A faluban adományt gyűjtenek a templom felújítására. A környék leggazdagabb embere egy hatalmas adományt küldet be a szolgájával.
Visszajön a szolga, mire ő kérdezi tőle:
- No, mit mondott a pap? Örült az adománynak?
- Nem mondott semmit se. Csak elrakta a pénzt és kész.
Csodálkozik ezen a gazdag ember, de arra gondol, majd biztosan személyesen akarja megköszönni neki a pap.

Jön is a hétvégi mise ideje, a gazdag ember már várja, hogy összefusson a pappal. De az a templom bejáratánál oda sem megy hozzá, csak köszön, majd tovább sétál. No gondolja a gazdag ember, majd biztosan a mise alatt fogja külön neki megköszönni a nagy összegű adományt. De nagy csalódására ott sem említi meg a nevét.

A templomból kifele jövet látja, hogy a pap ott áll a lépcsősor tetején. Nem bírja tovább és nagy dühösen odafut hozzá.
- Üdvözlöm Atyám!
- Üdvözöllek gyermekem!
- Mondja, megkapta a pénzt, amit küldtem?
- Igen, megkaptam.
- És nem kellene megköszönnie? Elvégre abból a pénzből majdnem egy új templomot is építtethet.
- Nem, nem kell. Inkább Neked kellene megköszönnöd, hogy tudtál adni!