Problémamegoldás | Önmegvalósítás.hu

Problémamegoldás

Valahogy más szemszögből nézem a világot, másként gondolkodom, és ez külsőségekben, életvitelben nem vagy csak jelentéktelenül mutatkozik meg.
A probléma ezzel az, hogy a sokoldalúságom és a széles érdeklődési köröm ellenére alig akadnak barátaim, társam is csak egy volt aki értéket látott bennem egy darabig.
Még az érdeklődési körömnek megfelelő társaságból is kilógom és minden közösségben én vagyok a „kiközösített”. Pedig nem vagyok okoskodó, bunkó, vagyis nem tudok olyan jellemzőt, ami ezt a kiközösítést indokolná.

Ehhez a gyakorlathoz a tiszta levegőt és a mozgást párosítottam. A célja a gondolati szinten történő nagytakarítás, méghozzá az önértékelés, a célok, a haladás és a képességek terén. A tiszta levegő nagyon fontos, kiszellőzteti a hibás érték és hiedelem rendszert. A jó ütemű séta a természetben, a mozgás, haladás lendületét kapcsolja a gyakorlathoz.

A probléma az volt, hogy sok, számomra fontos ember, rám vetítve a saját elakadását, vagy éppen a be nem teljesült vágyaikat, kényszeres próféciákat közöltek rám, a képességeimre, a jövőmre vonatkozóan.

Hetek óta nem tudom kialudni magam, s az idő múlásával a kimerültségem fokozódik.
Érdekelne, hogy aki alvás problémákkal küszködik, milyen megoldást keres ennek gyógyítására. Vagy ha valakinek van ötlete, szívesen elolvasnám én is.

Sokat meditáltam ennek a problémának feltárásán, megoldásán. Tegnap Sanyi azt javasolta, hogy lefekvéskor kezdjek el egy történetet, és összpontosítsam figyelmemet erre. A történet jól sikerült, többet is aludtam 1,5 órával! Ezt a történetet most szeretném megosztani:

Az állatok királya

Pár éve dolgoztam ki egy igen izgalmas gyakorlatot!

Már előtte évekkel rendszeresen szerveztem DÜH feloldó napokat, amelyek nagyon sikeresek voltak.
Igen ám, de észrevettem egy különleges dolgot. Ha az illető a DÜH mellé, LELKI FÁJDALMAT is érzett, akkor ugyan a megbocsájtás megszületett a DÜH feloldás során, ugyanakkor a LELKI FÁJDALOM ott maradt.

Két éve kezdődött a kapcsolatunk..Fellegekben éreztem magam és úgy éreztem,megtaláltam a lelki társamat. Sokat beszélgettünk, főztünk stb. Távol éltünk egymástól. De, amikor találkoztunk mindig újra és újra belobbant a szerelem. Egyre többet gondolkodtunk rajta, hogy összeköltözzünk-e.. Párom cukorbeteg (amire nem hajlandó vigyázni, nagyon sok édességet eszik..) és már van egy gyermeke is. Ezt valahogy addig el tudtam fogadni. Miután összeköltöztünk, úgy éreztem, hogy feladtam az álmaimat. Úgy érzem, hogy nem tudok önmagam lenni és ennek már másfél éve. Többen próbáltak segíteni.

Mondhatni évek óta érzem az elakadást az életemben. Az is tudatosult,hogy folyamatosan üres járatokban vagyok. Végül eljutottam arra a szintre, hogy azt mondtam ELÉG volt!!! Tudni akarom és látni akarom mi az a tanítás, amit nem veszek észre.

Meditációban elővettem egy teljes napomat és csináltam rá egy őszinteségnövelést. 20 perc múlva meg volt a hatása az életben is…..
Éjszaka nem aludtam semmit, egyszerűen összeomlott bennem minden. De végre kiléptem a saját hazugságomból…..
Még abból is, hogy milyen fasza önmegvalósító vagyok, ott álltam a nullán vagy még lehet mínuszban is!

Kb 1,5 éve irtam azóta újabb bonyodalmak keletkeztek amiket ki kell boncolnom :D

Különböző közösségbe visz az életünk, iskolai, munkahelyi, baráti..stb. Mindegyik közösségben és közösség által tapasztalunk valamit.
Jelenleg én is tapasztalok, ami számomra kellemetlen és nem tudom hogyan kezeljem (lehet, hogy ezt kell megtanulni? Kezelni)

Új munkahelyem révén bekerültem egy melós férfi kollektívába, akik közül én kilógom és ennek érzem minden hátrányát és a megkülönböztetést.
Ez a kollektíva nem vesz "emberszámba", mert nem járok kocsmába, nem cigizem, kávézom, és a nőkre nem csak lúk-ként tekintek, valamint a foci sem érdekel.