A lelked másik fele...
Találta meg már valaki itt az 'úgynevezett': Igazit? A lelke másik felét? Vagy felismertétek egyáltalán? Van olyan aki megtalálta, de elvesztette?
Én megtaláltam, és elvesztettem- az ő döntése volt-nem az enyém... Nagyon sok fájdalom, és szomorúság után újra szerelmes vagyok. Most vetül fel a kérdés, hogy leélhetem úgy BOLDOGAN olyannal is az életemet, akiről tudom, hogy nem ő az igazi? Leélhetem úgy nyugodtan az életemet, hogy tudom: már találkoztam a másik felemmel amit felismertem, és ő is-de ő nem vállalta be. (és elköltözött messzire,(más országba) hogy el tudjon felejteni-azt mondta így menni fog.)"
Van itt valaki aki átélte ugyanezt? Megtalálni, és elveszíteni...
Kedves Látogató! Ha valóban a "lelked másik felét" találtad meg, az nem fog lelépni mondvacsinált okokkal...Én megtaláltam 19 évesen, 10 évet vártam rá, ahogyan ő rám, már nagyon rég együtt élünk. Első találkozásunk első pillanatában tudtuk mindketten, hogy a "másik felünket" találtuk meg. Ez nem szétválasztott, hanem összekovácsolt bennünket - egy egész életre. Nem kerestük egymást, egyszerűen megtaláltuk egymást! :) Ha ő "nem vállalta be", akkor nem a "lelked másik fele". Csak építettél egy légvárat magadnak...
Ne vedd el a kedvét szegénynek, hiszen Te is tíz évet vártál...:))
Viszont az egyik állítás szerintem is hamis. Ha szerelmes, akkor nem vár a másikra, ha vár, akkor viszont nem szerelmes.
A BOLDOGSÁG nem ilyen helyzetekből következik. Ez az út egyenesen a pokolba vezet...:))
Szegeském! :) Egy nagyon-nagyon szerelmes tud csak igazán várni! Ha kölcsönös, akkor pláne! :)
Nálad így, másnál talán másként történnek a dolgok.
A leírtakból szerintem nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a Lélekpárját találta meg, vagy csak egy szerelembe vetítik bele vágyaikat.
Előfordulhat, hogy valóban a másik felét lelte meg, azonban sem az Ő, sem a másik személyisége nem képes még arra, hogy levesse kötelékeit, megfelelését, félelmeit és gátlásait, hogy engedjen a lelke szavának. Hiába érzi a lélek, hogy mi az igazság, ha a személyiség még nagyon erős, akkor nem enged, Ő akar irányítani mindenáron. ...és tapasztalatból tudjuk, milyen rossz döntéseket hoz, mennyire buta érvekre alapozva!
Tehát kedves Lélekpár kereső, kezd el feltárni, mi vezetett ehhez a szakításhoz, "nem vállaláshoz", hiszen bár a párod tette, de ez Téged is tükröz! Azért tudott elhagyni Téged, mert valahol Benned sem volt tökéletes az odaadás, az önfeladás. Ha feltárod és feloldod a magadban levő okokat, akkor a tükröd sem tud majd mást mutatni, mint hogy enged a lelke hívásának.
Ezen az úton pedig majd kiderül, hogy valóban Ő a Lélekpárod, vagy csak a szerelemtől elvakultan láttatod magaddal ezt az illúziót?!
Munkám során 2011 szep. megismertem egy pasit. Kölcsönös szimpátia volt közöttünk. Idén januárban, szintén az irodámban ült velem szemben, mikor bekattant. Gyönyörű kék szemeiben, a lelke annyira gyengéd, és érzéki volt, mint amilyenre mindig is vágytam. Mindehhez ész és intelligencia is társul, az a pasi, akire azt mondtam ilyen nincs. Munka ürügy kapcsán többet találkoztunk, de csak munkaidőben. Aztán együtt kezdtünk ebédelni nálam. Nagyon megkedveltem, így kitálaltam érzéseimet. Nagyon megdöbbent, és közölte, hogy nős. Megbeszéltük, hogy a munkakapcsolatunkba neki ezek a találkozások beleférnek, de semmilyen más kapcsolat nem lehet köztünk. Nem igazán értettem, mert simogatásomat, puszikat is elfogadta, nem viszonozta, de nem utasította el. Eljött az idő, mikor többet akartam. Vitatkoztunk, elköszöntem, aztán mégis találkoztunk. Nem ígért semmit, de nem engedett el. Valamiért fontos vagyok neki, de követelésemre, hogy érzelmileg és testileg többet szeretnék, a válasz mindig az, hogy ő már az első napon elmondta, a dologhoz fűződő gondolatait. Érzem, hogy nagyon erős önuralma alatt, egy érző és gyengéd ember lakik, és valami nagyon szorosan hozzáköt. Tudom, hogy a korábbi állapotot szívesen fenntartaná, de én sokkal többre vágyom. Ez megy négy hónapja. Most megint csak munkáról beszélünk és röviden. Mindketten kedvesek vagyunk egymáshoz, nem haragszunk egymásra, de a feszültség abszolút tapintható...
Csak a férfiúi önértékelése miatt tartja fenn ezt az állapotot Veled.
Ettöl ö is jó pasinak érzi magát...különben meg nem.(sivár,uncsi,szürke élet...látszólag ok persze..)
Miért is menne tovább!?Hiszen ennyit akar csak,a rajongásod kell neki és nem más.
Ha ennél tovább menne akkor egyrészt megszünne a pont ez a varázs,a másik meg az hogy nem annyira vagány a Te embered hogy bevállaljon egy kis rizikót aminek a vége esetleg a nagy bukás... :P
Ez azért nehéz ügy,mert ö biztonságos távolságban akarja Töled tudni magát,ám de kell neki az az energia is amit érez amit Te generálsz.
Ha Te akarsz távolodni akkor ö fog tenni lépéseket hogy ne tedd,ám de ne dölj be...!Akkor sem fog belemenni olyasvalamibe amiben esteleg ö bukhat.
Erika voltam...