A Moldvai Csángók a Kárpátokon túl élő Magyar népcsoport. Ma megismerkedünk történelmükkel, hagyományaikkal, mai életükkel a kétszázötvenezer Moldvai Csángó közül mintegy hatvanezren beszélik az ősi Magyar nyelvet. László Ildikó archaikus imákat, régi népénekeket régi népénekeket, verseket válogat a bemutatott falvak örökségéből.
A "Boszorkányüldözés a Magyar Királyságban" második előadás szerves folytatása az első előadásnak. Pontosan azokra a különbözőségekre helyezve a hangsúlyt, amelyek miatt mások, - kivételek - voltak a magyar boszorkányperek. Történeti áttekintést kapunk itt is. Árpád-házi királyaink un. boszorkány-törvényeinek néhány passzusával is megvilágítva a középkori Magyarország urainak felfogását a boszorkánykérdésről.
Az európai boszorkányüldözés kialakulásának történelmi okai és sajátosságai Európa kora-középkori államaiban. Rávilágítunk a történelmi körülményekre és a társadalmi, vallási és gazdasági okokra, amelyek az üldözésekhez vezettek.
A boszorkányüldözés történelmileg igazolt tényeit ismertető előadás, érdekes, - a ma embere számára gyakran megnevettető - idézetekkel alátámasztva.
Szent László királyunk a magyar történelem legnagyobb alakja 940 évvel ezelőtt került a trónra. A korabeli Európa legnagyobb tekintélyű uralkodója volt, ezért őt akarták megválasztani a meghirdetett keresztes hadjárat vezéréül, de halála miatt ez nem valósulhatott meg. A szent király alakja a középkori templomi freskókon szinte mindenhol megtalálható. Az előadás számbaveszi a Szent Lászlóról szóló legendákat és több évtizedes kutatómunka után egy válogatást tár elénk azokból a középkori templomokból a Kárpát-medencében ahol a szent király alakja freskókon máig megtalálható.
Idén utoljára Emberek Aranyban című kiállításunkhoz kapcsolódó, tematikusan felépített előadássorozattal zárjuk az évet!
A Kr.e. 5. században élt Hérodotosz történetei évezredek óta ihletik meg a költőket, írókat, művészeket; az alkotóművészek ma is gyakran merítenek munkáiból. A történetírás atyjának tartott, kisázsiai férfi feljegyzéseit gondosan tanulmányozzák a tudósok, s gyakran fordítják idegen nyelvekre, így magyarra is. Az előadás Hérodotosznak az eurázsiai sztyeppe nomád népeiről szóló fejezeteibe repíti az érdeklődőket a régészet eszköztárának segítségével.
Idén utoljára Emberek Aranyban című kiállításunkhoz kapcsolódó, tematikusan felépített előadássorozattal zárjuk az évet!
Régészeti kalandozások az ókori írók történetei nyomában.
Az eurázsiai sztyeppe első nomád népének kultúrája jelentékeny hatást gyakorolt a szomszédos földműves civilizációkra. A görög és római költők, művészek gyakran használtak fel szkíta motívumokat, vonzották őket a szkíta mondák hősei, a szkíták történelme, hagyománya, szokásai, erkölcse. A régészeti előadás e 2500 éves legendák „aranyló” világába invitálja az érdeklődőket.
A szkítákkal egyidőben tűnnek fel a történelem színpadán Árész hadisten lányai a harcos nők. „Az amazónokra a szküthák az oiorpata szót használják, ami hellén nyelven férfiölőt jelent…” Hérodotosz szerint az amazonok: „lovon vadásznak a férjükkel, vagy akár a férjük nélkül is, részt vesznek a háborúkban, és ugyanolyan ruhában járnak akár a férfiak.” Az előadás a szkíta kor harcos nőit – fegyvermellékletes női temetkezéseit – mutatja be az írott források és a régészeti leletek segítségével.
A szkítákat rendkívül harcias és legyőzhetetlen népnek tartották. A kortársak szerint: „…nemcsak Európának, de Ázsiának sincs olyan népe, amely hasonlítható lenne hozzájuk; és önmagában egyetlen nép sem képes szembeszállni velük…” Az előadás a szkíta történelem fontosabb hadtörténeti eseményeit, valamint a harcosok fegyverzetét mutatja be az írott források és a régészeti leletek segítségével.
