Elfojtás | Önmegvalósítás.hu

Elfojtás

Hozzászólások

13 hozzászólás
olykor nincs is jobb annál, amikor agyatlanul, csak visítasz,
2010. június 07. hétfő, 20:10 | Szabó_Péter

olykor nincs is jobb annál, amikor agyatlanul, csak visítasz, tombolsz, dühödet kizúdítod... néha olyan jól tud esni, mint nyári melegben egy pohár hideg ital. :)

Persze, utána már egyből beindul az analizátor... :) vagy nem...

szeges képe
Miért ne tennéd?
2010. június 07. hétfő, 20:22 | szeges

"Valami dühit, már-már kifakadok, de mégsem teszem, mert hát ez hogy néz ki?"

És mit számít, hogy néz ki, ha neked pont akkor pont az esik jól?

Szerintem, ha nem engeded el néha, nem is ismered meg igazán.

Lefojtani? Minek? Akkor már inkább százszor elfogadni, mert az szeretet, a lefojtás pedig kényszer.

És az mindig feszültséget okoz, visszaüt...

Szeges
2010. június 07. hétfő, 20:24 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

nyugi, csak példán vezettem le, mert azt látom, sokan nem látják ezt itt tisztán.. a cél az, rendbetenni ezt is ;)

holott minen minőség bennünk van, ez lenne a lényeg, és végre
2010. június 07. hétfő, 20:26 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

holott minen minőség bennünk van, ez lenne a lényeg, és végre megszűnne a mi, ti , ők ujjal mutogatás.

szeges képe
Akkor jó,
2010. június 07. hétfő, 20:27 | szeges   Előzmény

...mert már egész feldühödtem. ;)

Szeges
2010. június 07. hétfő, 20:28 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

hahahahahhaha (jaj, csak a Sanyi meg ne lássa)

szeges képe
Sanyi szeme mindent lát...
2010. június 07. hétfő, 20:32 | szeges   Előzmény

És úgy kitöröl, hogy észre sem veszed.:)))

Aditi képe
A kifejezés gyógyító ereje
2010. június 07. hétfő, 22:45 | Aditi

Pszichodrámán tanultam, rendkívül hasznosnak bizonyult:

A düh életenergia. Ugyanúgy, mint a mosoly. A harag életenergia, ugyanúgy, mint a segítő cselekvés.

A különbség a kettő közt csupán az, hogy az egyik irányított (tudatos), a másik még nem uralt. Valamilyen információ hiányzik, valamit nem tudunk, vagy nem értünk még magunkkal kapcsolatban és egy helyzetben tehetetlenné válunk.

Az elfojtott életenergia megbetegít. A kifejezésre jutó életenergia tudatosít.

Végül tudatosan használjuk az életenergiát: düh helyett konstruktív megoldásokat találunk, irigység helyett megadjuk magunknak ami hiányzik, (furcsa módon többé nem leszünk irigyek) harag helyett felismerjük, hogy mi az, ami megváltoztatható egy helyzetben és mi az ami nem a mi dolgunk, és teljesen feleslegesen haragszunk.

A csecsemő nem gondolkodik, hanem sír ha valami hiányzik neki. Kifejezi az életenergiát, a tehetetlenségét, az akaratát.

A természetes ez lenne a felnőttek számára is. De mivel a felnőttek nagy része is csecsemőlélekkel járkál a világban, szégyelli hogy konstruktivitás helyett dühös, és szabadságának ismerete, megélése és felelőssége helyett irigy és zárkózott.

Pedig az életenergia elfojtása végzetes hosszútávon: halált okoz. De előtte temérdek szenvedést, sokkal többet, mintha kimondtuk volna amit gondolunk, és tanultunk volna belőle. Megtettük volna amit érzünk, és megfigyeltük volna, milyen hatással van ránk és másokra.

A lélekkel választott úthoz szükséges az efféle megélés, a tanulás. Egyébként csak aggyal választunk az ítéleteink alapján. (Mi az ami "jó" és mi az ami "rossz". És jönnek a temérdek érv-milliók.) Aztán csodálkozunk, hogy nem tudunk élni.

Miért is fojtja el az ember Magát? Mert fél hogy mások (sőt önmaga is) megítélik érte. Hogy "rosszat" tesz.

Pedig nem tud jót tenni, amíg meg nem tapasztalat magát, a benne rejlő lehetőségeit ki nem bontotta a maga egyéni módján.

Nekem az áttörést az hozta, hogy valahányszor dühös lettem, haragudtam, és egy csomó ilyen rossz érzésnél eszembe jutott ez a felismerés, és elkezdtem mosolyogni. Konkrétan örültem hogy haragszom.

"Élek" - ezt gondoltam magamban. Lehet hogy még nagyon csiszolatlan az a gyémánt, de élek. És többé nem fojtom el.

És többé nem fojtom el.

Az elfojtás a nem-élet. Azért senki nem kap semmit. Ezért nem érdemes túl sokat gondolkodni. (Tízig számolni elég.)

A megélés élet, de tanulásos. Jó és rossz.

A tudatosság az uralt élet-energia, amikor tudom mit miért akarok, átlátom a helyzetem mert magam és a környezetem is megismertem benne. És használom az életenergiát, mely így nem fordul ellenem. Értem van és általam.

Amíg ellenem fordul, addig csak figyelmeztet: "itt vagyok! Tanulj meg használni! Mert addig furkállak, amíg meg nem tanulod!" :)

Szerintem fontos az is hogy így lássuk azt amikor rosszul vagyunk, ahány esetben csak lehet..

Nincs baj. Csak sok az élet-energiánk (önmagunk), és kevés még az ismeretünk önmagunkról. Hogyan is használjuk jól. (tudatosan)

(Zárójelben jegyzem meg, hogy a szellemi tanítók ezért mondják, hogy légy önmagad, ne ítélkezz, és hogy a szeretetben minden egy, csak a polaritásban válik ellentétes megéléssé -és hogy az is alapjában véve ugyanaz. Ezért lehet szeretni az ellenséged, meg megbocsátani, meg ilyenek. De ezt nem folytatom, mert a végén még kikapok, hogy "ezózok"... Pedig csak a szellemi tanítások önismereti analógiáit keresem. Remélem, érthető voltam :)

Namaszte

,,a végén még kikapok, hogy "ezózok"..'' Nem hinném ,hogy ezért
2010. június 07. hétfő, 23:08 | Éva.   Előzmény

,,a végén még kikapok, hogy "ezózok"..''

Nem hinném ,hogy ezért az írásodért bárkitől is kikapnál.

Michaelita képe
élni, megélni
2010. június 08. kedd, 9:31 | Michaelita   Előzmény

Sziasztok!

Építő jellegű módszert írtál le, köszönet érte!

Miért folytom el??? Ki, miért folytja el????

Többnyire mert ezt láttam, ezt tanultam!

Másrészt: én személy szerint egy gyerekkorban (vagy még előtte:) kialakított, ("bekattant"), rögzített rossz minta miatt! S ha megtalálom a mintát (ha volt bátorságom leásni egészen addig), akkor már többnyire lesz bátorságom megélni az érzéseimet, - igazad van! - ÉLNI a jelen ilyen, vagy olyan helyzetben::))

Ebben van a jelen helyzetem választási szabadsága, mostani felelősségem, hogy mihez kezdek vele!

Ami igaz, az igaz: írni könnyebb róla, mint csinálni...:)
Tanulni vagyunk a Földön (úgy gondolom), ezért jobb ha csináljuk!

Tiszta szívből örülök neki, hogy ilyen mélységekben is "kutakodunk" itt a fórumon!

M.

Domoszlai Katalin képe
Gyertek szerdán a klubba!
2010. június 08. kedd, 10:27 | Domoszlai Katalin   Előzmény

Aki úgy érzi, itt az ideje foglalkozni a gyerekkor okozta mai problémákkal, oldások és megoldások a klubban most szerdán. Miután felnyitottuk, megértettük és feldolgoztuk a múlt sérülését, utána ennek a helyét Istentől kapott minőséggel töltsük be. Gyertek el, aki tud, egy olyan dolgot megtanulni, amihez később bármikor lehet nyúlni. Kinek ajánlom? Bármilyen párkapcsolati problémánál ez az alap, ezen kívül a megélhetési gondokkal küszködőknek... Sorolhatnám...Michaelita, örülnék ha tudnál jönni,mosoly neked!

Michaelita képe
Katinak
2010. június 08. kedd, 12:18 | Michaelita   Előzmény

Már évek óta úgy érzem, hogy itt az ideje::)) és folyamatosan dolgozom rajta (bár ebből sosem elég)

Köszi, hogy hívsz, nem biztos, hogy a most szerda lesz az, de valamikor szándékozom jönni, amint úgy tudom alakítani a külső körülményeket:)

Addig is: "minden a rokonom!" ( Ezt olvastam egy honlapon, amit egyenlőre csak szeretnék őszintén így érezni és tiszta szívvel elmondani, s amíg nem sikerül addig is reménykedem, hogy egyszer így is lesz?:)

Ami neheziti mások elfogadását az a személyiségjegyek,
2010. június 08. kedd, 16:11 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

Ami neheziti mások elfogadását az a személyiségjegyek, tulajdonságok halmaza. Ha viszont ezeken túllépünk, igazi valóságát látjuk meg: félelmeit, fájdalmait, vágyait.

Ha lebontom részekre, nem a személyt nézem, hanem azt a tulajdonságot, amit nem szeretek benne, meglátom, mi munkál én bennem is ebben az ügyben, illetve azt is, hogy a tulajdonságokat mi magunk minősitjük jónak, vagy rossznak. 

Feliratkozás Hírlevélre