38 éves vagyok és úgy döntöttem,hogy a fél életem még hátra van a gyerekeim már viszonylag nagyok (15,18) kiszállok ebből a mókuskerékből.
Ez egy gyönyörű gondolat, na,de ,hogy lehet ezt megvalósítani?
Ebben a blogban szeretném megosztani leirni a fejlődés vagy akár a visszaesés mozzanatait.
Biztos vagyok,hogy számtalan ember él ebben az önmagára is mérgező helyzetben.
Jelenleg van állásom szégyentelenül kevés fizetésért, tehát miért is panaszkodom?

Képzelt telefonos tanácsadás:

- Arra van módszered, hogy ha valamelyik hozzátartozó "keseríti" az életed ?
- Nagy ívben elkerülöm.
- Na de ez az anyám! : D
- Nem baj.