Ismét kiborultam!!!

Már reggel kezdődött. A párom frissen, üdén készíti a reggelit és a gyerekeket hívja az asztalhoz falatozni. Engem NEM! A feltűnőség kedvéért az asztal körül, a konyhában sertepertéltem, de még így sem voltam elég feltűnő! Még most sem mondta, hogy: Gyere, Kedvesem te is reggelizni! Vártam ezeket a szavakat, de mindhiába!

Gondoltam, akkor veszek elő magamnak tányért és leülök én is, mert nagyon éhes voltam. Nem bírtam tovább várni a kedves invitálásra!:-)

Már Magyarországon felvettem a kapcsolatot két magyar lánnyal, akik kb. féléve a szigeten laknak. Nagyon aranyosak voltak! Kiderült, hogy az addigi albérletüket felmondták és már ki is néztek maguknak egy nagyobb házat, amihez egy harmadik bérlőtársat keresnek. Tehát jól indult a dolog, de aztán ahogy folyamatosan dolgoztam magamban azon, hogy hogyan szeretnék élni, éreztem, hogy valami megváltozott. Az indulás előtti héten megtudtam, hogy nem sikerült a kiszemelt házat kibérelniük és inkább megmaradnak kettesben. De megadták azt a címet, ahol eddig laktak.

Olívaolajban megpároltam a finomra vágott hagymát, majd hozzáadtam az ugyancsak apróra vágott paradicsomot, paprikát. Én ilyenkor szoktam az ilyen típusú ételeket megsózni, hogy engedjenek egy kis levet és ne kelljen vízzel felöntenem.

Pár perc után hozzáadtam a feldarabolt franciazellert és a csíkokra vágott káposztát, aztán következtek a fűszerek:
gyömbér, fehérbors, kurkuma, őrölt babérlevél. Kb. 5 perc párolás után felöntöttem egy doboz tejszínnel.