Földelést megakadályozó érzelmi blokkok oldása
A gyökércsakrából indulnak ki a gyökereink, ezeken az energia vezetékeken kapcsolódunk a Föld energiájához, adjuk le a felesleges, szennyezett energiáinkat és vesszük fel a bennünket tápláló, építő energiákat, elsősorban a föld és víz típusú energiákat. Az általunk leadott anyag más élőlényeket táplál, a Föld, a növények újra tisztítják, feldolgozzák azt, ami nekünk már nem kell, ami minket mérgez, ami nekünk felesleges teher.
Sérült gyökereink a következő területeken okoznak zavart: életben maradás képessége, a megélhetési források megteremtése, a létbiztonság, a stabilitás, a tartalékolás, az otthonunk megtartása. A kezelhetetlen mértékű adósság, a tartós munkanélküliség, a gyakori költözés, a pánikrohamok, ok nélküli állandó szorongások a gyökerekkel kapcsolatos komoly problémákat jeleznek.
A teljesség igénye nélkül, mik a fő okok, mikor és mitől sérülnek a gyökereink?
A magzati korban, ha az anya fél, létbizonytalanságban van.
Ha az anya vagy az apa, esetleg mindketten nem akarják a gyereket.
A születés után elszakadás az anyától, az első három év okozza a legmélyebb traumát. Inkubátor koraszülés miatt, tartós kórházi kezelés, állami gondozásba vagy örökbe adás stb. Enyhíti a helyzetet, ha az anyát helyettesítő személy mély szeretettel és elfogadással gondozza a kicsit, súlyosbítja a rideg, érzelmileg elutasító környezet, ahol tárgyként bánnak a babával.
Elhanyagolás.
Az anya vagy testvér halála, ide beletartozik a ikertestvér méhen belüli elvesztése is.
Az anyát vagy a testvéreket ért fizikai és lelki bántalmazás végignézése, végig hallgatása.
A gyereket ért súlyos, életveszélyes események, bántalmazás, ahol a másik ember által elkövetett erőszak súlyosabban traumatizál, mint a balesetek.
Az anya által történt kitagadás.
Gyerekkorban megélt, anyagi helyzetet érintő összeomlás, üldöztetés.
Az anya olyan viselkedése, ami miatt a gyerek az anyát kizárja az életéből, alkoholizmus, gyógyszer, drogfüggés, erkölcstelen életmód, ahol a gyerek – tévesen – úgy dönt, hogy ő több és jobb, mint az anyja. A személyisége lehet max a másik emberénél egészségesebb, teljesebb, tudatosabb, fejlettebb, de mint lélek egyenrangúak, egyformán értékesek vagyunk.
A földelés, a stabilitás megteremtése az anyagi világban akkor jöhet létre, ha ezeket a problémákat fel tudjuk tárni, megértéssel, belátással elfogadással a helyére kerülnek a dolgok és ami a legfontosabb és egyben a legnehezebb, a megélt érzelmi sérüléseket újra kell élni, feldolgozni és elfogadni.
Ha a gyökércsakránkkal a Földre kapcsolódunk és sikerül elérni a megnyílást, a Földből felfelé áramló energia a tudatalattiból a tudatba emeli ezeknek a traumáknak más szóval érzelmi sérüléseknek az emlékeit, az elfojtott érzések kaotikus masszáját. Ha valaki blokkolja azt például, hogy újra átélje és feldolgozza annak az érzését, eltaszítják, ezzel betesz egy olyan beszűkülést okozó energia blokkot, amivel elzárja magát a Föld energiájától, vagyis attól, hogy az anyagi javak, a tápláló energiák harmonikusan beáramolhassanak az életébe. Ami még legalább olyan fontos, a visszaáramlás is blokkolva van, ami például azt jelenti, hogy a feleslegesen cipelt nehézségek visszaadása az ősöknek, a Földnek, szintén blokkolva van.
Milyen terápiás módszerek, meditációk segítik a harmónia megteremtését a Földdel, magával az Anyai Minőséggel?
Hellinger családállítás.
Belső gyermek meditáció, ahol a bennünk élő gyermeket megvigasztaljuk, elfogadjuk és a saját felnőtt énünktől kapja meg a hiányzó érzéseket, elfogadást, védelmet, szeretetet.
Gyökércsakrás félelmek feloldása, mint hajléktalanságtól való félelem, üldöztetéstől való félelem, halálfélelem.
Földelő, energetizáló, tisztító gyakorlatok.
Imaginációs gyakorlatok, ahol a személyiségünk alapjait tesszük rendbe.
Hiányzó tudás megszerzése. Ez nagyon fontos, hiszen a személyiségünk szívesen "fejleszti" magát azokon a területeken, sokszor oda menekül, ahol egyébként sikeres. Ilyen probléma az ál spiritualitásba menekülés, az agyalás, a mártír szerepekben való tündöklés, a szegény én játszmák, az áldozatiság.
A valóság egyszerű. Ha nem tudsz magadnak és a gyerekeidnek stabil jólétet biztosítani, gyökércsakrás problémád van. Ez nagy életterület, ha nagyon súlyosak a problémák, fel lehet készülni több év következetes munkájára, hogy helyre legyen téve az anyagi javakhoz fűződő viszony. Ez az idő azért ennyi, mert a sérülések átdolgozása komoly borulásokat okozhat. Lelki erőre és technikai tudásra van szükség, mennyi tudattartamot hozunk be és ha túl nagy a falat, hogyan tudjuk leállítani a borulást, újra stabilizálni a személyiségünket. Súlyos problémák esetében az okok átnyúlnak előző életekbe, ahová előbb-utóbb visszautazunk. Mindenképpen érdemes ezt akkor tenni, ha már a gyerekkor és a magzati kor fő problémái már át vannak dolgozva.
Egy meditációs élményemet mesélném el röviden, mert annyira jól sikerült és lehet hogy másnak is mond valamit. PÉNZZEL KAPCSOLATOS DOLGOK.
Tudatosan elhatároztam, hogy próbálok valamilyen módon egyről a kettőre jutni az anyagiak dolgában, a saját módszereimmel. Valahogy oda jutottam, hogy akkor szépen hallgassam végig Sanyi Őszinteség anyagát, ami ugye ingyenesen is letölthető itt és nézzek már bele őszintébben, hogy miért hárítom másra a felelősséget abban, hogy nem tudok annyi pénzt keresni amennyi jó lenne. A bóklászások közben „elémugrott” Kati fenti írása, ami szintén eléggé eltalált.
Próbáltam olyan gyermekkori élményt keresni, ami lehet ilyen földelést megakadályozó érzelmi blokk, rögtön a felelősségvállalás és őszinteség növelő meditációk után. Ilyesmit még egyedül nem csináltam, de nagy örömre HIPP-HOPP sikerült, és rögtön 2 emlék is előjött. AZ egyik egy ordítozós féltékenység jelenet 4-5 éves koromból, ami nagyon sokszor előjött már, de soha nem értettem hogy mi az, mit jelent, miről szól, és féltem is hogy valami szörnyűséges emlék van mögötte, ezért nem is mertem piszkálni. Most teljesen világosan beugrott a jelentése:
ha túlságosan szeretsz, vagy túlságosan szeretnek az FÉLELMETES, VESZÉLYES, NEM BIZTONSÁGOS, nagyon rossz. Ezt szűrtem le, szépen megállapítottam… tényleg egyenes következménye lehet ennek a sok magam köré épített fal. Ez ugyan nem a pénzzel kapcsolatos talán, de nekem igen, a szeretet, a szerelem valahol az örömökről, a jólétről, az élet szépségéről is szól. Nem biztonságos, szeretetben, jólétben lenni, mert azt hiszed minden rendben, aztán egyszer csak döbbenetes dolog történik, olyan amire soha nem gondoltál. Ne szeressen senki túlzottan.. És szó szerint éreztem, ahogy ez a blokk feloldódott....
Nagyon mély felismerés volt nekem, de már jött is a következő emlék 12-13 éves koromból, ahogy engedtem tovább magam. EZ nem jelenet volt, hanem egy tény és ahhoz tartozó képek, volt egy kedves barátnőm, akinél nagyon szerettem lenni, legszívesebben mindig ott lettem volna. Kifejezetten szegény család volt, nem volt a szülőknek jó állása, csak ledolgozták a napi 8 órát kevés bérért, hazajöttek és mindenki tök „happy” volt, délután pihentek, kártyáztak velünk, még játszottak is, közös vacsorafőzés, beszélgettünk mindenféle vicces dologról, nagyon jó volt. Senkinek nem kellett olyan nagyon jónak lenni, a gyerekek nem eminenskék voltak, sőt inkább pont ellenkezőleg, még hülyeségeket is csináltak és a szüleik mégis szerették őket. A mi családunk, velük ellentétben gazdagnak számított, jártunk nyaralni, volt színes tévénk is meg mindenféle olyan ami másnak nem, ez még az őskorban a szocialista időkben volt. Nálunk az anyukám minden este minimum 9-ig dolgozott, szegény a lelkét is kidolgozta, volt hogy fél12-ig is, hétvégén is csak úgy jöttek a fogfájós emberek, soha nem küldte el őket,. Szolgálati lakásban laktunk éjjel is becsengettek. Apukám hetente kétszer szintén csak 8 után ért haza, igyekezett legalább a házimunkába is besegíteni, de a ház körüli teendők is mindig lefoglalták estig. Ő azért néha megengedett magának egy kis horgászást bár nem volt vele túl népszerű anyukámnál :) EZ az ellentét ugrott be a meditációban, ami szintén olyan emlék, ami már többször is feljött és volt is belőle egy olyan elképzelésem, hogy a jómódú családokban kevesebb a szeretet és a boldogság, de nem gondoltam volna hogy ez nálam pénzhárító blokk. Pedig igen az anyagi jólét és az érzelemgazdag, szeretetteljes légkör mintha egymás ellentétei lennének. Ezt az életemben többfelé máshol is visszaigazolva láttam az évek során.
Vagyis ez az én fő-fő pénzhárító blokkom, amivel aztán jól és eredményesen legátoltam magamat: az hogy ha van pénz, akkor nincs idő és szeretet. És most jöttem csak rá: nehogy jöjjön már akkor a pénz, nekem a szeretet kell!!!! Együtt a kettő NEM LÉTEZIK. Ennéla felismerésnél nem éreztem nagyon biztosan hogy sikerült-e oldódnia ennek a téved elképzelésnek, bizonyára még majd kell rajta dolgoznom.
Én is anyukámat utánzom most, a reggeltől késő estig gürizésben, csak éppen én alig keresek vele, ő legalább keresett is. De most már világos mit állítottam be magamnak, szeretet legyen, ELÉG LOGIKUSNAK TŰNIK, hogy ezzel gátolom a pénzt! És persze világos lett a körforgás is: anyukám anyukája is annyit dolgozott mint 3 férfi, a családi történetekben ott van több sztahanovista kitüntetés is és tisztán láttam, hogy a nagyanyám és az ő anyja, a dédnagyanyám is hogy küzdött ezzel az egésszel: megszakadni a pénzért, mindent feláldozni a pénzért, a megélhetésért, a fennmaradásért. Nagyon érdekes volt látni egyben, összefüggéseiben, egészen tisztán, végig a generációkon. Minden nő valamit feláldozott a pénzért, talán én semmit nem szeretnék érte feláldozni. És ez is lehet blokk: valamit fel kell áldozni érte.
Utólag még kicsit elgondolkodtam, milyen fura ez. Szülőként átadunk egymillió jó é szép dolgot, jó példát, hiszen általában mindenki erre törekszik, aztán mégis az a pár bénázás vagy a teljesen félreértett dolgok maradnak meg és milyen mély nyomokat hagynak és továbbadjuk őket!!!!. Rögtön a saját gyerekeim jutottak eszembe. Csak szimplán félreértek valamit és máris őket is félrevezetem. Persze tudom én (vagyis így hiszem) hogy lélekként választottak a hibákkal és a félreértelmezésekkel együtt, hogy általam is tanuljanak, de azért mégis…
Ha van kedvetek erről elmélkedni, nem tudom kinek mi a véleménye, lehet ebben tudatosnak lenni, mármint szülőként arra törekedni, hogy leállítsuk a generációs elcseszett mintákat? És vajon a huszon-harmincévesen produkált dolgaink, amiből a gyermekünk kicsiként blokkokat gyárt, vajon oldódnak a gyermekben is ha szülőnek csak később sikerül kioldani? És vajon az ilyen oldásokkal oldjuk őket is?
emlék elképzelhető, hogy az anyagiakhoz kötődik, ha a féltékenység oka a munkahelyen megjelenő csábító. Érdemes lenne utánajárni, teljesen kioldani.
Másik téma. A szülői mintaadás a dolgunk, tehát az adott lélek pontosan azért választott bennünket szülőnek, mert az adott mintára karmikusan szüksége van. Meg kell tapasztalnia azokat a negatív érzéseket, amiket anno ő is okozott. Így fejlődik a lélek meghaladva az egoizmust. A legdurvább tapasztalatok előző életből áthozottak, tehát a felelősséged elég korlátozott.
Törekedj a jóra és fogadd el, ahol tartasz. Az is nagyon fontos minta, hogy ha sikerül önismereti probléma megoldó technikákkal életvezetési problémákat megoldani. Azt a mintát adod, hogy a legjobb megoldás a problémákkal való őszinte szembenézés. Ez a minta is el fog kezdeni hatni, ha a gyerekeid lelkileg elérkeznek arra a fejlettségi szintre, hogy bevállalják azt, hogy a saját sorsukért ők a felelősek.
Magunk teremtjük a világunkat. A mintarendszer mindig beszűkült, ez a biztonságos rossz. Az egó a kényelemre, a jó közérzete és a biztonságra törekszik. A legborzasztóbb félelme feltenni a kérdést, ha nem ez és ez vagyok, akkor ki vagyok én? Amíg erre a kérdésre valaki még nem érett meg, ahhoz, hogy fel merje tenni, addig nem tesz mást, mint követi a mintrarendszerét. Elviselve a kényelmetlen közérzetet, hárítva az okokat kívülre, elviselve a kényelmetlenségeket, nehézségeket. Amikor elviselhetetlenné válik, akkor van rákényszerítve a félelemmel való szembenézésre. A mintarendszerünk nem csak a szülői mintarendszerre támaszkodik, hanem maga a család is ezt mutatja, ezt adja generációkon keresztül. Ehhez hozzájárul az a probléma megoldó mintarendszer, amit előző életből hozott az ember át.
Minden abszolút igazság azonnal a rendelkezésünkre állhatna, ha képesek lennénk a legnagyobb tisztaságot elviselni. Az őszinteség növelése azt jelenti, hogy kitágítjuk az a szűrő rendszert, ami a torokcskaránkba van beépítve, hogy megvédje a szívünket. Az információk négy típusra bonthatóak, az első az igazság. A második a hiányzó info. A harmadik a tévedés. A negyedik a szándékos önbecsapás. A hiányzó infóknál az Akasha és a belső tudás megtalálása a leghatékonyabb technika, ezen kívül tanulni, tanulni, tanulni, bárkitől, aki az adott területen tapasztaltabb. A tévedésekkel és a szándékos önbecsapással való szembenézés fájdalmas tapasztalat az egónak, de meg lehet vele kötni az alkut, ha belátja, jobb meditációban lepucolni a tükreinket, bevállalni az őszinteséget, mint amikor egyre keményebb pofonokkal az arcunkba csapja az igazát maga az Élet.
Minden esetben ha az ember értetlenül áll valamivel szemben, nem tudja mi dolga van vele, mire tükör, őszinteséget kell növelni. Az optimumra. Amennyit el tudunk viselni. A belső bölcsességünk tudja, mennyi az optimális.
Köszönöm Kati a választ!
A féltékenységjelenetnek sajnos már nem nagyon lehet utánamenni, mert apukám már nem él, anyu meg csak az egyik oldal. Nem konkrétan munkahelyi csábító lehetett, mert anyu otthon dolgozott egy ajtóra tőlünk, egész nap egyedül és a betegekkel meg az asszisztensnővel, aki mindig nő volt, a féltékeny pedig apukám volt, ahogy így utólag már megértettem és mesélték.
A gyerekekkel kapcsolatban még az jutott eszembe, hogy végül is az ember jó esetben próbálja automatikusan is a lelki életének a nehéz pillanatait nem megosztani a gyerekével, és ha néha ez nem sikerül, akkor az már olyan helyzet, hogy hiába is akarnánk, nem tudjuk kihagyni belőle, hiába is próbálnánk tudatosabbnak lenni. Még akár olyan is lehet, hogy gyerek maga a tanító, az okosabb, aki kisegít, csak tartósan sokszor ezt a terhet biztosan nem szabad rátenni.
..
kapcsolatban, hogy onnantól tudok jó anyává válni, ha el tudom fogadni, nem vagyok az. Ha kényszeresen akarom bebizonyítani, jobb vagyok, mint ami, ahol valójában tartok, ha erőből akarom őket azoktól a tapasztalatoktól megvédeni amik sajnos szükségesek a fejlődésükhöz, elbukom. Karma elleni küzdelemben ez a helyzet, hiszen mindig pontosan azt kapjuk, ami a fejlődésünkhöz szükséges.
Tehát az segít, ha elfogadjuk a saját tökéletlenségünket. Ehhez vissza kell menni a múltba, akár előző életbe is, kioldani a bűnösség érzését, a lelkiismeret furdalásokat. Elfogadni a tehetetlenséget, azt, hogy kevés vagyok, hogy mindent meg tudjak adni, amit szeretnék.
Érdemes tudatosítani azt is, hogy amikor az ember ráfeszül egy magatartás mintára, mint például jó anyának lenni - nálad is központi kérdés ez, ahogy nálam is - a háttérben, gyökér okként minden esetben ott van a saját belső gyermekünk, aki mind a mai napig annak a hiányát cipeli, hogy nem kapta meg az igazi, meleg, támogató és elfogadó családi környezetet. Ezért a belső gyermekkel való munka nélkül ez az életterület nem tud a helyére kerülni.