Hogy mi is történt velem... | Önmegvalósítás.hu

Hogy mi is történt velem...

Hat hónappal ezelőtt a férjem váratlanul bejelentette,hogy válás van, de biztos szétköltözés, bár ő nagyon szeret.
Én megijedtem és mindent elnyomtam az agyamban, ami nem segített abban, hogy visszaszerezzem.
De akkor is tudtam, hogy másik nő van a dologban.
Két hét után már kereste nekünk az albérletet.
Talált és odaköltöztetett bennünket, szó szerint kirakott az utcára. Két gyerekkel és egy csomó adósággal a fejem felett.
A szüleinél kialakított lakásban éltünk.
Tizenkét évnyi házasság.
Most két kiskorú gyerekkel élek egyedül albérletben és több milliós adóság van a nevemen.
Ő boldogan él a barátnőjével ,aki egyedülálló és saját lakása van.
Néha elviszi a kislányomat, akit pszichológushoz hordok a történtek miatt.
Nagyon nehéz a dolgokat megemészteni és a tanok szerint, szeretettel kell fordulnom felé ,mert ahogy iránta érzek azt teszem magammal.

Néha sikerül,de általában dühöt és keserűséget érzek.
Rettenetes harag van bennem iránta és a barátnője iránt is.
Megpróbálom nem ezt érezni, de ez csak ideig óráig megy.
A nevén lévő adósságokat is rám hárították a bankok és engem pereltek be,mert én vagyok számukra elérhető.
Semmit nem tudok fizetni mert a fizetésem arra elég, hogy az albérletet fenn tudjam tartani.

Ez tényleg lehetetlen helyzet.
A kérdésem az, hogy ti hogyan viselkednétek ilyen emberrel amikor muszáj beszélnetek vele, és a gyermeketek apja.

A gyerekem nagyon szereti és ha néha-néha kibukok, a fülét fogja, hogy ne hallja amit az apjáról mondok.
Az apja úgy viselkedik mintha a nagybátyja lenne.
Nem is érdekli mi van a kislányommal.

És ha vele van, akkor is a csajjal nyalják falják előtte egymást. A gyerek emiatt sokat szorong, mert ezt nem tudja feldolgozni.

Segítsetek abban hogy mit tegyek ebben a helyzetben.
Nagy bennem a káosz.


Beküldte: | 2009. márc. 22. vasárnap - 10:05

Hozzászólások

12 hozzászólás
Meglátásaim
2009. március 22. vasárnap, 13:50 | Balage (útkereső)

Kedves Fircsi!
Hogy tudta ezt megcsinálni veled? 12 év házasság után hogy tud kisemmizni? Ha a lelkiismerete ezt meg is engedi, hol a törvény? A jogi út nem működik?
A harag tényleg nem segít. Próbálj meg egy megbocsátok, de nem felejtek szemléletmódot kialakítani. Ne menj bele nyílt küzdelembe. Csak "láthatatlanul hass", sugallj, éreztess, de úgy hogy ne vegye észre. Az lenne jó, ha önmagát venné észre. Ha dühöt lát, a büszke férfi megkeményedik. Ezzel még talán észhez lehet téríteni, ha van benne emberség így előcsalhatod. Nem könnyű, mivel szerintem elég karakteres egyéniség vagy. Ne feledd: HOSSZÚ MÉLY LÉLEGZET.
A gyerekeknek pedig maguknak kell elfogadni a helyzetet és állást foglalni. Nem lenne jó, ha elfordulnának a szüleiktől. Hadd szeresse az apját, ne érezze, hogy ezt szégyellnie, rejtegetnie kell előled. Az a lényeg, hogy bízzon benned, merjen őszintén beszélni veled bármiről.

A Ji-Kinggel kértem neked egy szimbólumot: 17. Követés (4. vonás változó)
"Kövesd a csillagodat! Ha késztetést érzel arra, hogy a saját fejed után menj: ne tedd! Maradj nyugodtan, s alkalmazkodj az idő követelményeihez."
"Harcművésznél ez a "követő" taktika.
Ellenfelének nem ellenáll, hanem mozgását átveszi, belesimul, vele együtt folytatja, s a végén kibillenti egyensúlyából."
A változó vonás arra figyelmeztet, hogy "a nyeri akarás kétségbeesett vágya görcsössé teszi a küzdőt."
(Müller Péter: Jóskönyv)

Végül pedig egy kedélyjavító megjegyzés a sötét oldalról:
"Fog még ő a küszöböd előtt térdepelni, és könyörögni, hogy fogadd vissza!"

Üdv:
Balage

Nézd a jó oldalát!
2009. március 22. vasárnap, 14:28 | BÁgi

Fircsi!!!!
Örülj neki, hogy megszabadultál egy ilyen szemétládától!!!
Én mindenképpen a volt anyósomtól kérnék segíítséget. Szerintem a férjed szülei nem vakok, és talán az unokájukat is szeretik annyira, hogy segítsék. Ha az ő támogatásukkal sem lehet békésen megoldani a helyzetet, akkor sajnos fel kell kötni a bugyit, és bekeményíteni.
Fordulj ügyvédhez, jelentsd fel ha kell!!! Ragaszkodj ahhoz, hogy ő fizesse az albérletet. A gyerekkel pedig őszintén beszélj,mondj el neki mindent, ítélkezések, saját vélemény nyílvánítások nélkül. Ha nem fizet annyi gyerektartást amennyit akarsz, és nem fizeti az albérleted, ragaszkodj ahhoz, hogy csak a felügyeleted mellett találkozhat a gyerekkel. A nőjét nyílván nem engeded a lakásba!!!
Sajnos az én helyzetem pont az ellenkezője: a férjem nem hajlandó válni, pedig pokollá teszi az életünket. Ha vígasztal, gondolj arra, én irigyellek, mert megszabadultál egy élősködő, barom férjtől.
Az a férfi, aki a gyereke anyját ennyire becsüli, hogy kisemmizi, az nem ember!! Fog még sírni a lábaidnál bocsánatért!!!
Sok erőt és kitartást!
Ági

Szia Fircsi! Tényleg nem szép, amit a férjed tett, nem lehet mos
2009. március 22. vasárnap, 14:57 | Bochecha

Szia Fircsi!

Tényleg nem szép, amit a férjed tett, nem lehet most könnyű Neked. Sok erőt kívánok a dolgok megoldásához.

Nekem elsőre az ugrott be, hogy ha valakivel ilyesmi történik, annak megvan az
oka. Tudod, karma....

Nem tudom, segítek-e Neked ezzel, remélem, igen.

Ha valaki ezt megtenné velem, én arra gondolnék először, hogy na most ezt miért kaptam? Ki tudja, Te mit tettél vele, valamelyik előző életetekben, amiért ezt kapod cserébe...

Előre is bocsánat, ha megbántottalak, de nekem ez a felfogás segíteni szokott elfogadni azokat a dolgokat, amiket kapok (amiket tulajdonképpen csak magamnak köszönhetek...)

üdv:Bochecha

fircsi képe
Nagyon köszi minden hozzászólást! Nagyon jólesett minden amit
2009. március 22. vasárnap, 19:44 | fircsi

Nagyon köszi minden hozzászólást!
Nagyon jólesett minden amit írtatok.
Mindent megfontolok és hasznosítok.
Szeretettel: Fircsi

Szia ismét! :)
2009. március 22. vasárnap, 20:54 | Bochecha

ezt nézd meg, szerintem segít. :)

http://onmegvalositas.hu/node/6662

üdv: Bochecha

GLinDorph képe
Szeretet
2009. március 25. szerda, 23:36 | GLinDorph

Drága fIrcsike !

Tudom, hogy tudod, hogy tudok, amit tudok... és sokmindent nem.
Had reagáljak itt a szeretet kérdésére. Már csak azért is, mert egy előző írásodban is felmerült.

Olyan kevés szavunk van ... szeretet ... mit is jelent ez .. hány féle van belőle ?
Minimálisan 3 féle, ebből most kettőt had említsek.
Az első az általánosan ismert emberi szeretet.
És ezzel kapcsolatban teljesen megértelek.
A második, egyféle "feltételnélküli szeretet".
Ez már másként működik.
Nincs oka, nincs miértje.
Hacsak nem önnön maga.

Vannak emberek, akiket úgytűnik nincs miért szeretni. Sőt.
Nos őket az általános emberi szeretettel bizony nehéz lehet szeretni.

A feltétel nélküli szeretetnek nem kell miért,
így olyanokat is lehet vele szeretni, akiket nincs miért.

Azonban ez nem a hétköznapi szeretet más-formája.
Hanem valami egészen más.
Kegyelemként is szokták említeni.
Bár ez is egy szó ami félrevezethet.
Talán nem is érzelem oldalról kellene megközelíteni, hanem energetikai oldalról.
Ez a Szeretet, egy energia, ami átáramlik rajtad a másik felé.
tulajdonképpen, nem is a másik a "célja".
Hanem egyszerűen csak benne vagy ebben az állapotban
és áramlik rajtad keresztül, minden és mindenki felé.
Nem tudod, megfogalmazni az okát.
Nincs oka. Csak úgy van ,,,
Tebenned és Te benne.

Szóval amikor a feltétel nélküli szeretetről beszélnek, erről beszélnek.
És nem a hétköznapi emberi szeretetről, mert azzal valóban nem lehet mindenkit szeretni.
Úgyhogy ne törd magad az emberi szeretettel szeretni azt, aki ebbe a helyzetbe taszított.
Inkább próbáld magadban megtalálni, ezt a másféle szeretetet.
Nem az exed felé, hanem csak úgy önmagadban.
És ha ez feltör és áramlik belőled, akkor minden és mindenki felé áramlik majd.
Ő felé is.

A másik megközelítés ami még eszembe ötlött, hogy az ember a többiekre többféle szinten is gondolhat. Vagyis az ember többszintű lény ugye. Minimálisan 4 szinttel, test, lélek, szellem és a mag, az atma. (Nagyon le egyszerűsítve.)

A kérdés Te melyik szinten éled, tapasztalod magad. Mivel azonosítod önmagad. Ez az alap ahhoz, hogy másokra hogy gondolsz, milyen szintjével azonosítod Őt. Minél bensőbb réteggel azonosítod önmagad és ezen keresztül a többieket, annál nagyobb és teljesebb szeretettel tudsz feléjük fordulni.

Néha nehéz lehet megbocsátani valakinek aki nagyon rosszat tett veled, veletek. Pedig pont Te vagy ebben a legérdekeltebb, azaz pont magadnak teszel vele a legtöbb szívességet és ártasz a legtöbbet ha nem teszed meg. De kinek is kellene megbocsátanod ? Annak a testnek, vagy annak a léleknek, vagy annak a szellemnek, vagy annak az atmának. (Bár ez utóbbi esetében értelmét veszti a többesszám :-) )

Szóval kivel azonosítod Őt, melyik szintjére tekintesz, hogy Ez Ő. Ehhez alap, hogy melyik szintedre tekintesz Te Magad, Önmagadra. Énedként vagy Magodként ?

... SZeretettel ...
--
GLinDorph
http://ecsk.hu

Mindennek Oka és Értelme van...
2009. március 26. csütörtök, 0:44 | Csizike ;-) (útkereső)

Szia!

Semmi sem Véletlen...
Mivelhogy nincsenek Véletlenek.

Mindennek Oka, Értelme, Célja, Hatása és Eredménye van az Életünkben...

Minden egyes tettünk és gondolatunk elvezet bennünket valahová...

És Mindig Minden Egyensúlyban van...

És mi magunk vagyunk az Életünk forrása és megteremtője...

Te hogyan és miért teremtetted meg ezt a mostani élethelyzetedet?

Mivel járultál hozzá?

És miért van szükséged rá?

Miért akartad ezt, és miért jó ez most így Neked?

Mit igazolsz és mit bizonyítasz be ezzel?

És kinek?

(Bocs a provokatív kérdésekért... de ezek fognak felébreszteni és elvezetni Téged a válaszokig...
És az Igazi Megoldásig...
Ami Mindig Benned Van...

Szia!

Csizike ;-)

Tanulságok
2009. március 26. csütörtök, 9:14 | csaesz   Előzmény

Szia, Fircsi!

Az én férjem is elhagyott 10 évnyi házasság után, 2 gyerekkel. Ami nekem segített abban, hogy ne utáljam ezért: rengeteg tanulságot levontam az esetből. Felvállaltam a felelősséget, igenis tehetek róla, hogy elment. Persze ő is, de az most nem számít. Csizike kérdései szuperek szerintem, talán elvezetnek a tanulságokhoz. Köztünk megmaradt a szeretetteljes viszony, minden nap jár a gyerekekhez, amióta elhagyott, újra van köztünk kommunikáció, bár pasiként szóba se jöhet többé. Emberileg viszont továbbra is szeretem. Fura leírni azt, hogy elhagyott. Rájöttem, nekem ezzel is szembe kellett néznem, ennek segítségével, tudatosan fel tudtam végre dolgozni azt, hogy annakidején az apukám is ezt tette velem. Tényleg nincsenek véletlenek... Hiszem, hogy a viszony azért maradt jó közöttünk, azért nem lettem kisemmizve, mert magamban helyre tudtam tenni a dolgokat. A harag haragot szül. Valószínűleg ő sem szeretettel gondol most Rád, de ha meg tudod magadban változtani az érzéseidet, ha majd minden a helyére kerül benned és lenyugszol, ő is másként fog veled viselkedni.
Én most életem eddigi legnagyobb tanítójának tartom a férjemet (még nem váltunk el), a sok-sok tanulság levonása után. Őszintén hálás vagyok neki, hogy felrázott egy nem túl jól működő kapcsolatból, változhattam általa sokat, és ezáltal most így elhagyva sokkal boldogabb vagyok, mint mellette. Gyakorlatilag kaptam egy új lehetőséget, egy új életet. Mivel gyerekként megéltem a szüleim válását, én valószínűleg nem léptem volna ki a kapcsolatból, pedig tényleg boldogtalan voltam. Most már örülök, hogy ő megtette, hogy "viszi a balhét" a család előtt... :) Szóval így is föl lehet fogni...

fircsi képe
Nem vádolom a férjemet semmivel, és nem várok tőle semmit. Én
2009. március 26. csütörtök, 9:56 | fircsi   Előzmény

Nem vádolom a férjemet semmivel, és nem várok tőle semmit.
Én még annak ellenére is megpróbáltam az empátiámat gyakorolni, hogy ő úgy tesz mintha sosem ismert volna bennünket.
Valószínűen az új párja is befolyással bír még most is.
Fél szerintem hogy tesz valamit a kapcsolatuk ellen ha velünk emberi módon viselkedik.
Ez már az elején nyilvánvalóvá vált, hogy az új párja mennyire féltékeny még a gyerekre is.
Nem mondom hogy könnyű de átlendülök ezen is.
Ez már a második válásom.
Az első az a gyerekkori szerelmem volt.
Nem zárkózom el a kapcsolattartástól, csak ő zárkózik el.
Vagy nem is tudom.
Ha beszélünk nem haraggal tesszük de nincs semmi empátia benne.
Néha úgy érzem mintha élve eltemettek volna bennünket.
Nem vagyok az a feladós fajta.
Az életem eddigi eseményei azt igazolják, hogy mindennek úgy kell történnie ahogy megesik.
Általában a későbbiekben hálát adok azoknak az embereknek akik megtették velem azt.
Nélkülük és tetteik nélkül nem jöhetne létre az a boldog periódus ami következik.
Ezért tehát sosem utálom, vagy gyűlölöm őket.
Amikor beteljesülnek a dolgok következmény képpen, akkor tiszta szívből hálát érzek irántuk.
Hát nálam ez szokott lenni.

Lehet hogy hülyén hangzik de olyankor mindig sajnálom őket, hogy ők nem érezhetik magukat annyira boldognak mint én és nagyon segíteni akarok nekik.

Azt hiszem a Bibliai (ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel) szitu ez.
Szeretettel:Fircsi

GLinDorph képe
Szia Csizike ... csizike a teaházból ? ;-) Ha igen üdv itt :-) É
2009. április 06. hétfő, 17:49 | GLinDorph   Előzmény

Szia Csizike ... csizike a teaházból ? ;-)

Ha igen üdv itt :-)

És miért van szükséged rá?
Miért akartad ezt, és miért jó ez most így Neked?

Jók ezek a kérdések ... és mélyebb szinten érdemes megnézni .. mert hiszem, hogy sokszor amit csapásnak érzünk, az a legnagyobb áldás ... és ezt az áldást saját magunktól kapjuk, még ha nem is mindig értjük meg miért is akartuk ezt valójában, ,,, ...

Semmi sem Véletlen...
Mivelhogy nincsenek Véletlenek.
Mindennek Oka, Értelme, Célja, Hatása és Eredménye van az Életünkben...
Minden egyes tettünk és gondolatunk elvezet bennünket valahová...

Erről az jut eszembe:
Mindennek van oka, de nem mindennek van célja.
és
Minden tettnek van következménye, de nem minden következménynek van üzenete.

Azaz minden dolog ered valamiből, és minden tett (és gondolat, érzés) további következményekkel jár, de mégsem minden dolognak van konkrét üzenete, célja az életünkre vonatkozólag. Vannak dolgok amik csak azért vannak úgy, mert épp úgy vannak. Semmi másért. (Sőt, valójában minden csak úgy Van. Csupán mi ruházzuk fel személyes okkal és jelentéssel. De ez más téma :-) )

Üdv Csizike

GLinDorph
http://ecsk.hu

naja
2009. április 08. szerda, 10:32 | ez van (útkereső)

Naja. F...sz feláll, ész megáll.
A legrosszabb, hogy anyagilag használt ki. Talán betojt a ránehezülő, nyomasztó felelősségtől, a hitelektől, ezt szépen át is passzolta neked, míg ő kamaszosan hancúrozik tovább.
Tudom, hogy nagy megrázkódtatás ért mindkettőtöket (hármotokat) most egyáltalán nem lehetsz a "békésen rád mosolygok és megbocsátok" fázisban, nem is kell, DE! Lehet, hogy ezután Nektek sokkal jobb lesz!!! Nyugi! Az is lehet, hogy ez csak egy HELYZET, amin majd túl fogtok lépni. (lásd Kovács Lajos-Cseh Annamária kilengést) Különben miért költöztetett volna titeket a szüleihez közel? (És miért hagytad??? És most mi van a közös kéglitekkel?) A kislánynak valóban nem fog jót tenni, ha utálod az apját. Mert ő akkor is szeretni fogja!!! Mindíg!
Tele van a város ilyen jó, "megbízható" családapákkal, ezeket jól ki kellene osztani, hogy "Apukááám, tarthatsz szeretőt, ha elszállt az agyad, de gondolkodjál el egy kicsit, hogy a gyereked alatt azért ne vágd már a fát! A szeretőt is kiosztottam volna.
Ne úgy legyen minden, ahogyan ő gondolja, vagy ahogyan neki jó, hanem ahogyan TE, ahogyan neked/nektek jó, vagy jobb!
Ne feledd: az idő NEKED dolgozik!
Mindenjót!

fircsi képe
Minden igaz amit írtál. De. Én nem akarom a kiosztást semmilyen
2009. április 10. péntek, 14:57 | fircsi   Előzmény

Minden igaz amit írtál.
De.
Én nem akarom a kiosztást semmilyen módon mert tisztában vagyok minden értékemmel.
Ha a férjem ezzel nem tudott élni, akkor később sem adhatok magamból.
Eddig kétszer beszélgettem vele erről.
Tudtam hogy semmi értelme.
Ezért többet nem fogok.
A harmadik személy pedig nekem igazán nem számít.
Nincs vele dolgom.
Én már elkezdtem a saját történetemet és azt folytatom.
Tudom hogy generáltam a tisztító munkát az életemben és talán tudatalatt tudom is, hogy miért.
Én tudom, hogy csak jobb lesz mert egyre fényesedek én is szellemileg és ezáltal az életem minősége is ezeket a dolgokat generálja.
Tudom hogy mit érdemlek.

Mindent ami jó!!!
Szeretettel: Fircsi

Feliratkozás Hírlevélre