Tud erre valaki választ/válaszokat adni?

A függés a nem teljességünk másokkal való ideiglenes kipótlásáért kölcsönösen megfizetett ár . Kapcsolódsz - megszokod - akárhogy is , de függesz tőle . Én inkább az egyoldalú , nem kiegyensúlyozott függésektől ódzkodom , bár , szerintem ezek is kiegyensúlyozottak a változásuk minden egyes szakaszában ( más és más módon és arányban ) , és csak azért nevezzük kiegyensúlyozatlanoknak őket , mert értékeljük a nyújtott energiákat és szolgáltatásokat , és ezek közül egyeseket rombolónak , másfelé nyújtani nem illőnek tartunk ,( pl . szóbeli agresszió , verés ,stb .),és így ezeket nem számoljuk be , mint ellenértéket .
Amikor először befészkelte a fejembe magát a szabadságom és a társamtól való testi és érzelmi függésem (röviden : szerelem ) viszonya , akkor , (noha úgy ítéltem meg , hogy ennél jobb már nem lehet ) mégis elgondolkoztam , és arra jutottam , hogy mivel nincs viszonyítási alapom , igy objektíve nem tudhatom , hogy most az Ő láncán függök vagy sem . Ha mehetnék munkából haza máshova is , akkor kihez mennék ? Most már tudom , hogy Hozzá , de akkor ezzel a filozófikus kíváncsiságommal egy olyan lelki folyamatot emeltem felszínre , ami az általa kiváltott cselekedetekkel szétrobbantotta a házasságom , és egy hullát hagyott a romok alatt .
Miután így társamtól testileg függetlenné lettem , tizenöt év kellett a lelki függetlenség látszatának megteremtéséhez Tőle és Másoktól .
Most már elmondhatom , hogy független vagyok , ha nem veszem figyelembe a testi állapotváltozásimtól , a magam és kolleganőm hangulatváltozásaitól való jelenleg még nagyon nehezen legyűrhető negatív függésemet . A gondolati piszkaimat viszont már értékén kezelem .
Önmagamban töltődök , teljesedek , és biztos vagyok benne , hogy ez a legjobb most számomra , mert most ez van számomra . Amíg a Mátrix hullámtermészetét élvezem , addig függök annak váltakozásaitól a páros és egyedüllét ritmusában is . Namaszte : felacso
U . i . : A hatalom Te Magad vagy a magad számára . A legmegfelelőbb eszközökkel és tapasztalatokkal rendelkezel a saját fejlődésedhez . Használd a meglevőid , Önmagad , vagy ha változatosságra vágysz , akkor próbáld ki a Számodra éppen elérhető önfejlesztő módszereket . Ha van , és szükséges a jelenlegi fejlettségedhez állandó vagy alkalmi társ , az hiányérzetedtől függetlenül fog betáncolni az életedbe , vagy elhúzni Melletted legjobb sorsotok szerint .

Más határainak látása vonzóbbá is teheti a vele való együttlétet , hisz megment az általa teljesíthetetlen elvárások beteljesületlensége miatti összeütközések végigjátszásától . Látszólag egyedül halunk meg , és életünk során is rengeteg dolgot nem tehet meg senki helyettünk . Ha az alvást bérbe lehetne adni...és a mosolyunkkal , fájdalmainkkal is magunk gazdálkodunk . Más korlátozottsága pl . a szépségénék időbelisége , és a prófétikusan felvillanó ráncok egy húszéves arcon , vagy a valószínű időskori vágycsökkenés csak még igézőbbé teszi egy húszéves lány mimikáját , vagy egy húszéves fiú lángoló vágyát . Namaszte : felacso

Sziasztok!

Köszönöm a hozzászólásokat, emésztek.... van mit.

A határokkal kapcsolatban: most pl. arra jók, hogy már sokat látok közülük, hogy azzal kapcsolatban, aki éppen "letámadott" teljesen józanul tudom felmérni a dolgokat. Nagyon sok mindenre tanít, pedig még igent sem mondtam a dologra, egyenlőre csak ismerkedem, és elég bizarr, lehet, hogy ennyiben is marad.

De még soha senki tükrében nem láttam ennyire magam. Mindent megmutat, amit nem tudtam meglátni az előző kapcsolatomban. Mintha belebújtam volna a volt pasim bőrébe az oldalán velem. Eszméletlen élmény, ahogy megtapasztalom magam nehéznek, tapadósnak, ragaszkodónak, iszonyú töltésekkel, és szenvedéllyel, makacsnak, rögeszmésnek és még sorolhatnám.... tényleg nincs jobb szó rá: bizarr megtapasztalás. A hála és az undor között hánykolódom, és közben élvezem.... :)

És miért? Hát azért, amiről itt írtunk: mert már képes vagyok látni, mert már nem zuhanok bele. Lehet, hogy ez az állapot most erre van kitalálva, vagy ez a találkozás is. És azt sem bánnám, ha csak ennyi, mert olyan sokat ér, amit tanít, és főleg az, hogy nem fájdalmak és tipródás között kell ezt meglátnom. (Neki már nem ilyen könnyű, mert benne van a levesben, dacára annak, hogy semmit nem ígértem, és tényleg, semmit nem tettem, hogy így legyen. Az ő története.)

Milyen bizarrul igazságos, leleményes és kreatív is tud lenni az Élet. Amint hajlandó voltam elengedni az előzőt, azonnal jött az, ami megmutatja, ami ott nem tudott tudatosulni. Elképesztő. Tényleg.

Egy újabb bizonyíték, hogy az élet tudatosság. Hogy ez a legfontosabb, amit tanítani akar, hogy minden más, és a manifesztációk, amin keresztül ezt összegyűjtjük, csak mellékesek, valójában tök mindegy, milyennek teremtjük, és úgysem ússzuk meg, amit meg kell tanulni, bármiket is mágiázunk. Ha a békával kell talizni ahhoz, hogy megtanuljunk valamit, mágiázhatunk fehér herceget a szőke lovon, akkor is a béka jön el...:) Ezért is nem hiszek már a vonzás mágiázásában.

Az élet mindig csodálatba ejt, ha képes vagyok látni.

Namaszte