Mit látsz a végén? | Önmegvalósítás.hu

Mit látsz a végén?

Rengeteg mindenről beszéltünk már itt; volt vita, egyetértés... stb. De mi lesz ennek a vége? Látja valaki ,hogy hová tartunk ezáltal? Lehet mondogatni, hogy ezzel önismeretre teszünk szert... stb a szokásos rizsa, de úgy látom, hogy valójában csak a nézőpontjaink változnak folyamatosan. Néha olyan mintha körbe körbe futkosnánk: tucatnyi aspektus cserélődik, keveredik, kapcsolódik és válik szét, és végtelenségig tartó változatokat hoz létre egy öröké tartó folyamatban. A világegyetem eközben meg köszöni szépen jól van és mozog tovább a maga valóságában fittyet hányva a nézőpontjainkra... :)

Beküldte: | 2011. jún. 13. hétfő - 20:19

Hozzászólások

137 hozzászólás
u.erika képe
,,aki szeret élni, az miértisnem szeretne
2011. június 14. kedd, 16:37 | u.erika   Előzmény

,,aki szeret élni, az miértisnem szeretne visszajönni??"

Folytatnám a gondolatmenetet.

S aki szeret élni és meghal,miért is akar itt maradni? ;)

Azért Zsuzsa,mert ott olyan érzések járják át amit fizikai létén át még nem élt át.
Ha megtapasztalta volna életében is akkor nem vágyna ,,oda" ezért az érzésért.
Egész fizikai létünk során ezt keressük egyébként,csak az illúzió világában egyre csak délibábokat kergetünk. ;)

Üdv!Erika

a3140a képe
Pontosan így van Erika! Az elme folyamatosan keresi a
2011. június 14. kedd, 16:59 | a3140a   Előzmény

Pontosan így van Erika!
Az elme folyamatosan keresi a boldogságot, csak tévedésből pont az ellentétes irányban, mint ahol a boldogság forrása van. Ez egy olyan mértékű megszokássá válik, hogy a figyelme csak és kizárólag kifelé irányul.
Talál is ott morzsákat, melyekről az az elképzelése, hogy nem kell mást tenni, mint a röpke boldogságokat valahogy meghosszabbítani. Csakhogy ez lehetetlen, mert már az is az elme tévedése, hogy a röpke boldogság pillanatokat kívül találta.
Valójában a boldogság egy külső ok által kiváltott belső érzés.

A kérdés úgy szólt, csak lehet, nem volt érthető, hoyg aki
2011. június 14. kedd, 17:33 | egy kis akárki   Előzmény

A kérdés úgy szólt, csak lehet, nem volt érthető, hoyg aki szeret élni, az miért akar majd nem újjászületni, az miért akar megvilágosodni? VAgy az másért akar megvilágosodni, nem azért, hyog ne kelljen visszajönnie?
Csak mert ha én szeretnék élni, nem lenne semmi kifogásom ellene, hoyg még párszor újjászülessek.. És akkor nem is akarnék megvilágosodni.
Mondjuk én így se akarok. Csak érdekelne, aki szeret élni, miért akar?

spiritosaurus képe
Mondom: senki sem szeret élni. Az ego nem él, nem lélegzik, nem
2011. június 14. kedd, 17:38 | spiritosaurus   Előzmény

Mondom: senki sem szeret élni. Az ego nem él, nem lélegzik, nem tudja mi az élet, így azt se hogy hogyan kell az életet szeretni. Az élet valódi szeretetéhez az ego nemlétére van szükség.

fehercsongor képe
Aki szeret lélegezni ,az miért akar?
2011. június 14. kedd, 18:46 | fehercsongor   Előzmény

Kérésem,hogy mondjatok már valami vígasztalót is az egóról,mert az enyém a kialakult egységfront hatására beásta magát a sarokba ,és ott nyüszít.Hiába : a" jó kutya ..Szeret a gazdi "hízelkedés.Kérek valami szelemi velőscsontot,hogy kicsaljam onnan!Üdvözlettel:felacso

Kedves Felacsó,én mondanék ,,vígasztalót'' neked,mert én úgy
2011. június 14. kedd, 20:16 | Éva.   Előzmény

Kedves Felacsó,én mondanék ,,vígasztalót'' neked,mert én úgy gondolom,hogy az egó lehet a ,,jóbarátunk',és a szolgálatunkba tudjuk ,,őt'' állítani.

Nem az egótól függ,hogy milyen vagyok,hanem a tudatomtól,a tudatosságomtól.
A tudatomban van minden -az egóm is-vagyis a tudatommal úgy ,,befolyásolom'' ,,irányítom'', ahogy akarom...Ha tudatos vagyok,és ha az ösztöneimet a tudatosságommal ..felül tudom írni''.
Az egó szerintem csak akkor ugrál,hogyha tudatosság helyett az ösztöneim irányítanak.
Akkor az ösztöneim irányítják az egót/ami meg is látszik:DDD/,meg az is amikor a tudatosság irányítja az egót,mert akkor ,,szép csöndben van'',és szolgál:)
Ez teljesen privát vélemény,úgyhogy lehet nyugodtan vitázni felette,én részemről ezt így tapasztaltam:)

u.erika képe
Nem teljesen ide illik,de
2011. június 14. kedd, 8:35 | u.erika
Hogy mit látok ennek a végén? Az Egész-et! /remélem/:) De ez
2011. június 14. kedd, 14:07 | Éva.

Hogy mit látok ennek a végén?
Az Egész-et! /remélem/:)
De ez majd akkor fog ,,végleg'' kiderülni,ha odáig jutok,és megtapasztalom:)

u.erika képe
Azt amit akarok! ;) De most komolyan... Ha elképzelek
2011. június 14. kedd, 14:25 | u.erika

Azt amit akarok! ;)

De most komolyan...
Ha elképzelek valamit,azzal lekorlátozom a végtelen lehetöséget hogy olyasmit lássak az ,,út végén" amihez a jelenlegi tudatszinten ,,túl kicsi" vagyok.
Tehát inkább nem a célra(amiröl különben nem tudok semmit..)koncentrálok,hanem az ,,útra" amit most járok.

Ez a futásra emlékeztet egy kicsit.
Ha úgy indulsz neki hogy elöre eltervezed hogy mennyit fogsz futni,és elötte tartasz egy kis terepszemlét,már attól elmegy a kedved hogy mekkora nagy távolság,és ezt mind végig kell futni.
Ha ez nem is vette el a kedved attól hogy elindulj,akkor is futás közben csak arra tudsz gondolni hogy mennyi van még hátra.
De ha úgy futsz hogy futsz magáért a futásért,és nem gondolsz a célra akkor maga a futás válik céllá,és én döntöm el hogy hol lesz az út vége.

Amikor azt olvasom hogy valaki itt már elérte a megvilágosodást,sajnálom egy kicsit.
Mert aki már elérte azt a végsö állapotot ahonnan nincs tovább,akkor mi van...? ;)
Én pl.nagyon élvezek minden új felismerést,és élvezem ahogy együtt ,,bandázok" és ,,növekedek" a ,,kispajtásaimmal".

Üdv!Erika

Dehát azért vagy úton, mert tovább akarsz menni. Ha nem akarnál,
2011. június 14. kedd, 15:36 | egy kis akárki   Előzmény

Dehát azért vagy úton, mert tovább akarsz menni. Ha nem akarnál, nem lennél úton, hanem maradnál. Deha eléred azt az állapotot, ahonnan nem akarsz továbbmenni, mert akkor úgy döntesz, az az út vége, miért is mennél? Főleg ha majd odaérnek a 'kispajtásaid' is és már nekik se lesz hova növekedni...

spiritosaurus képe
Én is valami hasonlót akartam megfogalmazni, hogy igazából miért
2011. június 14. kedd, 15:37 | spiritosaurus   Előzmény

Én is valami hasonlót akartam megfogalmazni, hogy igazából miért is akarunk bárminek is bármilyen véget látni. Elvenné az élvezetét az egésznek. Inkább az lenne a megoldás, ha minden egyes jelen pillanatot tudnánk úgy felfogni, hogy az a cél. Nem mindig konklúziót keresni, hanem észrevenni, hogy a jelen a konklúzió.

Viszont azzal nem értek egyet, hogy a megvilágosodás végső állapot lenne. Ezt is csak azért mondja az ego, hogy ne kelljen megszünnie. Ez az ürügy rá, hogy miért van ő még jelen. Hát mert jaj, ha megvilágosodom, akkor vége mindennek, elérem a végső állapotot, hú de uncsi lesz. A megvilágosodás nem lehet a vég, hisz a megvilágosodás maga a végtelen. Pont ezért próbálja meg elkerülni az ego, mert csak ő az, ami véges. Igen az ego számára ez a vég, de nem a végső állapot, hanem a végtelen.

A szinkronicítás folyamatosan működik az oldalon:))) Kirsikka
2011. június 14. kedd, 19:15 | Éva.

A szinkronicítás folyamatosan működik az oldalon:)))
Kirsikka épp most tette be ezt az idézetet egy másik blogba,amiről pont itt is szó van. /volt:)/
,,illúzió''

,,Miért ragaszkodtak az olyan emberek, mint Gautam Buddha annyira ahhoz, hogy az egész létezés - saját szemtanú önvalódat, saját tudatosságodat kivéve - csak egy szappanbuborék, melynek anyaga az álom? Ők nem azt mondják, hogy ezek a fák egyáltalán nem is léteznek. Nem azt mondják, hogy ezek az oszlopok nincsenek itt. Ne értsd félre őket az "illúzió" szó miatt... A máját illúziónak fordították, de ez nem a megfelelő szó. Az illúzió nem létezik. a valóság létezik. A májá pedig épp a kettő között van: szinte létezik. Ami a mindennapi tevékenységeket illeti, valóságnak lehet tekinteni. Csak a legvégső értelemben, csak megvilágosodott tudatod magasságából válik valótlanná és illuzórikussá."

Kirsikka:
Osho zen tarot XX: Illúzión túl

Kirsikka képe
szinkron
2011. június 14. kedd, 19:39 | Kirsikka   Előzmény

igen-igen... legalább 4 blogba illene, végül a buborék-hasonlat miatt tettem oda :)))

spiritosaurus képe
Tehát még az is illúzió, hogy ez mind illúzió :)
2011. június 14. kedd, 23:56 | spiritosaurus   Előzmény

Tehát még az is illúzió, hogy ez mind illúzió :)

Ez egy nagyon érdekes téma. De bennem felmerül az a kérdés,hogy
2011. június 14. kedd, 22:12 | Éva.   Előzmény

Ez egy nagyon érdekes téma.

De bennem felmerül az a kérdés,hogy akkor miért emlékszik mégis az ember szavakra,ingerekre, szagokra egyebekre ilyenkor?
Vagy például,kómában,vagy akár a klinikai halál állapotában,simán konkrét történéseket mondanak el,amiről ugye ,,öntudatlan''állapotban nem tudhatnának.

,,Az új eredmények arra utalnak, hogy az öntudatlanságot az agykéregben a gátló csoportok számának növekedése okozhatja. Ezek az eredmények alátámasztják Greenfield elképzelését, miszerint az idegi együttesek alakítják az öntudatot.''

Na most szerintem ez annyiban áll,hogy a tudat ,tudatosság bizonyos fokú korlátozását,valóban indokolja ez a tény,de öntudatlanságról szó sincs,mert akkor nem lennének az ellenkező beszámolók.
Vagyis én /legalább is/ ebből arra következtetek,hogy az öntudatot semmiképpen sem az ,,idegi együttesek alkotják'',és kiváltképp nem az agyban ,,tanyázik'' az öntudat. Hiszen az agyunk is a tudatunkban van,és nem fordítva.
Szerintem a tudomány ott van meglőve ezekkel a dolgokkal,hogy a tudaton kívül akarja vizsgálni /mintegy objektumként/ a tudatot. Ez pedig akárhogy is nézem, lehetetlen.
Ez olyan ,mint hogyha én valahonnan kívülről,valami objektumból akarnám figyelni Önmagamat:)
Szóval ez olyan ,hogy én nézem magamat kívülről? Ki?... Ki a megfigyelő,és kit figyel?
És a tudomány akarja vizsgálni a tudatot,a tudaton kívülről,mint tudomány? ,mikor a tudomány is a tudatban van??? Ez egy kicsit vicces nekem:)

HajduM képe
Hát igen érdekes. Materialista megközelítéstől nem várható, hogy
2011. június 14. kedd, 22:33 | HajduM   Előzmény

Hát igen érdekes. Materialista megközelítéstől nem várható, hogy a fizikai testünket, mint tudathordozót szemléljék, és magát a tudatot eleve kívülre helyezzék a testen. Az agyban beálló változások pedig az anyagi eszköz (agy) állapotváltozásai a bevitt méreg (altatószer) hatására. Ha a rádiót elhangoljuk az nem fogja tovább a Petőfit. Nem ment tönkre, csak át lett hangolva. Az agy külső anyagokkal való áthangolása megváltoztatja a test tudathoz való viszonyát, így az nem tud normális tudathordozóként működni, így a tudat a fizikai testből a külső energiatestben aktiválódik, és valóban mintegy kívülről képes megfigyelni a fizikai testet.

Igen ,szerintem nagyon jól elmagyaráztad. Én még azt tenném
2011. június 14. kedd, 22:53 | Éva.   Előzmény

Igen ,szerintem nagyon jól elmagyaráztad.
Én még azt tenném hozzá,hogy amikor nincs ilyen blokkolt állapot és az ember éber és tudatos,akkor sem konkrétan az agyhoz kötött a tudat,hanem szintén valamiféle ,,holografikus mezőhöz'' az agy körül. /ezt nem én találtam ki,tudósok cikkeznek róla már ideje/
A tudat már csak azért sem lehet az agyban,mert ha beáll mondjuk az agyhalál attól a tudat még nem oltódik ki...Ha mégis,annak semmiképpen nem az agyhalál az oka.

A mai napi tanulság akkor, hogy az agyhalálban sem érdemes
2011. június 14. kedd, 23:25 | egy kis akárki   Előzmény

A mai napi tanulság akkor, hogy az agyhalálban sem érdemes reménykedni ezek szerint.

Hát te napról napra,látványosan térsz vissza az életbe. Elhitted
2011. június 14. kedd, 23:37 | Éva.   Előzmény

Hát te napról napra,látványosan térsz vissza az életbe.
Elhitted volna mondjuk egy hónappal ezelőtt,hogy te nemsokára,már viccelni is tudsz?:)))

Ademon képe
Mi ezen az elképzelhetetlen? :) Az agy alkot egy virtuális
2011. június 14. kedd, 23:46 | Ademon   Előzmény

Mi ezen az elképzelhetetlen? :) Az agy alkot egy virtuális modellt a világról benne önmagával. Ezt a belső modellt az érzékszervek által összekapcsolja a külső valóság tapasztalatával és összeadja a kettőt. Ha magunkat nézzük akkor a világból indulunk ki és nyitunk a belsőnk felé. Ha a világot nézzük akkor belülről nyitunk kifelé. Ha meg kívülállóként nézzük magunkat és a világot is egyaránt, akkor magunk mint személytelen és véleménytelen "semmiként" vagyunk jelen és indulunk ki a világ felé, aminek részeként jelen van a testünk és az agyunk is. Vagyis mindig jelen van legalább két tényező az agyban: az egyik a megfigyelő, ami lehet bármilyen nézőpont, és a másik pedig a figyelem tárgya. E között a két dolog között tükröződik az információ oda-vissza, és ez a folyamat jelenik meg tudatosságként.
Mindezt a folyamatot az agyunk belül eredetien le tudja szimulálni. A lényeg, hogy minden esetben az agyad virtuális világában (az elmédben) vagy benne és abban mozogsz, akárhová is figyelsz.

spiritosaurus képe
Nem is itt van a bibi, hanem a kutatók nézőpontjával. Szerintük,
2011. június 15. szerda, 0:06 | spiritosaurus   Előzmény

Nem is itt van a bibi, hanem a kutatók nézőpontjával. Szerintük, ha az agyműködés "gátolva" van, akkor az öntudatlanságot eredményez. Rossz a szemszög, nem a tudat függ az agyműködéstől, hanem az agyműködés a tudattól.

Ademon képe
Te figyelj, ha fejbe váglak egy bunkóval akkor elájulsz nem? :)
2011. június 15. szerda, 0:19 | Ademon   Előzmény

Te figyelj, ha fejbe váglak egy bunkóval akkor elájulsz nem? :) Én úgy látom, hogy habár tudatosan tudjuk befolyásolni az agyműködést, mégis az agynak van önállósága is, mint egy önműködő számítógépnek.

spiritosaurus képe
Elájulni elájulok, sőt Lányi Gergelyként nem is tudok arról a
2011. június 15. szerda, 0:56 | spiritosaurus   Előzmény

Elájulni elájulok, sőt Lányi Gergelyként nem is tudok arról a Lányi Gergelyről, akiről a nap többi részében igen, de ettől a tudat még ott van és tud magáról. Nem Lányi Gergely a tudat. Lányi Gergely nem tud magáról, pont azért, mert ő nem a tudat. Ha a tudatot ütnéd ki a bunkóval, akkor Te is elájulnál, meg mindenki pusztán attól, hogy Ádám leütötte Gergelyt. :)

Ademon képe
Jó, ez egy ezokönyvben kiváló magyarázat, de ha nem vagy
2011. június 15. szerda, 1:09 | Ademon   Előzmény

Jó, ez egy ezokönyvben kiváló magyarázat, de a valóságban ha nem vagy tudatodnál akkor mitől lenne a tudat?

HajduM képe
A test alkalmatlanná válik a tudat számára történő
2011. június 15. szerda, 1:13 | HajduM   Előzmény

A test alkalmatlanná válik a tudat számára történő információ-közlésre, mivel megsérül az ütés kapcsán. A tudat vagy "elalszik" vagy áttevődik egy másik tudathordozó területre. Ez a testen kívüli élmények alapja. Kívülről látja és tapasztalja magát az ember. De a tudatot mindenképpen hordozza valami. Az nincs meg a hordozója nélkül. Ha a test alkalmatlan, hordozza a lélek tovább...

spiritosaurus képe
Attól, hogy van. :D:D Pont itt áll meg a tudomány. Hogy a tudat
2011. június 15. szerda, 1:23 | spiritosaurus   Előzmény

Attól, hogy van. :D:D Pont itt áll meg a tudomány. Hogy a tudat az egyetlen, ami nem véges. Minden témánál a végtelennél hal meg a tudomány :) Ez a tudat. Nem tudod megszüntetni azzal, hogy Lányi Gergelyt fejbe vágod, mert megszüntethetetlen. Nem Lányi Gergely, a tudat.

spiritosaurus képe
Eleve úgy fogod fel, hogy nekem van tudatom. Lányi Gergelynek
2011. június 15. szerda, 1:33 | spiritosaurus   Előzmény

Eleve úgy fogod fel, hogy nekem van tudatom. Lányi Gergelynek nincs tudata. Se akkor, ha nincs leütve, se akkor ha le van. A tudatnak van tudata. Ő maga a tudat. A tudat bennem is tudat, és rajtam kívül is tudat. De semmiképp sem az én tudatom. Amit Te most tudatnak hívsz, az egy gondolat magadról. Úgy igaz. Ha leütsz, akkor nem fogok gondolni magamra. De ettől a tudat ugyanúgy átjárja a testem, különben meghalna. A tudat az, ami annak ellenére, hogy ütést mérsz a fejemre, és kizökkented Lányi Gergelyt a Lányi Gergelységből, ott marad. Ha esetleg molekuláira szakítod a fejemet, és Lányi Gergely végleg kizökken az élet kerékvágásából, akkor is ott van. Csak már Lányi Gergelyként nem nyilvánul meg. De megnyilvánul millió másként.

spiritosaurus képe
Hú ennyiszer se kellett még leírnom a nevemet. :D
2011. június 15. szerda, 1:36 | spiritosaurus   Előzmény

Hú ennyiszer se kellett még leírnom a nevemet. :D

Te már egy virtuális világról beszélsz,de amit belinkeltél,a
2011. június 15. szerda, 0:07 | Éva.   Előzmény

Te már egy virtuális világról beszélsz,de amit belinkeltél,a tudomány konkrétan az agyba helyezte a tudatot./X-kisérletre hivatkozva/
Szerintem az általad felvázolt virtuális világ is a tudatban van,konkrétan a te tudatodban,és most már az enyémben is,hogy olvastalak./meg majd másokéban is,akik még elolvassák/
Tudsz bármi olyat is mondani,ami nem a tudatodban van? /mert én nem:)/

Feliratkozás Hírlevélre