Borbola János: Holtak könyve I. kötet
„Az igazán Nagy Út a földi életünk után kezdődik. Ez a menjek útja!”
A Holtak könyve, mely a hason néven közismert Papirusz Ani ősmagyar nyelven olvasott változatának első kötete. Mint azt a borítón is követhetik Ozirisz/JeSzU és a Kilencek eredeti nevéről, a halottak megméretésének valós történetéről, valamint a „menjek országába” irányító ítélet ősmagyar nyelvű hieroglifáiról nyújt pontos képet.
A magyar hagyomány és a történetírás szerint Géza fejedelem felesége, I. István király édesanyja az erdélyi Gyula leánya, Sarolta. Ám szinte alig ismert, hogy Géza Sarolta halála után lengyel hercegnőt vett feleségül. Adelhaidhoz, a második felséghez a magyar történelem több sorsfordító, nemzetrontó eseménye fűződik. A királyi udvarba való beléptét követő eseményekből kiviláglik, második hazája, Magyarország ellen fondorlatoskodott.
A Moldvai Csángók a Kárpátokon túl élő Magyar népcsoport. Ma megismerkedünk történelmükkel, hagyományaikkal, mai életükkel a kétszázötvenezer Moldvai Csángó közül mintegy hatvanezren beszélik az ősi Magyar nyelvet. László Ildikó archaikus imákat, régi népénekeket régi népénekeket, verseket válogat a bemutatott falvak örökségéből.
A "Boszorkányüldözés a Magyar Királyságban" második előadás szerves folytatása az első előadásnak. Pontosan azokra a különbözőségekre helyezve a hangsúlyt, amelyek miatt mások, - kivételek - voltak a magyar boszorkányperek. Történeti áttekintést kapunk itt is. Árpád-házi királyaink un. boszorkány-törvényeinek néhány passzusával is megvilágítva a középkori Magyarország urainak felfogását a boszorkánykérdésről.
Az európai boszorkányüldözés kialakulásának történelmi okai és sajátosságai Európa kora-középkori államaiban. Rávilágítunk a történelmi körülményekre és a társadalmi, vallási és gazdasági okokra, amelyek az üldözésekhez vezettek.
A boszorkányüldözés történelmileg igazolt tényeit ismertető előadás, érdekes, - a ma embere számára gyakran megnevettető - idézetekkel alátámasztva.
Skócia a kelta törzsek hazája. Több hullámban érkeztek ide kelták, azt első a PIKTEK népe volt körülbelül 2000 évvel ezelőtt. A keltás a korábbi megalitikus építményeket is felhasználták a szertartásaikhoz, de nagyon sok, képírásos emléket őrző kőemlék is hozzájuk kapcsolható. A kelta világ szintén háromrétű volt: a felső világban lakott Isten (Dagh Da) és a kísérete (a Nap, a Hold és a csillagok); a középső világ a halandóké volt; az alsó világ pedig az ősöké.
Az egyetlen magyar alapítású és máig működő több mint 700 éves férfi szerzetesrend, mely 13. századi megalakulása óta szétválaszthatatlanul összefonódott mind a magyar mind a lengyel történelemmel. A rend hazai virágzásának és többek között budaszentlőrinci főkolostorának is a mohácsi vész valamint a török betörés vetett véget, de mint az ország, ők is átvészelték a török időket.
Szent László királyunk a magyar történelem legnagyobb alakja 940 évvel ezelőtt került a trónra. A korabeli Európa legnagyobb tekintélyű uralkodója volt, ezért őt akarták megválasztani a meghirdetett keresztes hadjárat vezéréül, de halála miatt ez nem valósulhatott meg. A szent király alakja a középkori templomi freskókon szinte mindenhol megtalálható. Az előadás számbaveszi a Szent Lászlóról szóló legendákat és több évtizedes kutatómunka után egy válogatást tár elénk azokból a középkori templomokból a Kárpát-medencében ahol a szent király alakja freskókon máig megtalálható.
Idén utoljára Emberek Aranyban című kiállításunkhoz kapcsolódó, tematikusan felépített előadássorozattal zárjuk az évet!
A Kr.e. 5. században élt Hérodotosz történetei évezredek óta ihletik meg a költőket, írókat, művészeket; az alkotóművészek ma is gyakran merítenek munkáiból. A történetírás atyjának tartott, kisázsiai férfi feljegyzéseit gondosan tanulmányozzák a tudósok, s gyakran fordítják idegen nyelvekre, így magyarra is. Az előadás Hérodotosznak az eurázsiai sztyeppe nomád népeiről szóló fejezeteibe repíti az érdeklődőket a régészet eszköztárának segítségével.
Idén utoljára Emberek Aranyban című kiállításunkhoz kapcsolódó, tematikusan felépített előadássorozattal zárjuk az évet!
Régészeti kalandozások az ókori írók történetei nyomában.
Az eurázsiai sztyeppe első nomád népének kultúrája jelentékeny hatást gyakorolt a szomszédos földműves civilizációkra. A görög és római költők, művészek gyakran használtak fel szkíta motívumokat, vonzották őket a szkíta mondák hősei, a szkíták történelme, hagyománya, szokásai, erkölcse. A régészeti előadás e 2500 éves legendák „aranyló” világába invitálja az érdeklődőket.
