Hogyan kezeled a pénzt?
Pocsékul, sosincs elég.
19% (137 szavazat)
Gyengén, éppen hogy van, amire kell.
27% (196 szavazat)
Jut is, marad is.
39% (286 szavazat)
Jól kezelem, van belőle bőven.
10% (75 szavazat)
Pénzügyi zseni vagyok.
5% (37 szavazat)
Összes szavazat: 731
Hozzászólások
27 hozzászólásPénz ? Mi a pénz ?
Még a meghatározásában is benne van, hogy fizetőESZKÖZ. Igyekszem ennek megfelelően eszközként kezelni.
Vigyázok, hogy ne az életem mozgató-rugója legyen, hanem csak egy szükséges rossz.
Ha keveslem, akkor azzal vígasztalom magam, hogy nagyrészt tárgyakra költeném, amik meg kötnének. Ha valami egyébre nincsen, akkor azzal bíztatom magam, talán nem is lenne annyira fontos oda eljutni, azt megélni.
Szerencsésnek érzem magam, mert eddig pénzhiány miatt még nem kellett éheznem. Nem tudom, azt a helyzetet hogy viselném, gondolom nagyon nehezen.
Van miért hálásnak lennem a sorsnak/életnek/Istennek !
Ha nem is éhezünk, de van, hogy éhesen fekszünk le, vagy már nincs reggeli stb. Bár fiatalok vagyunk, és a szüleink is támogatnak - de egyrészt nem kérünk soha, amit maguktól adnak, elfogadjuk, az sem kevés. Másrészt nekik sincs olyan sok.
Tudom, mért vagyok mindig csóró: gyerekkor. Nem tudom, hogy kezeljem le, tüntessem el a negatív képeket a lelkemből. Tanfolyamra nem megyek, mert nincs pénzem.
Ördögi kör és vége. Vége?
Sokat olvasok. Mostanában ajándék és kölcsön könyveket. Itt is aktív vagyok. A mini-medik eltűntek a gépemről a legutóbbi újratelepítéskor. :-) De majd leveszem megint.
Meglátjuk. Ez az egyik legnagyobb munkám önmagamban. Lesz. ahogy lesz
Utálom a pénz hatalmát az emberek felett !
Nem csak a pénznek van hatalma az emberek felett, hanem a szexnek, a szeretetnek, az ételnek, a hovatartozásnak, stb.
Mindig annak, amiből kevés van. : ((
Van belőle kiút: meg kell szerezni, vagy le kell róla mondani.
Mindkettőt belülről tudjuk csak megtenni, így minden lehetőség a kezünkben van!
Szia!
Hogy lehet belülről megtenni, hogy legyen hova tartozni, hogy megkapjam a szeretetet?
Hű, de pongyolán fogalmaztam. De talán érthető.
Szeretettel Zsuzsa
Mindent először magunkban kell megszerezni, amit kívül is élvezni, birtokolni szeretnénk!
Szeresd magadat, akkor mástól is szeretetet fogsz kapni.
Fogadd be magad, tartozz Önmagadhoz és akkor mások is befogadnak!
Az én hozzáállásom volt az első hozzászólásomban. Legalább is amit igykeszem megvalósítani.
A második, az "útálkozás" arról szólt, hogy zavar, hogy annyi ember eladja a lelkét, életét, énjét a pénz miatt. Van aki tudatosan, van aki balgaságból. Segíteni szeretnék rajtuk, de képtelenség.
Mióta köztudott hogy a pénz nem boldogít....
Elég csak magammal foglalkozni ?
Mit tegyek a szociálisérzékenységembőlfakadó rossz érzéseinnel?
Nem hiszem hogy az az út, ha énbeburkolódzom.
Ez egy nagyon-nehéz dolog. De ha neked nehéz, akkor te jó ember vagy, és ez jó.
Én tegnap arra jöttem rá, hogy ha nem lennének a pénzügyi problémáim, és nem csináltam volna meg azt a sok iszonyatos hülyeséget, amit megtettem, akkor most nem lennék itt. Sőt! Ha most hirtelen rendbe jönnének a pénzügyi dolgaim, lehet, hogy nem fejlődnék tovább spirituálisan. Nekem ez egy nagyon nagy felismerés volt. Most fogalmam sincs, hogyan tovább, de már sokkal könnyebben kezelem a nehézségeket, keresem, hogy mit szeretnék igazán.
Egyébként nekem is nagyon nehéz (ezen az oldalon), amikor valaki adni akar. Egyrészt keresem a kandi kamerát, másrészt meg szégyellem magam. Dehát senki más nem felelős azért, hogy itt vagyok, csak én.
Nem segíthesz senkin, csak és kizárólag Magadon.
Nem válthatsz meg senkit, kizárólag Magadat.
Ezt néha nem könnyű elfogadni, de nem nagyon van más választás. szerintem...
Próbáld elfogadni, hogy mindenki azt az utat járja, amit Ő választott, ez mindenkinek a saját felelőssége(vagy felelőtlensége... :) )
üdv:Bochecha
Értelek, de mit reagáljak a "könnyű neked" meg a "nekem erre nincs pénzem" sóvárgó megjegyzésekre ? Tőlem függ mire költöm és mire nem a pénzem... Van amiről lemondok, van amit nem engedek. De a sóvárgóknak szívesen adnék, de nem hiszem hogy más rossz beosztása miatt nekem kéne méginkább lemondanom. Bár lehet úgy lehetnék igazán boldog... ha semmim sem lenne... De ennyire még nem vagyok tökéletes... Meg persze most már a párom miatt , felé is felelősséggel tartozom.
Szóval amikor csak lehet igyekszem nem törődni a pénzzel, mert nagyon kisajátítja az embert....
Nem is írok róla ide többet! :-)
az nem a Te problémád, ha Valaki lenyom Neked egy "könnyű Neked"-et...
egyeseknek könnyebb "irigykedni" a másikra, mint bármit tenni saját magukért. ez kifejezettem "szimpatikus" a magyar mentalitásban...
Bochecha
Ezek szerint nincs könnyű dolgunk, ha hasonlóan uralkodik rajtunk,a kár egyfajta drog.
Hogy is szokták mondani? Ami jó, az vagy tilos, vagy büntetendő.
Amilyen nehéz megszerezni, olyan könnyű elkölteni. Ezért volt a zsebpénz kitalálva, hogy a gyereket ránevelje a beosztására, hogyan kell vigyázni a pénzre. Érezze a felelősséget kicsit, fizesse be az ebédjét, vegye meg a bérletét, hogy szokja a pénzt. Mert meg kell szokni, kicsit tisztelni is kell, mert ha van, akkor minden van, ha nincs, az megalázó.
Akinek meg nem volt, az járt jobban, megtanulta, hogy a pénzért dolgozni kell. Ha boltba ment, kocsit lemosott, üveget visszavitt. volt kis öröme utána.
Ha azt látta, hogy még a pénz is dolgozik a bankban, felnőttként is könnyebben boldogult. Nem égette a zsebét a pénz.
Sajnos a mai világban már más az értékrend. Elavult, mosolyognivaló fogalom lett a becsület, hűség, szorgalom, felelősség, kötelességtudat, stb. Sokan azt látják csak, hogy sokaknak milyen tömött a zsebe. Bármit megtennének érte. De hogy ennek mi az ára, azt majd csak a karmájuk mondja meg.
zsuzsa
hú köszi! Ez most nagyon telibe kapott! 3 pontos dobás, csont nélkül:)
Lehetséges, hogy az ezo-, spiri érdeklődésű emberek között nincs pénzügyi zseni?!:-)
Számomra a pénz a földi létben egy szükséges Energia.Nem jó és nem is rossz.Minden azzá válik amivel mi felruházzuk.Jól bánok vele,megfelelően igyekszem megtartani az egyensúlyt.Hisz ha lebecsüljük akadályozzuk a szabad áramlását ha túl becsüljük az szintén káros lehet.Így marad az arany közép út.
szívemből szóltál. :))
üdv: Bochecha
Szia) Az hogy energiának tekinted, ez volt az első szimpatikus reakció. A többi ott van a soraidban.
Gratulálok.
A közgazdaságtan úgy fogalmaz, hogy a pénz nem más, mint az ÁLTALÁNOS EGYENÉRTÉKES. (Azaz minden "termék ára" pontosan kifejezhető vele. Ha neked van egy tehened, a másiknak meg búzája, a pénz nélkül nagyon nehéz lenne kicserélni a szükséges mennyiséget, hiszen akinek van a tehene, nem biztos, hogy szüksége van 20 zsák búzára, viszont még a búzán kívül pl. fazékra is szüksége lenne.)
Ebből kiindulva tehát a pénz semleges. Ha nincs pénzed, nincs tehened. És azért nincs tehened, mert nem fektettél bele energiát, hogy gondozd. De búzád is pont ezért nincsen. Vagy fektettél bele energiát, csak rosszul csinálod, mert nem értesz az állattenyésztéshez, vagy a mezőgazdasághoz.
Tehát szerintem ha a mai világban nincs pénzünk, vagy nincs elég pénzünk, annak is csak mi vagyunk az oka, nem a politika, vagy a szomszéd. (Vagy nem teszünk bele elég energiát, vagy nem igazán értünk ahhoz, amit csinálunk.)
És szerintem még van egy nagyon fontos dolog, lehet, hogy mindkettőt tökéletesen tudjuk, csak gátoljuk, mert a pénzre "szükséges rosszként" gondolunk. Pedig az csak a befektetett energiánk és a tudásunk átváltása tehénről pénzre, hogy könnyebben tudjuk másra cserélni. pl. A Sanyi tanfolyamára :)
Szerintem is a pénzt szeretni kell, mint ahogy a gazda szereti a tehenét, de nyilván mint mindenben, itt is meg kell találni a mértéket. (Nem kell 105 tehén:))
Mackó
Az jutott ma reggel eszembe, hogy lassan ideje lesz egy tanfolyamot tartsak munka és pénz témakörében.
Úgyis hiányzik ehhez a című Sirály csomaghoz az elegendő hangfelvétel, mert régen sem sokat meséltem erről, hiszen én sem értettem hozzá!
Most sem megy még tökéletesen, de annyi már van a tarsolyomban, amivel talán nekivághatok a tanfolyamtartásnak és közben hátha én is kapok instrukciókat a tovább fejlődésemhez!
Szerintem nagyon időszerű ötlet! És ahogy itt elnézem a hozászólókat nem én lennék az egyedüli résztvevő. :)
Végig olvastam a Kedves Hozzászolók írásait,mert szerettem volna tanácsot,de nem találtam.
Mindig tudtam a pénzzel "bánni",ami kellett megvettem és a számlákat is "gond"nélkül kifizettem.
Sajnos az utóbbi évek alatt lett "központi téma"a pénz és gond a beosztása.
Mível mindenért fízetni kell,egyre több pénzt kéne"keresni",de az nem mindenkinek adatik meg.
Ehhez az életfelfogáson és a tanult gyakorlaton kéne változtatni,mert az "ügyeskedők" világát éljük!
1. Ha tudsz bánni a pénzzel,és sok is van neked belőle,akkor boldog és sikeres lehetsz az élet bármely
területén,teljes és tökéletes életet élhetsz akár egész életedben,testileg-lelkileg.
2.Ha tudsz bánni a pénzzel,de mégis kevés van belőle,akkor gyakran fogsz szenvedni emiatt,hiszen meg-
volna hozzá a tehetséged,tudod is a célt,hogy mit akarnál elérni,de nincs meg hozzá az eszközöd!Még a
legjobb esetben is,ha kemény munkával végül elérsz valameddig,ez sok energiádat elveszi,amit arra tud-
tál volna használni,hogy teljes életet élj!
3.Ha nem tudsz bánni a pénzzel,és mégis sok van neked,mert szerencséd volt,akkor egyrészt valószínű-
leg nem is tudod azalatt az idő alatt sem megfelefően és előnyödre használni amíg még van belőle,más-
részt előbb-utóbb úgyis ki fog folyni a kezed közül,és könnyen egyre mélyebbre süllyedhetsz!
4.Ha nem tudsz bánni a pénzzel,és nincs is belőle,akkor neked úgyis mindegy,máról holnapra élsz,legfel-
jebb rövid ideig tartó látszatboldogságokkal,de az igazi minőségi életet sosem fogod elérni,lehet azt sem
tudud milyen az.
Hát ilyen egyszerű ez..Szerintem ez szinte sorsszerű,hogy ki melyik kategóriába tartozik,és legfeljebb
nagy erőfeszítéssel,vagy nagy szerencsével juthatunk át felsőbbe,de akkor is csak a 2.-ból az 1.-be,vagy
a 4.-ből a 3.-ba,mert aki nem tud bánni a pénzzel,az az első két kategóriát sohasem érheti el..
A dolgot sajnos bonyolítja,hogy a pénzt a jó mellett rosszra is lehet használni,illetve hogy megszerezni
is ezen kétféle úton lehet.És éppen az a baj a világban,hogy akik értenek hozzá,azok is sokszor rosszra
használják.A másik baj,ha olyanok kerülnek vezető beosztásba,akik nem tudnak bánni vele.A világban
mindkettőre van példa szép számmal...Hát ezért jutottunk idáig! De a bűnözés,meg a politika nem az én
asztalom,gyorsan abba is hagyom,csak a pénzzel kapcsolatban ez kikerülhetetlen..
De a sok szép,jó és hasznos dolog létrehozásához is pénz kell,még a szellemi alkotásokhoz,sőt saját
magunk lelki kiteljesedéséhez is, ezt kár is volna letagadni. A mai világban már pénz nélkül semmire nem
lehet jutni.Ezért arra kell törekedni,hogy minél több ember tudjon bánni a pénzzel,a bűnözés ellen vi -
szont agresszió helyett inkább szeretettel imával,meditációkkal kellene harcolni,illetve a gyerekeket,fia-
talokat ilyen útra terelni.
De akárhonnan is nézzük a pénz mindenképpen központi szerepet játszik életünkben,igy okosabb,hogy-
ha ahelyett,hogy ezt letagadnánk,a jó oldalát nézzük inkább!
Kíváncsi vagyok a véleményetekre!
Lehet, hogy ennek csak az az oka, hogy soha nem szerettem a kategorizálásokat és nem szeretem a pszihológiai sakktáblákat sem. Amit leírtál szerintem egy pénzügyi kasztrendszer és kontrollokra utal, hasonlítva magára a kasztrendszerre és a banki, pénzügyi rendszerre. Nagyon sok példát tudnék neked mondani arra , hogy az "osztályok" közötti ugrás sem olyan kötött, mint ahogy leírod és nem csak felfelé lehet mászkálni, hanem lefelé is, már ha egyáltalán létezik irány.
Központi szerepet a pénz azért játszik az életünkben, mert azt szánjuk neki. Gondold végig, hogy hányszor hozod fel kifogásnak, hogy ezt, vagy azt azért nem tudod megtenni, mert nincs rá pénzed. Ha megnézed a dolgot egy másik perspektívából rájössz, hogy ez bizony nem mindig van igy. Részben persze azért, mert nem te vágysz valamire, hanem a reklámok, vagy a körülötted levők "vágyatnak" rá. Félre ne érts, nem gondolom, hogy a pénz nem szükséges a mai világban. Egy lapban olvastam azt, hogy "a pénz nem boldogít, de megnyugtat" Eddig hozzám ez a megfogalmazás áll a legközelebb.
Nem hiszem ugyanis amit írtál, hogy akinek sok pénze van és tud vele bánni annak kvázi minden meg van és testileg, lelkileg boldog. Nézd meg a celebeket! Van köztük elég sok aki tud bánni a pénzzel, van is neki és mégis a kábítószer a központi témája. Szóval szerintem a pénz az emberiség fejlődésének egyik szakaszát jellemző kényszereszköz és ugyanúgy el fog múlni a központi szerepe, mint mondjuk a gőzgépé.
Az hogy nekem is gondom van a pénz kezelésével mi sem mutatja jobban, mint hogy én is vehemensen próbálom támogatni Sanyi erről szóló, tervezett előadását. Addig is mig erre várok megpróbálom úgy felfogni ennek a főniciai eszköznek a befolyását, mint valami tanító eszközt. Többször volt az életemben - számomra - sok pénzem. Nem néztem nagyon mire költöm, de főleg azt sem hogy hogyan. Mikor nem lett mindig léptem egy hatalmasat előre a szellemi úton és nem biztos, hogy enélkül is ide jutottam volna.
szeretettel!
Szerintetek mindenképpen szegényként kell leélni az életünket, csak azért mert lelki úton fejlődünk??? Hol van itt az egyensúly? Isten nem hiszem, hogy azt szeretné, hogy ne együnk, hogy éhezzünk, csak azért mert felé fordultunk.
Mindenesetre én most Isten kegyelméből élek. Nem siránkozom, boldog is vagyok. Ha épp nincs kenyér az asztalon, akkor veszek egy nagy levegőt. Megköszönöm, hogy ma böjtölni fogok. Ez a szervezetemnek is jót tesz. Szóval szellemiség, vagy anyagi javak? Hiszem, hogy lehet mind a kettőt magas szinten gyakorolni. És azt is hiszem, hogy meg lehet tanulni, hogy hogyan kell jól csinálni.
Egyszer azt hallottam, hogy akinek 5 millió dollárja van, az semennyivel sem boldogabb annál, mint akinek 20 millió lapul a számláján. Ebből a konzekvencia, hogy nem a pénz tesz boldoggá.
De valójában én is vágyom a lottó5ösre. Volt, amikor (számomra) sok pénzem volt és (másokhoz képest) könnyen kerestem meg. Akkor is jól odafigyeltem, hogy mire költöm. De akkor hova tünt az a csatornám, ami akkor nyitva volt és amin áramlott be a pénz. Valószinű, hogy hasonló csatorna van itt is, mint a tisztánlátásnál. Vagy tévedek? Próbálok rájönni. Én mindent képes vagyok befogadni és mindennek örülni... pénz nélkül is.... De azt gondolom, hogy ez azért nem passzol egymással, mert felborult az egyensúly, hisz pénzre ugyanúgy szükségem/ünk van, mint annak akinek 3 ferrari figyel a garázsában, bár ők más értékrendet képviselnek számomra. én nem szeretnék ferrarit, csak annyit szeretnék, hogy tudjak adni másoknak. egyenlőre szeretetet adok... hoppá rá is jöttem.... Szóval én lennék az, akit jól kihasználnának, ha sok pénzem volna? mert szeretek mindenkit és megbízom mindenkiben.... Ez most olyan "aha érzés".... na mindegy..
.. szóval az egyensúly. Számomra most inkább a spiritualitás van előtérben, de nem gondolom, hogy azért, mert nincs bejövő forrásom, nekem inkább ellenkezőleg alakult. Volt pénzem és akkor is nagyon sokat fejlődtem, lehet h most gyorsabban haladok, de nincs összefüggésben az anyagiakkal. Viszont az eddigi munkámmal való viszonnyal igen. Mivel nem ad semmi újat nekem az eddigi állásom, ezért elhatárolódtam tőle, így éppenhogy csurran-cseppen egy két munka. Szóval akkor még mindig nem a spiritizmussal van kapcsolatban a pénzről való lemondás. Itt valami másról van szó. Megérdemlem. ez is egy fontos szabály, hogy hinnünk kell abban, hogy megérdemeljük, de mi még? Valaki nagy titkot őriz, biztos nem szeretné, hogyha mindenki megtudná, mert akkor kevesebb menne hozzá :DDDD
Szerintetek hogyan tudunk egymásnak segíteni ebben? Van itt valaki, akinek sok pénze van? Nem kölcsönkérni szeretnék, vagy ilyesmi, csak az ő pénzbeli viszonyáról faggatnám :)
Vagy mindenképpen egy tanfolyam a megoldás??? szerintem nem, én speciel nem szeretek tanfolyamokra járni.
Mindenkinek szép estét!
e.b.
Pénz egy eszköz. Mára megtanultam utálni mert látom mit tesz a pénz az emberekkel. 20-as éveim azzal teltek el hogy lelkiismeretesen dolgozzak minél többet keressek, és szembesültem azzal hogy ha lelkiismeretesen dolgozok rám szállnak kihasználják a jó szándékom és egyre több felelősség van a nyakamban. Mások pedig magukat fényezve az én munkámmal vetítenek és több pénzt kapnak. Egyesek elesettséget színlelnek jó szívvel segítesz nekik miközben egyetlen céljuk elvégzed az ő munkájukat és ha hibát találnak benne azonnal megfúrnak. Ma a munkahelyeken egy cél lebeg az emberek szeme előtt mászunk fel a hátán, túrjuk ki csak a mi állásunk maradjon meg. Lelkiismeretes vagy dönthetsz kilépsz ebből és vállalkozol. Oké vállalkozó leszel tisztességgel elvégzed a munkád, vagy kifizetnek vagy vársz a pénzedre, megértő vagy vársz vársz közben végzed a munkád és nem fizetnek, egyre több munkát varnak a nyakadba mert próbálsz segíteni, megmakacsolod magad nem fizet nem csinálod. Aztán rádöbbensz fizetni nem nagyon akar senki mert te utolsó vagy a sorban, egyszóval nem jött be a vállalkozás sem. Ostoba vagy nem erre a világra születtél. Elvégzed a munkát nem fizetnek elküldöd őket te vagy a legaljasabb a világon. Ha túl jószívű vagy és megpróbálsz segíteni még mindig, hiszen ha jót teszel jót vársz. Na a mai világban ez nincs! Vagy alkalmazott vagy behatárolt munkát vállalsz azt elvégzed, mindenkire mosolyogsz mindenki véleményét meghallgatod és mindenkinek azt mondod amit hallani akar. Hát ez ember függő ismerek olyat aki ezt sikeresen csinálja évek óta és bombabiztos az állása :) Én sajna nem tudok ilyen lenni :) Ezért az én viszonyom a pénzhez fura. Jól kerestem megundorodtam az emberektől változtattam rajta, aztán most szépen elveszítek minden anyagi értéket amit megszereztem. Egy tanulságom viszont van ha volt pénzem sem voltam boldog, nincs pénzem így sem vagyok boldog. Volt pénzem rengeteg barátom volt, nincs pénzem nincs barátom. Volt pénzem minden családtagom megtalált segítsek, nincs pénzem családomhoz fordulok segítségért elutasítás van. (Itt azokat értem akiken én segítettem a családomból és viszonzást kértem) Bár így hogy nincs pénzem van időm arra amit szeretek. Sokat beszélgetek a fiammal van időm rá ! Van arra időm hogy olvassak, hogy foglalkozzak a félelmeimmel. Na ezt megírva lökött gondolatom támadt így hogy nincs pénzem élesebben látom az embereket. Sokan kimutatják milyenek is valójában. Elektrobarbi akinek sok pénze van hogyan viszonyul hozzá? Mindegyik más :) Családomból emelek ki 2 példát. Mindkettő sikeres céget csinált sok sok munkával. Mindkét esetben sikeres nagy cége lett dolgozzanak az alkalmazottak neki egy lényeg van a havi 1 millás fizetést kivegye és nem érdekli tovább azért van az alkalmazott hogy ő gazdag legyen! Mit csinál a pénzzel? Luxus körülmények között él partikat ad nyaralások sielések egzotikus helyeken és minden a mutogatásról szól. Ház, kocsi mind luxus, gyerekek mindent megkapnak mi szem szájnak ingere. Viszont élet nagy tanulsága 1-szer fent egyszer lent :D Itt változik a dolog 1-es eset képtelen a luxusról lemondani minden aljasságot bevállal csak neki legyen jó ki tudja meddig tart. 2-es eset küzd segítséget kér (pénzben) újra fel kerül majd és megváltozik, nem akar újra lekerülni ezért mindenkire mosolyog mindenki véleményét meghallgatja és mindenkinek azt mondja amit hallani akar szeme előtt pedig mindig az lebeg ebből neki mi a tiszta nyereség, ha vissza kell fizetni amit kért azt elfelejti hallogatja. Taposómalomban élnek tudják mi mennyibe kerül és ezt megszerzik. Ha azt kérdezed miért? Nagyon jó luxusban élni, nem szembesülsz saját magaddal ezt el tudod kerülni. Lelki furdancsod lesz valamiért rossz a közérzeted hopsz elmegyek wellnesszel-ni, masszőr szauna pezsgőfürdő, hasonló gazdag emberekkel beszélgetni és helyre döccent az egyensúly. Tudom gonosz vagyok de külső szemlélőként ez jött le. Onnan fentről más a világ. Ha kérsz egyből azon gondolkodik hogyan tud majd hasznot húzni belőle (alkalmazottként), ha rokon vagy juj hogyan léceljek le gondolat visít az arcukról:) Viszont ha ő fordul hozzád kér tőled teljesen elképed mikor vissza utasítod :). Nem érdekli őket az énképük nem foglalkoznak spirituális dolgokkal, egyetlen dolog élteti őket hogyan tarthatják fent minél tovább ezt az állapotot. Nagyon gonosz véleményt írtam le, de én tényleg ezt látom.
amit a saját tapasztalataid alapján igen okosan megfogalmaztál.
Csak az Isten szerelmére,de ne éld bele magad,ha ez gondolatsor nem a felhőtlen öröm szóbeli megnyilvánulásaként hagyta el a "szádat"!
Szeresd a pénzt,másnál is,magadnál is,és örülj minden megjelenésének!
Az ellenkező hozzáállás többnyire keserűségbe fúl.
Én gyakorlatiasan az érzelmi hozzáállásra hívtam fel az előző mondatokkal a figyelmedet,a spirituális, és egyéb szempontjaikat mások majd (mélyebbről és magasabbról tekintve) sokkal okosabban leírják.
Én pl.pillanatnyilag még munkanélküli vagyok,és úgy sejtem,hogy visszanézve ezt az időszakot fogom (már az eddig lezajlott része alapján)életem egyik legnyugodtabb és legpihentetőbb,és legkiegyensúlyozottabb időszakának tekinteni,holott ha a pénzen keresztül nézném,akkor folyamatos stressz és körömrágás jellemezte volna.Volt időm szaunázni,újra eljutottam masszőrhöz,természetgyógyászhoz,és soha annyit nem Sensolite-oztam ,mint ezen időszak alatt,ráadásul havi egyszer a lakóhelyemtől 150 kilóméterre levő transzlégzésen is résztvettem,ami számomra szintén felszabadító élmény.Most tíz év után újra üdülök pár napot:táborba megyek magamat és új embereket látni, meghallgatni.
A jövőtől való aggódás mindezen lehetőségek igénybevételének szándékát megbéníthatta volna,és félelmeimmel kart karba fonva lejthettem volna körtáncot otthonom kies magányában.
Minden kapcsolatképtelenségem ellenére a családom (én kereső időszakomban nagyrészt csak pénzzel tudtam táplálni azt) mögöttem állt ,de az is igaz,hogy nem az általad leírt gazdag mentalitást igyekszem bennük meglátni.(Nem is azok igazán)
Egy dolgot viszont már régen megtanultam velük kapcsolatban:mindent megadni,és semmit sem várni cserébe,és ezért hatványozottan öröm minden jóindulatú gesztusuk.Rokon és haszon:egymást kizáró fogalmak számomra,és lélekben minden ember rokonom,ezért akivel kapcsolatba kerülök,azzal igyekszek méltányosan bánni,azon a kereten belül,hogy a saját és szeretteim létfenntartása ne sérüljön.
Van ilyen megélés is,noha minden véglet kicsit torz.Üdvözlettel : felacso
Írtam saját tapasztalat alapján ez egy vélemény. Lehet torz vélemény ha tovább fejtegetem valószínű azért torz mert a saját tükröm amin keresztül szemlélem is torz.
"Szeresd a pénzt,másnál is,magadnál is,és örülj minden megjelenésének!"
Áuu ezzel nem értek egyet :). Nem tudom szeretni a pénzt, a pénz számomra egy eszköz amivel ki tudom a szükségleteimet elégíteni.
"Az ellenkező hozzáállás többnyire keserűségbe fúl."
Igen ez abban a formában igaz hogy keserűséget kelt bennem a pénz, hogy a pénz központi szerepet játszik az életben, ha van akkor körömrágással és stresszel jár, ha nincs akkor meg ugyan tudok foglalkozni kellemes pihentető dolgokkal de stresszel hogy mástól kell segítséget kérni vagy az hogy nem szívesen segítenek.
Dolgozom azon hogy elfogadjam a családom olyannak amilyen. Fel kell dolgoznom hogy a régen összejáró vidám nevetgélős családból mára más lett, ha valamilyen családi összejövetel van a vége irtózat veszekedés. Min veszekednek, jogosnak vélt sérelmeik alapja a pénz. Hidd el hogy nekem fáj az hogy ezt a mentalitást látom bennük, így egy lehetőségem van nekem kell dolgozni azon miért látom ilyennek őket és elfogadni azt amin nem tudok változtatni :)
Üdv felacso :)