Milyen az Igazság?
Ha megjelenne előtted az Igazság, akkor milyen lenne?
Hogy nézne ki, ha kinézne, milyen érzése, hangulata lenne ha lenne...?
Elképzeléseket, leírásokat körülírásokat várok. Lehet írni bármit!
Kövess minket!
Friss hozzászólások
-
Edina9:Az új születéséhez temesd el a régit
-
NagyAM:Miért nehéz változni?
-
NagyAM:Célok nélkül nem haladsz!
-
ValksMeli:Keresztelő
-
peridot:Te tudatosítod a belső konfliktusaidat?
Hozzászólások
106 hozzászólásMegtennéd, hogy a másik blogban idézed azokat a soraimat, ami alapján úgy értelmezed, hogy én ellene vagyok a harcnak? Én ilyet nem írtam, nem gondolok.
Most vagy én fogalmaztam rosszul, vagy Te olvasol figyelmetlenül.
(Mondom h csak a nézőpontunk más.)
Ha benne vagy egy konkrét szituban (próbáljunk elképzelni egyet) és képessé teszed maga befelé figyelve cselekedni, reagálni egy helyzetre, ha egy másik vagy több másik ember is ugyanezt teszi (befelé figyel és megkérdezi, mi is itt a dolga) akkor szerinted mind egyforma dolgot fogtok cselekedni?
Azért írtam ezt a példát h megpróbáljak kicsit elvonatkoztatni az elmélettől.
Szerintem van, amikor igen és van amikor nem. És amikor igen, akkor nem azért, mert mindenki a "közös igazságot" olvasta, hanem azért, mert éppen egyezik az egyéni igazságuk - bár belülről, önmagukból kiindulva.
De az utak egyéniek és az igazságok is, csak néha találkoznak. :)
Mint egy szőnyeg szőttesében, mely az Univerzum teljességét szimbolizálja, egy egy színes fonal egy egy élet-szál. Amit végigjár, az az ő útja, igazsága, nézőpontja, szellemi (életútbeli) nézőpontja. A másik szál tapasztalata és nézőpontja más, ezért az igazsága is más.
Vannak találkozási pontok, ahol egységet élnek meg ezekben/az igazságaikban is. és van amikor kívülről képesek látni az egész szőttest, és látják mindegyik szál igazát, és az egész igazát, hogy olyan, amilyen. És vannak más szőnyegek is. (Szintén olyanok, amilyenek).
És mind belülről olvassa az útját, és az igazát.
Így érthetőbb voltam?
De szerinted mi volna az a végső / egy igazság?
Szerintem tévedsz. :) Most így látom.
(Ha én tévedek, majd kiderül. Kíváncsian várom, mi van.)
Namaszte
Jó volt a példa, így már értelek és igen, egyet értek Veled.
Azzal nem értenék egyet, ha valaki azt mondaná, hogy létezik úgy egyéni igazság, hogy azok nem fésülhetőek össze. Olyan helyzet, amikor mindenkinek igaza van, de még sincsenek egységben.
Elképzelhetetlen például az, hogy harcban állnak egymással, mindnek igaza van, hogy miért harcol, a közös igazság azonban az lenne, hogy nem kell harcolniuk. Ilyenkor valaki téved, legalább egyikőjük nincs igazságban.
/Meg kell jegyezzem, Én nem nevezem igazságnak azt, amikor valaki azt hiszi, hogy igaza van, pedig nincs. Még egyéni igazságnak sem nevezem. Ez számomra a tévedés, függetlenül attól, hogy mi az egyéni véleménye, definíciója rá./
Azok a tanítások,amiknek Ti nem hisztek,én meg igen:),azt mondják ,hogy amiben mi itt vagyunk /a világ/
az a nem tudás. Tehát ,ha ez a nem tudás,akkor ,,ebből a nézőpontból'' nem igazán érjük tetten az igazságot:)
Az Abszolut igazságot legalább is nem.Ezt szerintem tudjuk mindannyian,mert különben nem beszélnénk ennyit a megvilágosodásról például,csak amikor a saját igazunkat bizonygatjuk,akkor mindig valahogy elfelejtjük:)
Szóval szerintem egyetlen Egy igazság van,ami abszolut. Minden egyéb relatív./még innen nézve is:)/
Ahogy olvasom soraidat, igen, elképzelhető, hogy az abszolút igazság már "túl messze van", annak meglátásához fel kellene ébrednünk!
Mondjuk alapban úgy gondolkodtam erről, hogy az evilágon túli igazságot is képesek vagyunk felfogni, ha eléggé nyitottak vagyunk hozzá, ha el tudjuk engedni az azt kizáró egos fenntartásainkat, elveinket, stb.
Ha a tudatos álmodásos példámra támaszkodom, akkor álmunkban is képesek vagyunk annyira tudatunkra ébredni, hogy meglássuk a valóságot: hogy ki álmodik és miért?!
Nem neked írtam,ezekben a dolgokban szerintem egy követ fújunk,legalább is még nem vettem észre ellentétet,hanem tegnap voltak beszélgetések,és Spiridínó mondta,hogy ő nem hisz ezeknek a tanításoknak.A Védántát,Szánkját,Buddhizmust említettem.
Erre utaltam volna most vissza,nem neked szántam:)
,,az evilágon túli igazságot is képesek vagyunk felfogni''
Én is így gondolom,mert ha az ember enged egy kicsit a vélt igazából,és egy kis alázattal odafordul mondjuk a fenti tanítások felé,akkor is simán képes befogadni azt az Egyetlen valóságot,igazságot.
Ez volt tegnap a vita tárgya/is/,erre utaltam vissza:)
Attól függetlenül, hogy nem hiszek nekik, (meg nem ismerem őket :P) elég hasonlót írtam pár kommal feljebb, mint Te :) Ja!: és nem azt mondtam, hogy nem hiszek ezeknek a tanoknak. Hanem hogy nem hiszek ezeknek a tanoknak SEM. :) Az más, amikor nem hiszel egy tanban, és egy másik tant fújsz, mint ha nem hiszel egyikben sem, aztán valahogy valahol a saját tapasztalatod alapján a saját igazad mégis fedésbe kerül az egyes tanokkal. De még mindig azt mondom, hogy ha nyitott szemmel olvasod, akkor tök mindegy mit olvasol, a Biblián keresztül is eljutsz szép lassan a már amúgy is benned lévő "célhoz". Pont ezért, mert nem is létezik az a cél olyan formában, ahogy mi itt elérni akarjuk, szóval teljesen tőlünk függ, nem a tanoktól, hogy sikerül-e.
Ádám, neked meg csak annyit eggyel lejjebbre, hogy az élethez márpedig bátorság kell :) A biztonságosnak hitt tudás is legalább ugyanakkora bajba tud sodorni, mint a biztonságosnak hitt hit :) Sőt kifejezetten a biztonság sodor bajba. Ha nem lenne biztonság, nem lenne "baj" sem :) Persze nincs is, de a világban egyikből lesz a másik. Tökmindegy, miről gondolod, hiszed, sejted, hogy biztonságos, abból előbb utóbb úgyis baj lesz. Csak akkor nem lesz baj, ha sz@rsz a biztonságra. Mert akkor sz@rsz a bajra is.
Én legalábbis eddig teljesen hiába bizonyosodtam meg akármiről is, mert utána az élet mindig megmutatja, hogy pont az ellenkezője is ugyanolyan bizonyos, mint az, amiben én annyira megbizonyosodtam. Ez az egyensúly. Vagy egység, mittudomén. Sosem szabad megbizonyosodni semmiben, és akkor nem tud ártani neked semmi. Pusztán ezt próbáltam Évának is mondani, nem azt, hogy az a sok keleti nagykönyv hülyeség. :)
Spiridinó,én nem szűkítem le kizárólag a keleti bölcseletekre,csak azok sokkal egyértelműbbek,és érthetőbbek,de ugyanúgy a nyugat bölcselete is benne van,
minden olyan kultúrkincse,tanítása az emberiségnek,ami a transzcendens felé visz.
/Még a Sanyi tanításai is!:)/
Az pedig ,hogy nekünk kell végső soron megcsinálni,az nem kérdés! de szerintem nem ártanak az útjelzők:)
Ebben a sok katyvaszban amit a XX. századtól ránk zúdítanak,nagyon könnyű eltévedni:)
"Tehát ,ha ez a nem tudás,akkor ,,ebből a nézőpontból'' nem igazán érjük tetten az igazságot:)"
Te figyelj, ha tévedsz akkor óriási nagy bajba kerülsz az ugye tudod? :) Hinni valamiben amiről nem is bizonyosodtál még meg teljesen, és közben lehet akár a legnagyobb, legveszélyesebb baklövés is... bátor vagy :)
Honnan veszed,hogy nem bizonyosodtam meg róla?:)
Nem vagyok én olyan hiszékeny,ne aggódj.Van olyan is,hogy nem kell hinned valamit mert már tudod:)
Egyébként milyen nagy bajra gondolsz:)))
Engem az érdekelne, hogy mit tudsz, és az honnan van, és, hogy mi motiválja.
Ádám ,ez nem Ki Mit Tud. Én ezt ennél sokkal komolyabban gondolom.
Azt ,hogy honnan van,azt már ezerszer elmondtam .Mióta itt vagyok erről beszélek.
És hogy mi motiválja? Az emberi mivoltom,mert csak innen /ebből a nem tudásból:)/ lehetséges felébredni.
Még a házatárs hűségéről sem lehet totális bizonyosság , pedig az igencsak hétköznapi dolog . Extrém esetben még a saját hűségemben is kételkedhetem .
Ha nagyon megkaparom a dolgokat , akkor mindegyik végén a hit bukkan elő . A valóság a hitünk szűrőjén keresztül válik megtapasztalt részéve önmagának . Üdvözlettel :felacso
Szerintem meg pont ez a cél,hogy a végén már ne legyenek ilyen szűrők,se hit se tudás ,se semmi,a tiszta tudatosságon kívül.
Én tudni fogom,amikor valóban felébredek,és nem csak ilyen -olyan ,,spirituális élményeim'' lesznek,/egységélmény,egyebek/mert akkor már az sem lesz,meg az a sok tanítás,mester egyebek,amik által eljutottam oda.
Persze ,lehet hogy sohasem érem el ezt a tiszta tudatosságot,
de legalább törekszem rá,és nem pakolok rá még újabb és újabb rögeszméket.
Ezt senkinek sem személy szerint mondtam,csak úgy magamnak,ahogyan itt mindenki is teszi./Aditi mondta nagyon jól,hogy tulajdonképpen saját magunknak mondogatjuk itt ezeket a dolgokat:)))/
Ja, de az hasznos mindenkinek! :)
Egyébként meg én kettőtök igazára szavazok :)
A cél szerintem is valami olyasmi, amit a tiszta tudatnak neveznek, de ahhoz a hited és önmagad erői megélésén és megismerésén keresztül vezet az út.
Ha már a harc téma is felmerült itt (ezek egyébként totál összefüggenek és egyszerre éljük őket szerintem), a békéhez sem vezet út a harc megélése nélkül.
Talán Jézusé ilyen volt, de az kivétel. :) Mert ő eleve úgy született hogy ne ezt a példát tanítsa, hanem a szeretetét.
Szerintem az út odáig, amíg megtisztulunk, a saját magunk megismerésén keresztül vezet, ez pedig csak tetteken keresztül megy, és úgy, hogy szó szerint beleütközünk a falainkba. Ha vékony, vagy időben észrevesszük, lehet h elég egy szemléletváltás, és már át is léptük, el is olvasztottuk. De szerintem vannak olyan falaink, és olyan erőink, amelyek szó szerint elénk állnak, manifesztálódott formában, mert máshogy nem tudjuk őket felismerni és magunkat megmérni általuk.
Ilyenkor egy sort harcolunk a másikkal és harcolunk magunkkal, és ehhez erő és hit kell, meg még sok minden más.Az eredmény a tudatosság, de azt nem adják csak úgy, ingyen, és megélés nélkül. Megélni pedig csak az adott tudatszinten tudunk. Ha harc, hát legyen harc. Ha már fejlettebbek vagyunk az adott témában, talán nem kell.
A megvilágosodás csak egy eredmény lehet.
Nem tudjuk megkerülni önmagunkat, az önmagunk nem tudatos erőit, meg kell ismernünk őket, találkoznunk kell velük, és megtanulnunk bánni velük. Enélkül, szerintem nincs megvilágosodás.
Persze, elméletben van, és egy pillanat is elég hozzá - elméletben.
És el lehet menni egy kolostorba, és csak meditálni, amíg meg nem világosodsz. De akkor meg itt kell hagynod az életed: és tudod mit: ugyanazokkal az erőkkel fogsz ebben a döntésedben és a döntéseid következményeiben is találkozni, mint ha itt maradsz.
Mert önmagaddal találkozol, önmagad erőivel és teremtéseivel.
(Ezért tök mindegy valójában, a belső út szemszögéből, hogyan döntünk egy egy helyzetben, valószínűleg az éppeni tudatosságunk, hitünk vagy nem hitünk, elképzeléseink, sémáink és letett sémáink szerint fogunk, és talán csak az a lényeg, hogy valahogy eljussunk odáig, hogy úgy érezzük, felvállalható számunkra. Mert akkor nyerjük meg hozzá az erőt.)
Namaszte
Ide illik . Küldöm .
" Lin -csi kolostorában egy reggel ezzel a kérdéssel fordultak a szerzetesek az apáthoz .
- Mondd , apát ! Milyen módon lelhető föl a jelenségek világában az igazság ? Miről ismerünk rá ?
Lin - csi mielőtt válaszolt volna, elgondolkozott . Vajon mit állít erről a Tanítás ? Nem emlékezett rá .
Ahol viszont nincs kinyílvánított útmutatás , ott szabad a vásár .
- Hívek ! - fogott hát bele Lin - csi apát .
- Én az igazságról általában azt gondolom , hogy nem létezik .De ez nem olyan nagy kár , mint sokan
gondolják .
A szerzetesek zúgolódtak , de Lin - csi mondta tovább .
- Nincs igazság a jelenségek világában . Egyedül a törvény adhat eligazítást , de a törvény nem tudhatja ,
mi az igazság . Az igazságra lehetetlen rálelni , s úgy foglalni szavakba , hogy törvény nélkül is védeni tudja magát . Ahányszor próbálod , annyiféle lesz az igazság . A törvény , bár otromba , durva :egyértelmű , és örökkévaló .Az igazság : tűnékeny , változó . Elröppenj , mint egy szépséges madár .Nincs sehol lakása .
- Elröppen , mint egy szépséges madár ? - kérdezte ámúlva az egyik szerzetes . - Hová ?
- Ez a madár a mesékben lelhető fől ODAÁT . De ne csalogassátok ,( mert ) a jelenségek világában , ideát , úgysem használható semmire az igazság . Mert tudjátok meg , híveim , nem az igazságosság határozza meg a jelenségek viszonyát ! - mondta az apát , s befejezte tanítását .
Már csaknem elérte a csarnok kijáratát , amikor utánaszólt az egyik tanítvány .
- Mester ! Mit tehetünk a jelenségek világában igazság híján ?
- Tartózkodjatok az ítéletektől , de mindenekelőtt kerüljétek a viszályt ! - vágta rá kurtán , csaknem dühösen Lin - csi , aztán még egy pillanatra megállt .
- De próbálkozhattok más megoldással is ! Mert nem biztos , hogy ez követhető tanács . Ennél egy kicsit bonyolultabb a világ - szólt végül az apát ,kolostorában , a Huo - to folyó partján . "
idézet Su - La - Ce Reggeli beszélgetések Lin - csi apát kolostorában c. művéből ( ford.Sári László )
Üdvözlettel : felacso
U . i . : egy másik gondolat az igazságok különbozőségeinek egyik okárol : Ha Isten egy több dimenziós hologram , aminek 4d - s kivetítése ez a világ , és az igazságot az ezzel a kivetítéssel való megegyezésnek tekintem , akkor a szívünkben őrzött Istenszikrák / hologramtöredékek , ha a fény átjárja őket , szintén kivetítik a teljességet , a világot , csak pontatlanabbul , homályosabb képpel , és a foltok , életlenségek mindenkinél másutt vannak , és a belső világa / igazsága ezért mindenkinek más .( Egy holografikus képet rögzítő lemezt , ha feldarabolunk , akkor a töredékek is a teljes képet vetítik ki magukból átvilágításkor , csak kevésbé élesen ,pontosan .)Ez számomra egy magyarázat a végső valóság és a személyes igazságoknak attól és egymástól való eltéréseinek alapvető okára .