Nem kellesz senkinek, mert neked sem kell senki igazán.

Ha ebben a helyzetben lennék, ezt a gondolatot engedném le a szívem mélyére: hazudok magamnak, hazudok a világnak. Ezért nem kellek senkinek.

Wiiilson

Ez a kérdés szerintem figyelemfelkeltés, és kis rinyálás... bocs, de ez a véleményem.

azért nem kellesz , mert feltetted ezt a kérdést

Amikor valaki azt a kérdést teszi fel, miért nem kellek nektek fiúk, az jut az eszembe, hogy ennek a valakinek miért nem kellenek a fiúk? A forrás őbenne van, amiért azt éli meg, hogy nem kell a fiúknak. Miért tartja magát távol a fiúktól? Mitől fél? Milyen a viszonya a saját édesapjával? Mi mondatja vele azt, hogy nem kellek a fiúknak? Apukájának kellett ő? Stb...

Talán mert azon nyavalyogsz, hogy miért nem kellesz. Ezt nem bántásból mondom, de ez a hozzáállás csak oda vezet, hogy egyre mélyebbre süllyedsz a depiben. Ismerd meg magad, csinálj olyan dolgokat, amiket szeretsz, szeresd magad, ne másoktól várd el, hogy szeressenek. Ha magaddal megtaláltad a közös hangot, akkor másokkal is könnyebben meg fogod.

Nem nagyon olvastam a többi hozzászóló írásait, de én is hasonló problémával küzdök.
Nem is problámának nevezném, inkább megoldandó feladatnak.

3 éve nem volt rendes kapcsolatom, csak 1-2 hónapos futó kapcsolatok.

Én egy kifejezetten szép lány vagyok, jó nőnek tartom magam.

De ha elmegyek egy szórakozóhelyre, oda sem jönnek hozzám, pedig látom, hogy tetszem a férfiaknak.

Úgy érzem, hogy most éppen abban az élethelyzetben vagyok, hogy ezek a dolgok kezdenek megoldódni, ezért írok neked.

Szerintem nagyon fontos leszögezni, hogy a hasonló a hasonlót vonzza be.

Ha olyan férfiakat "vonzol" akiknek nem kellesz, akkor talán te sem vagy képes beengedni magadba azt a szeretet és azt a fajta energiát amit egy férfi adni tud.

Ez lehet gyermekkori érzelmi blokk (az én esetemben egy alkoholista erőszakos apa) következménye, vagy csak egyszerűen ezt kell tanulnod. A lényeg, hogy megtaláld az okát, de ezt legbelül mindenki érzi, csak nem meri bevallani magának.
Ezt a fájdalmat pedig el kell engedni meditációk segítségével például.
Nyugodtan sírj, toporzékolj és hagyd, hogy szépen kimenjen belőled.

A meditáció mellett sokat segíthet a Hellinger féle családfelállítás vagy egy kineziológus.
Nekem az utóbbi nagyon sokat segített!

Az, hogy milyen jegyben születtél nincs hatással az egész életedre, azt ki lehet fejlődni. A személyiség puhítható, bár nem könnyű munka.

Ha férfiasnak is tartod a céltudatosságodat, az nem a horoszkóp, hanem inkább a férfi,női egyensúly felborulása szerintem.

Ezt az egyensúlyt számomra leginkább ying yang szimbólum írja le.
Nagyon fontos, hogy ezt az egyensúlyt megteremtsük magunkban és megéljük, hogy van férfi és női oldalunk is.

Gondolkozz el a női szerepeken (Anya, Feleség, Szerető, stb...), te hogyan éled/élnéd meg ezeket?

A másik nemmel való feszültségek egyébként kimondottan a szexcsakra "betegségei" szoktak lenni.
Itt többet olvashatsz róla:

http://www.ahogyerzed.hu/?article=1494

Tudom ajánlani a női jógát is, ami segít abban, hogy megéld a nőiességedet és oldja tipikusan a másik nemmel való feszültségeket, testi és lelki szinten. A jóga egy csodálatos mozgásforma, néha gyakorlatok közben jönnek az ötletek és a gondolatok ezzel a problémakörrel kapcsolatban, ami előre visz és nagyon sokat segít!

Egyébként ne félj a céltudatosságodtól, egy normális férfi akinek helyén van az önbizalma nem kell, hogy féljen ettől.

Fontos, hogy elhidd, hogy létezik olyan férfi amilyenre vágysz!!! Aki úgy tud szeretni, ahogy vagy.

Sok sikert kívánok neked!

Üdv.:
Zsuzsi

Szerintem sokkal konstruktívabb lenne, ha a "miért nem kellenék" helyett azt kérdeznéd hogy "Miért kellenék?"
Erre egyszerűbb is lenne a válasz és számodra is pozitívabban csapódna le :)

Parancsolj Ademon!
Ne fogd vissza Magad!

:)

Hát ahogy szoktál kötekedni, meg beszólogatni, na az egyeseknek eléggé zavaró lehet, és nem is túl szociális, de mondjuk ezt el lehet fogadni.

A függetlenségbe való kapaszkodásod viszont elbizonytalaníthatja az embert, mert ki tudja mikor dönthetsz úgy, hogy neked elég mert épp olyan kedved van és kereket oldasz, mert neked az fontosabb. Másfelől meg úgy tűnik, " túl gyorsan futsz" és nem lassítasz, helyette inkább rántanád magaddal a másikat is miközben nem látod, hogy ő nem tud így futni. Emiatt van aki azt mondaná, hogy nem bízik meg benned, mert nincs benned alkalmazkodás, kompromisszum készség. Nekem néha úgy tűnik, hogy számodra a másik ember nem is ember, hanem csak egy élő játék az életedben. Én pl. szokszor az alázat, elfogadás és a megértésre való törekvés hiányát érzékelem. Benne élsz a "szabad" világodban és nem akarsz kinézni belőle, és ez zavaró lehet sokaknak :)

Köszönöm Ademon az öszinte szavakat!
Tudod,amilyen pontosággal eltalálom a fájó pontot,ugyanolyan
pontosan megtalálom azt is hogy mivel okozhatok örömet másoknak.
Ez egy önismereti oldal és itt helye van azoknak az észrevételeknek amik
nem túl hízelgöek az adott személy számára.
A való életben népszerü vagyok,itt az oldalon pedig a mumus. ;)))
A való életben is megmondom az észrevételemet ha alkalmas,de humorosan tálalom.
Talán ezért is használok ennyi kacsintójelet... ;)

Alkalmazkodásban pedig elhiheted nagyon ott vagyok.
Bizonygathatnám is....de minek?

Egyébként megjegyezném még egyszer ha esetleg elkerülte volna a figyelmedet.
Diszkréten már jeleztem hogy már nem aktuális a ,,miért nem kellek" ;)
Vágod? ;)))

Na akkor mutasd meg nekem a valódi önmagad mert a mumus már elavult :)

"Diszkréten már jeleztem hogy már nem aktuális a ,,miért nem kellek" ;)"

Diszkréten mégis csak válaszoltam :)

A valódi önmagam!?

Tudod Ademon nem gyúrok arra hogy megfeleljek bárkinek is.
Amit Te látni vélsz bennem,az Neked szól.

A második bekezdésre pedig annyit tudok hozzászólni
hogy látom még mindíg nem érted....
Nem baj,írogass csak,mond meg a tutit ha Neked ez örömet okoz. ;))))

*sóhajt* Mondtam én, hogy meg kell felelned? Látok dolgokat, és ezeket mondtam el.

Lehet, hogy én nem értem, de te se az holtbiztos... :)

Csak nézd meg milyen régen lerágott csontot találtál meg! ;)