Önmegvalósítás.hu | önismeret, meditáció, párkapcsolat
vizesedés
2010. június 29. kedd, 10:43 | Talizmán (útkereső)   Előzmény

Kedves Izi!
Nagyon szépen köszönöm a segítőkész tanácsodat. Első hallásra nagyon jónak tűnik az ötlet, hogy a természetből merítsek. Úgy gondolom, ma el is kezdem a magányos természetkúrát, mert azon túl, hogy remek tipp, még találkozik is az én kedvenc elfoglaltságommal. Az egyedül merítkezést is meg fogom oldani.
Tudod, mit nem értek (többek között)? Látom és tapasztalom folyamatosan, hogyan teremtek meg dolgokat. Valójában azt mondhatom, hogy minden, amire valaha vágytam, elképzeltem, előbb-utóbb valóra is váltottam. Mindent, ami a környezetemmel kapcsolatos, ami rajtam kívüli. Én magam vagyok teremtéseim számára a tabu, az érinthetetlen, a korlát. Magamról, sem külső, sem belső énemről nincsenek pontos elképzeléseim a tudatosság szintjén, amik automatikusan működnének. (A "tudattalanban" nyilván van, mert valamilyenné csak formáltam magam.) Időnként rákényszerítem magam, hogy képszerűen lássak egy vágyott tulajdonságot, hogy valósággá teremthessem, de hamar sírásba torkollik az ügy.
Miért? Miért nem tudom érinteni saját magam? Legbelül határozottan érzem, hogy hihetetlenül értékes vagyok. A belső tulajdonságaim érzésem szerint csodálatosak, nem szorulnak jobbításra. Akkor mégis miért büntetem magam betegséggel, fájdalmakkal? Valami nagyon nem passzol! És én egyre kevésbé értem, mi történik velem.

Melinda