Ahogy bent, úgy kint | Önmegvalósítás.hu

Ahogy bent, úgy kint

Tapasztalom, vallom és tanítom, hogy minden úgy történik az életünkben, ahogyan az bennünk belül jelen van. A külső életünk a belső énünk kivetülése. Ma találtam egy idézetet, amelyik pontosan erről szól, gondoltam téma indítónak jó is lesz ide:

"Mit szólsz, ha azt mondom, hogy az eredményed világéletedben megegyezett a szándékoddal? Én bizony azt állítom, hogy pontosan így áll a dolog. Az elért eredményed mindig megegyezik a szándékoddal. (...) Tegyük fel, kitűzted magad elé célul, hogy.. (...) de nem sikerült teljesen megvalósítanod. Ez annyit jelent, hogy az adott dolog nem is volt igazán feltett szándékod. Ezzel nem azt a karom mondani, hogy nem vágytál rá. Persze, hogy vágytál. Ám a vágyad alig volt több tunya óhajnál.. (...) A szándékod talán az volt, hogy ne tűnj nevetségesnek, és nem is tűntél annak - vagyis ezt a szándékot valósítottad meg a kimondott vágyad helyett. (...) Az ember feltett szándéka mély, erős és fókuszált, az ember feltett szándéka gyakran még önmaga előtt is rejtve marad. Arra akarok kilyukadni, hogy a másik ember feltett szándékát kizárólag az általa elért eredményből tudod megfejteni. Hogy a szándék és az eredmény mindig egy és ugyanaz."

(Brian Klemmer: Éntérkép)

Beküldte: | 2010. ápr. 23. péntek - 23:42

Hozzászólások

7 hozzászólás
Kavics22 képe
"Mit szólsz, ha azt mondom, hogy az eredményed világéletedben
2010. április 24. szombat, 21:05 | Kavics22

"Mit szólsz, ha azt mondom, hogy az eredményed világéletedben megegyezett a szándékoddal?"

Azt szólom, hogy a belsőm tiltakozik a mondat ellen, de egyet kell értenem vele.

Bele kell majd merülnöm jobban az életem történéseibe, hogy teljesen magaménak érezzem ezt a mondást, de egy szempontból már korábban is megvizsgáltam, mert olvastam róla.

Nem is olyan régen teljes hittel állítottam, hogy az ami történt velem, eltért a valódi szándékomtól. Aztán visszaolvastam a szinte napló szerűen követhető írásaimat a témában és egyre több olyan mondatot találtam, ami a kétségeimet fejezte ki a valósnak hitt szándékaimat illetően. Ez akkor fel sem tűnt.

Amikor teljesen más történt, amit vártam, reméltem és vágytam, hatalmasat csalódtam, mindenki más hibás volt, csak én nem. Az eltelt idő azonban kétségbevonhatatlanul bebizonyította, hogy nem akartam igazán a dolgot, belülről mélyen féltem tőle. Az eredmény ezt támasztja alá, még ha most is nehéz elfogadnom a tényt. Főleg akkor nehéz ezzel szembesülnünk, ha a kudarcainkat vesszük nagyító alá.

Claryssza képe
+ "amint fönt, úgy lent" !?
2010. április 30. péntek, 21:15 | Claryssza

Lényeges a kérdés, hogy KINEK az akarata teszi életképessé, eredményessé a szándékot?
-Isteni szándék? -Legyen meg a TE akaratod?
-Az ego torzító szándéka?- Legyen meg az "én" akaratom?

(Önkorlátozás vagy önmegvalósítás?)

Feliratkozás Hírlevélre