Állatmenhely | Önmegvalósítás.hu

Állatmenhely

Barátaim!

Múltheti élményeim:

Kedden "véletlenül" ez jutott az eszembe: lefordulok a hazvezető útról, megnézem milyen a vasadi állatmenhely, hátha tudok segíteni.

Hétfőn hoztam egy döntést, az egyik kolleginám el akarta ajándékozni Basset Hand Kutyáját, mert állandóan vonyít, már a szomszédok is feljelentették állatkinzásért, pedig nem bántják.

Engem kérdezet meg, akarom-e Tódort.

Hazajöttem, Ji Kinget vetettem a harmónia, virágzás (11) jött ki, arra a kérdésemre, magamho vegyem-e. Mégis "agyaltam", van már 2 Kutyum, mindkettő lány, ő meg fiú, nem kellene..., meg vasárnap Egér (az egyik macsekom) megajándékozott 5 kis cicával, jelenlegi macsek létszámom 7-re növekedett.

Ezért hétfőn közöltem a rossz hírt: Tódor nem jöhet. Ancsa mondta, jó, megérti, szerinte is jobb így.

Aztán kedden jött ez a sugallat. Elmentem a gibe-görbe homokos úton az erdőbe a Menhelyre. Évek óta terveztem, majd megyek, de nem vitt rá a lelkem. Fura is volt, mert nem volt se tervezve, rohannom kellett volna a Bankból dolgozni, de már megtanultam, ha ilyen sugallat jön, menni kell.

Láttam a kutyákat. Láttam a szemükben sóvárognak a szeretetért. Ugrándoztak, Engem vigyél el, engem simogas meg, engem SZERESS!!
Szembesültem: tudják hol és miért vannak, és azt is, az az IDEGEN a "megmentőnk".
Voltak félénkek, vadak is. De a vadakról is látszott, csak a félelem miatt van. Ki tudja min mentek keresztül.
Kérdeztem mit segíthetek? Kell-e autóval szállítani valamit? Érdeklőttek-e már a vágóhidakon, van-e ingyen/olcsóbban valami leeső falat, ami legalább egy szájat betömhet.

Megadtam a számom, ha kell hívjanak. Fájt a lelkem.
Aztán hazamentem tusolás, rohanás dolgozni.

Eltelt egy hét, ma is dolgozunk, a megszokott kollégák. Odaléptem Ancsához, ajánlottam neki kutyakiképzőt, aki "leszoktatja" a vonyításról (hogy ne féljen egyedül, mert vissza/hazajönnek) Tódort.

Ancsa rám nézet, és elmesélte: úgy döntöttek Tódor Menhelyre kerül!!!! Azt hittem mellbevágtak!! Akkor már agyalás nélkül: szó sem lehet róla, ELVISZEM!!

Jövőhéten bővül a "családom". Egyenlőre ideiglenesen lesz a gyermekem. Újabb megálló, de valamivel több, mint a Menhely. Aztán lehet itt ragad, a többiek is csak jöttek hozzám, most már azt se bánnám.

Ha valaki azon gondolkozik, jó lenne egy kutya a Barátjának, menjen és hozzon (szabadítson) ki egyet a Menhelyről!! Nagyon meghálálják, azt tudom. Vagy ha csak annyit tud, hogy az aznapi maradék ételét nem a kukában landoltatja, hanem összegyűjti egy valamibe, és elviszi egy menhelyre, ahol tudja, szivesen fogadják, tegye meg bátran.

Tömjünk be egy éhes szájat!

Beküldte: | 2009. szep. 02. szerda - 20:35

Hozzászólások

5 hozzászólás
De ne minden áron...
2009. szeptember 04. péntek, 9:42 | Kutya Mancs (útkereső)

Szerintem ha valaki azon gondolkodik, hogy jo lenne egy kutyus, ne egyből rohanjon beszerezni, hanem olvasson utána, hogy mivel is jár ez. Egy kutya sok örömöt tud okozni, ha foglalkozunk vele és megértjük, viszont sok bosszúságot is. Illetve a hibás döntésünket a kutya bánhatja meg.

Kutya Macsom
2009. szeptember 04. péntek, 16:30 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

köszönöm a kiegészítést, tökéletesen igazad van

Pajkos
2009. szeptember 05. szombat, 21:19 | pajkos

Elárulom, hogy Ő egy kutyus, egy menhelyről.
Négy gyermekem és engem örvendeztet.
Ja a poén, hogy én rettegtem minden kutyától (gyerekkori trauma). de gyerekeimnek éltetően fontos terápiás barátja lett.
Sebes, büdös, rettegő csontkupacunkat el akarták altatni. Sírtam, amikor mosdattam, mert csak csont és sebek voltak, meg kellett tanulnia enni. Szóval félelmem lenyomta a segíteni akarás és szeretet.

Ma igazi hölgy, hatalmas lelkével (nem világszépe, de a SZEME, csodás őzikeszem), és nevessetek, mert én lettem a falkavezér!

No Ilyen az élet.
Megtanított rá, hogy bizony senkit se a külső alapján vélelmezzek, a lényeg a LÉLEK!!!

Ja, TOP TIPP:
Nem kell kihozni a menhelyről, de választhatsz kutyust, és látogathatod, szeretgetheted, és persze étkezését is támogathatod. Gyerekedet bevonva ezzel megtaníthatod egy csomó dologra, ami csiszolja jellemét, növeszti lelkét.

Kedves Pajkos
2009. szeptember 06. vasárnap, 7:56 | Buddhanita (útkereső)   Előzmény

Köszönöm.

Nagyon jó volt olvasni.

u.erika képe
Hát igen!
2009. október 26. hétfő, 13:03 | u.erika

Engem is folyton foglalkoztat ez a téma.Most hogy itt élek németországban nagyon sokat gondolok az otthoni gazdátlan állatokra.Itt nagyon jó dolguk van a kutyáknak! Szerintem a macskáknak is.

Milyen nagyszerü lenne ha kijuttatni állatokat!

Van valaki közületek akivel közösen kereshetnénk gazdikat németországban?

Mivel nem nagyon tudok németül,ráadásul másokkal együtt élek,és mindennap dolgozom.....Ja!Tudom!Kifogások..!

Pedig milyen jó lenne!

Tudom! Csak kérni kell és megadatik! Most már ezt is fogom kérni!;) Lehetöséget hogy segíthessek!

De ha közösen valakivel mégis...:)

ÜDv: Erika

Feliratkozás Hírlevélre