkor másokkal is csak jó kapcsolatban lehetek, attól függetlenül, hogy ők hogyan éreznek velem kapcsolatban.

Lehet, hogy túlságosan leegyszerűsítettem ezt a dolgot, de én így tapasztaltam és tapasztalom meg ezt a dolgot.

Persze ez egyben azt is jelenti, hogy akit igazán megszerettem, azt a kapcsolat végeztével sem tudom nem szeretni és valamiféle szeretetkapcsolatban maradok vele, bár már nem tudunk egymásról semmit sem (nem szűntem meg szeretettel gondolni rá, még akkor is, ha akár évekig eszembe sem jut).

Miért olyan nehéz ez manapság? Úgy gondolom azért, mert olyan időket élünk manapság - a korábbiaktól eltérően - amikor a hibák, próbák, problémák, eltérések felnagyítódnak, azért, hogy észrevehessük és változtathassunk rajta. Tehát bármennyire is nehezményezzük a sok problémának tű nő próbánkat, azok nagyon is értünk vannak.

Régen én nagyon nehezen éltem meg az elválásokat, nehéz volt számomra az elengedés lelki gyakorlata. De ahogy egyre többet tanultam együttérzésből, megértésből és egyre merészebb lettem az érzéseim, érzelmeim megélésében, úgy egyre rövidebb idő alatt és egyre tökéletesebben tudok utána jutni egy-egy ilyen időszaknak, hála Istennek.
Persze még mindig van hova fejlődnöm, de nagyon örülök annak, hogy már itt tartok:)

Aditi képe
Pffff. Na, ezt is csak kidobni kellett.. Mindegy. Ez már csak
2012. október 10. szerda, 20:43 | Aditi

Pffff. Na, ezt is csak kidobni kellett.. Mindegy. Ez már csak pár nap volt. A legutóbbi hasonló kaliberű 5 év. :) Vállveregetés. Megyünk tovább. Nem elég jó. Hálás vagyok, hogy már felismerhetem.

Namaszte

Domoszlai Katalin képe
Ezt???
2012. október 11. csütörtök, 12:15 | Domoszlai Katalin   Előzmény
Aditi képe
Jaj, nem kell mindig megbotránkozni. Persze, hogy nem egy
2012. október 12. péntek, 20:05 | Aditi   Előzmény

Jaj, nem kell mindig megbotránkozni. Persze, hogy nem egy emberről van szó. Hiszen őt megszerettem. Az esetről van szó. Sajnos kuka. :)

Tudod, mint a gyerekeknél, meg kell különböztetni őt és azt ahogy személyesen szeretem attól, ahogy viselkedik, és ahogy ezt kezelnem kell. Hogy igazán szerethessem őt is és magamat is a személyes szereteten/érzelmeken túl. Hogy jól tudjak bánni a helyzettel, amit az Élet kínál fel. És belülről hozzak döntést.

Ebben az esetben az volt ilyen értelemben a helyes döntés, hogy nem megyek bele. És látom is hogy miért. Bár az érzelmeim, és a vágyam, főleg a vágyam mást mondott. De már észrevettem, mi a dolgom. :) Ezért sírok is és nevetek is. Tanulok. És továbblépek.

A Namasztét nyilván nem használnám, ha nem tudnám miről szól, amúgy több helyen is leírtam, miről szól, azoknak, akik nem ismerték. Nem magyar szó. Már tűnődön rajta, h helyettesíteni kellene magyarul, de olyan frappáns így, és kevésbé félreérthető. majd meglátjuk.

Tisztelem a Benned Élő Istent

Feliratkozás Hírlevélre