Miért nehéz változni? | Önmegvalósítás.hu

Miért nehéz változni?

2010. március 04. csütörtök, 16:09 | husztisanyi

Mert nehezen vesszük rá magunkat, mert félünk tőle.
Miért félünk a változástól?
Mert a változás ugyan újat hoz az életünkbe, de azzal valamit el veszíthetünk a régiből vagy az újnak következményeként.

Neked miért nehéz változnod?

Nekem a jövőbeli változás miatt, nem tudom hogy mi lesz és ez
2010. március 04. csütörtök, 16:35 | Szabó_Péter

Nekem a jövőbeli változás miatt, nem tudom hogy mi lesz és ez elbizonytalanít, megijeszt. Félelem a helyzet irányításának elvesztésétől... mivel a régit, már "ismerem" és még ha nem is a legjobb, de kiszámítható, ellenben az újjal, ami mégha "jobb" is, mint most, még bizonytalan, ahol bármi történhet velem...

Múltkor jutott eszembe/kaptam egy gonolat/ot, hogy okés félek változni és minden ilyen, viszont ha most meghalnék, akkor bűntudattal mennék el, hogy ne éltem, mert lekorlátoztam magam és tuti, hogy vágynék vissza. Ez a gondolat, nem mondom, hogy megoldotta a félelmeimet, de erőt adott ahhoz, hogy ne tököljek annyit.

Érdekes ez a gondolatod:
2010. március 13. szombat, 20:04 | Acksorypp (útkereső)   Előzmény

Érdekes ez a gondolatod: "nem éltem, mert lekorlátoztam magam" ... vagy elég ha csak hagyjuk, hogy mások korlátozzanak. Bizony nekem is nehéz a változás és ez nagyon mélyről ered, egy folyamat eredménye. Elég jó esélyekkel indultam, de néhány rosszindulatú kritika hatására elbizonytalanodtam. Bár alapjában véve sikeresnek mondhatom magam, ez az önbizalom megingása máig kisér. Néha úgy érzem, emiatt nem tudom a dolgokat eléggé jól tenni: tudat alatt nem akarom, hogy "tökéletes legyen", mert talán ismét jönne a támadás. Kertész Imre mondja Sorstalanság cimű regényében: "Új életet nem kezdhetünk mindig csak a régit folytathatjuk", és hasonló a Márai gondolata is: Nem, az a kérdés mit hoz a holnap, hanem hogy mit hoz a tegnap. Igy sok lehetőségről lemondtam, (külföldi utazások, önismeret:-) , szabadidős programok), ennek egy részét most igyekszem bepótolni, miért ne alapon - az elveimről/emberi értékekről viszont nem akarok lemondani, (igaz, néha ez is gátol: "ember lenni az embertelenségben... jó, de miért is, ha másoknak sem muszáj?") Most gyűjtöm a pozitiv visszajelzéseket, a biztatást, a támogatást. És olyasmire vállalkoztam, amiről régen egyszerűen eldöntöttem, hogy meghaladja a képességeimet, most viszont adtam egy esélyt magamnak, és eddig jól megy. Bizom az Istenben, és a tudat megerősit. Ha ez sikerül, akkor egy nagy gátlást tudtam legyőzni, és a beszámolót majd elküldöm nektek. Addig is gondoljatok rám. :)

jelly képe
Bizonytalansag, felelem
2010. március 04. csütörtök, 19:42 | jelly

Nalam ez az oka mindennek. Felek attol, ami ram var. Meg ha tudom is, hogy a valtozas jot tenne nekem, folyton attol felek, hogy ez milyen valtozast fog okozni a kornyezetemben. Szeretni fognak-e meg utana is? Tudom, nem kellene, hogy erdekeljen, de ettol nem tudok szabadulni. Inkabb maradok "rossz", mint hogy elerjem azt az allapotot, ami utan annyira vagyakozom. Sokszor teszek egy-ket lepest elore, de a kis valtozas, ami ilyenkor tortenik, elbizonytalanit. Ezt akarom valoban? Jo lesz ez egyaltalan? Ezt kovetoen persze visszabujok a csigahazamba, es kesergek tovabb... Nincs eleg motivaciom, azt hiszem. Vagy csak nem akarom elegge... Jo kerdes(ek)...

Hogy szeretni fognak-e?
2010. március 13. szombat, 20:35 | Látogató   Előzmény

Hogy szeretni fognak-e? Akiknek tényleg fontos vagy, azok biztosan örülnek annak, ami neked jó, ha meg nem, akkor már igy is sok időt pazaroltál rájuk.
Változni? ha te is úgy érzed, és tényleg a javadra szolgál, akkor érdemes nekifogni, de akkor haladéktalanul...! Pl. a barátnőm elhatározta, hogy lemond a dohányzásról. Meglepett ezzel, pedig rég próbáltam az ötletet sugallni neki, de mielőtt örülni kezdtem volna, objektiven rákérdeztem: "Biztos, hogy van rá elég okod és elszántságod? Különben nem fog menni." Ő felsorolta ezeket... azóta fél éve nem dohányzik. Ne másokért, önmagadért tedd meg, de először gondold végig. Nem hiszek abban hogy valaki lehet 'más ember', én legalábbis biztosan nem tudnék annyit változni, abban viszont igen, hogy az ember elindul a saját útvonalán, amire majd vissza tud térni bármilyen környezeti hatás ellenére is, elsősorban a saját alapelveit követve, belső indittatásra (és nem külső befolyás hatására).
Én is szeretnék pár dologban változni, ami a legfontosabb: határozottabbá válni, magabiztosabbá és kevésbé megértővé, mert sajnos ezzel neha visszaélnek az emberek.

Vcsigu képe
Mert belülről vagyok és nagyon nehéz onnan objektívnek lenni.
2010. március 04. csütörtök, 20:04 | Vcsigu

Mert belülről vagyok és nagyon nehéz onnan objektívnek lenni. Érzem, hogy valahol szorít, csak azt nem akarom észrevenni, hogy mit tegyek ellene. És csak pörgök saját magamon belül, mint egy mókuskerékben.
És ha már elfáradtam összeesek, el kezdek befelé figyelni és már ott is lesz a megoldás. Vagy nem? Nem tudom.

u.erika képe
De jókor jött ez a blog!;) Ma az jutott eszembe hogy bárhol
2010. március 04. csütörtök, 20:10 | u.erika

De jókor jött ez a blog!;)

Ma az jutott eszembe hogy bárhol élhetek a világon...!
Hiszen mire is van szükségem?Èlelem,fedél,és szép környezet...tudjak dolgozni,sportolni.
Most kérdeztem is egy barátnömet erröl aki erdélyben lakik.Még nem érkezett válasz....

A változás mindíg hoz valami újat magával!
A változás egy újabb fejezetet nyit az életünkbe!
A változás,egy új élethelyzet olyan mint egy újjászületés.Csak éppen ugyanabban a fizikai testben.
A változás akkor keserves ha kapaszkodsz a régi valóságba ami már nem hoz fejlödést tovább.Már kinötted.Èpp ugy mint egy kabát amit gyerekként kinöttél,hiába szeretted,és sokat jelentett kényelmetlen lesz ugy hordanod hogy kilóg belöle mindened.
Inkább fogadd el az újat ami szintén a sajátod lehet!

A változás számomra izgalmas!
Ami a változás varázsát kissé elveszi nálam az a költözés....folyton hurcolkodni.
Ezt próbáltam már kiküszöbölni azzal hogy amiket tudok nélkülözni elajándékoztam....

Különben pedig belegondoltatok hogy a vonzás törvénye szerint a hasonló vonza a hasonlót!?
Mert akkor igazán nincs mitöl félnünk!....persze ha tisztában vagyunk azzal mi van belül....!

Meg aztán mit is vonz a félelem!?;)

Szeretettel!Erika

u.i;Bocsi mostanában kissé szétszort vagyok...

Köszi, ez nekem is jókor
2010. március 13. szombat, 20:44 | Acksorypp (útkereső)   Előzmény

Köszi, ez nekem is jókor jött.
Néha azért olyan nehezek a dolgok, mert mi magunk elbonyolitjuk. Szükség van a változásra a haladás érdekében, és sokat segit a pozitiv hozzáállás, félsiker. Az önsajnálat csak megneheziti a dolgot, és a félelem nem oldja meg a holnap gondjait, de elronthatja a ma örömeit. Ezt elméletben tudom, de sokat kell dolgoznom rajta, hogy eszerint tudjak könnyed, vidám és gondtalan lenni :-)

Fodi képe
Nem kell félni.......
2010. március 04. csütörtök, 20:33 | Fodi

Minden pillanatban minden más lesz, mássá válik. Csupán egy állandó dolog van az életben, az a változás!!! Ugye milyen csodálatos? Kár, hogy nem én találtam ki :)
Egy ember összes sejtje 7 év alatt teljesen kicserélődik úgy, hogy észre sem vesszük. Fáj? Eltölt félelemmel? Izgulsz miatta? Hát persze, hogy nem.
Nem is tudatosul bennünk, de attól még van! Akkor mégis mitől félünk?
Szerintem kizárólag attól, hogy nem tudjuk uralni a helyzetet. Elveszítjük kapaszkodóinkat, amelyek vezetnek a mindennapokban.
Én nem félek a változástól, az élet megmutatta, hogy nincs értelme félni, mert akkor is ő az erősebb.
Megpróbálok együtt élni ezekkel a dolgokkal úgy, hogy hagyom megtörténni az eseményeket. Nem akarom minden esetben uralni a helyzetet, átengedem az irányítást szellemi vezetőmnek. Ő mindig a legjobbat akarja nekem még akkor is, ha látszólag az ellenkezőjét vélem felfedezni.
Utólag minden esetben kiderül, hogy a lehető legjobb dolog történt velem. Ez nem azonos a gyengeséggel, vagy bátortalansággal, de mindenképpen nagy bizalom szükséges hozzá.
Szeretettel fordulok kifelé, mert tudom, hogy nem vagyok egyedül, egy kavics, egy fa, vagy folyó is én vagyok :)

fodorkati

Kontroll
2010. március 04. csütörtök, 20:40 | csaesz   Előzmény

Én is csak azt a változást szeretem, amit még kontroll alatt tudok tartani. Félek a kontroll elveszítésétől.

mindenki itt van egyszerre:)
2010. március 04. csütörtök, 21:44 | JustGodJudgeMe   Előzmény

Akit félelemmel tölt el, és akit nem.:)
Én is szeretem a változást. Ámbátor a változatosság még jobb kedvre derit... meg tudná valaki mondani ebben az esetben mi a 2 közti különbség? mármint a itt a forma világában?!...

szép estét Mindenkinek!!

Szerintem is inkább a kontroll elvesztéséről kellene
2010. március 05. péntek, 8:29 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

Szerintem is inkább a kontroll elvesztéséről kellene beszélni...az itt a lényeg!a változás lényege, h vmi ismeretlen jön, még akkoris, ha "mi"változtatunk tudatosan, akkor sem tudjuk biztosan mi lesz majd..kiszámíthatatlan...és amit nem ismerünk, attól félünk, arra gyanakszunk...

A változtatásra való rugalmasság is hiányzik belőlem..ez is két oldalú, se a kapcsolaton belül nem tudok rugalmas lenni, akkor ez már helyből elégedetlenséghez vezet, és váltani se tudok, mert ahhoz sem vagyok elég rugalmas:)...ajaj

változás
2010. március 04. csütörtök, 21:29 | Cipuka (útkereső)   Előzmény

fodorkati nagyon jókat írt!!!
Valóban így van, csak a változás
állandó az életünkben.
Szerintem a radikális, hirtelen változástól
félnek az emberek, a mindennapos, kis változásokat
észre sem veszik.Csak eltelik egy bizonyos idő,
mondjuk 1 év és akkor csodálkoznak: hogy jutottam ide?
Hallgassátok Balogh Béla Tudatalatti tízparancsolata c. CD-ét.
Mióta azt hallgatom azóta jó dolgok, "változások" történnek velem.
És a vonzás is működik, csak nem úgy kell várni, hogy máról holnapra tör-
ténik meg, hanem időre van szükség.
Üdvözlettel
Cipuka

kerdes
2010. március 16. kedd, 17:55 | janos (útkereső)   Előzmény

szia en is hallgatom a tudatalatti tizparancsolatat de meg nem tortent semmi valtozas,nalad milyen valtozasok tortentek es mennyi ido alat. kerlek ird meg a panzer002@yahoo.com email cimre koszi es tovabbi sok sikert

Válasz fodorkati-nak
2010. március 09. kedd, 16:18 | vad (útkereső)   Előzmény

Nagyon egyet értek Veled. A félelem egy korlát, amit belénk neveltek. Az élet korlátlan lehetőségeket biztosít az emberek számára, már aki él vele. Gondolj bele minden ami létezik valaha egy gondolat volt. A vágyaink, gondolataink szabadok, mi korlátozzuk őket a félelmeinkkel. Ha folyamatosan fenn tudnánk tartani egy gondolatot akkor a Vonzás Törvénye értelmében megvalósulna. De nem ezt tesszük. Össze-vissza csaponganak gondolataink, érzéseink. Eredmény? Egy nagy kutyvalék, de nem a cél.
Szeretettel: vadpeter

:) köszönöm
2010. november 26. péntek, 14:32 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

:) köszönöm

szerény vélemény
2010. március 04. csütörtök, 21:31 | Doktorusz Anonymus (útkereső)

Mindenki folyamatosan változik. Csak az a kérdés, hogy mennyire. Mennyire vesszük fel a hétköznapi környezetből ránkragadni próbáló mocskot szennyet, és hogy mennyire találjuk meg az apró, mégis fantasztikus örömöket az életünkben. Szerintem a változás egyik legszügésgesebb eleme a motiváció. Mi lesz jobb ha megváltozok. Ezt egy viszonylag jó lelkiállapotú embernek, aki jól érzi magát az életében, nehéz megtennie, mivel fél, hogy a változás negatív irányba is elsülhet. Annak aki a padlón van, vagy nincs mit vesztenie, annak a legkönyebb változtatni. Csak az a kérdés hogy mennyi lelki ereje van még ahhoz hogy változtasson, mennyire szemléli erősebben a változással járó semleges dolgokat (megváltozok, de attól ez meg ez még úgyis ugyanaz marad, szóval nincs értelme).

Akik a padlón vannak, azoknak azt tudom tanácsolni, hogy menjenek ki a szabadba. Nézzenek körbe, és számolják össze hogy mennyi csodálatos dolog van az életben (a természettől kezdve a techonlógiákig, a gyerekek csillogó szemeit nézve). És ezeket a pozitívumokat csak pár perc alatt egyetlen egy helyen szedtük. Egész nap, az ilyen apró dolgokat keresgélve, csodálatossá tehetjük a napunkat.
Egy új hobbi is fantasztikus megoldás, jólérezzük magunkat, esetleg bizonyítsunk valamit magunknak, hogy tehetségesek vagyunk.

Itt a két kérdés az, hogy mennyire szükséges a változás, illetve mennyire van erőnk a változtatáshoz

Akkor változtass amikor a lehető legjobban megy a szekér.
2010. március 04. csütörtök, 21:52 | Kassay Noémi   Előzmény

Azt írod hogy ,,ezt egy viszonylag jó lelkiállapotú embernek, aki jól érzi magát az életében, nehéz megtennie, mivel fél, hogy a változás negatív irányba is elsülhet."--ez így van
Pedig én azt tanultam,hogy pontosan akkor kell változtatni amikor a lehető legjobban megy a szekér.
Mondok egy példát: Jól érzed magad a munkahelyeden, tehát nem érzed szükségét a változtatásnak, pedig mennyivel nagyobb esélyed van egy új és talán jobb munkahelyet találnod ilyenkor, mint amikor már egy éve munkanélküli vagy.
Amíg biztonságban érzed magad, addig nyugodtan és bátran válogatsz, esetleg el is utasítol, de ha már nincs meg a biztonság, akkor bizony azt is elvállalod amit az ellenségednek sem kívánnál.

Kedves Noémi! Nagyon tetszik, ez a gondolat nekem, mert ilyen
2010. március 04. csütörtök, 22:53 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

Kedves Noémi!
Nagyon tetszik, ez a gondolat nekem, mert ilyen szemszögből még sohasem gondoltam végig. Valóban az lehet a titok, hogy akkor bevonzani a még jobbat, amikor amúgy is jóó :) Köszönöm ezt a gondolatot!! Visszatekintve, így működött eddig is minden az életemben :)
B.

Félelemből
2010. március 04. csütörtök, 21:40 | LocGab (útkereső)

Ez egy nagyon jó kérdés. Félelemből nem könnyű. Elveszíteni a part biztonságát, a kapaszkodókat, ahogy írtátok. Tényleg így van. És valójában egy jó hozzáállás kell a változásról, ami eléggé motiválhat arra, hogy megtegyem azt, amit egyébként nem tennék. Olvastam itt néhány okos gondolatot és mindegyikőtöknek igaza van. Egyetértek ezzel, hogy a változtatni, kilépni a konfortzónából nem könnyű, mert félünk, pedig ok nélkül. Ez egy nagyon jó felismerés lehet, ha valaki elsajátítja és bármikor képes kimozdulni (akár folyamatosan) a konfortzónából.

Claryssza képe
Mi gátol meg abban, hogy változz?
2010. március 04. csütörtök, 22:26 | Claryssza

-ez nagyon jó kérdés, sok-sok további kérdést indíthat...
idemásolom azt a cikket, ami engem először e témában megfogott és megindított a válaszok keresésben.Talán másra is hasonlóan hat:

"Létezhet bármi változás nélkül? Nem olvasnád ezt a cikket, ha nem akarnál változni. A változás Benned van, tudattalan, tudatos, körbevesz, Te vagy a változás. Ha irányítod és foglalkozol vele, azt a változást éled meg, amelyiket szeretnéd. A nem tudatos változás az események játékaként értékelhető, vagy sikerül vagy nem. Hol szenvedsz tőle, hol boldog vagy. Tűnődsz, de nem irányítasz.

Az állandóság puszta látszat, amely a változás esetleges láthatatlanságából fakadó illúzió.

Az élet nem létezik változás nélkül. Változás nem létezik felismerés nélkül. Felismerés nem létezik kérdések nélkül. Kérdések léteznek odakint, és léteznek Benned. A végső kérdés mindig csak az, hogy vajon képes vagy-e feltenni magadnak a kérdéseket.

Ha elég bátor vagy hozzá, tedd fel magadnak a kérdéseket. A válaszok egy része tudatos, azonnal megérkezik. Más része a tudattalant stimulálja, ezért csak később fogod megkapni rá a választ. A lényeg, hogy foglalkozz a kérdésekkel és hagyd, hogy a tudatalattid megoldja őket, megválaszolja őket. Te csak figyeld magad és kérdezz. Légy türelmes és várd el magadtól a választ. Magadtól, ne mástól.

Kérdezz:
Szeretsz változni?
Félsz a változástól?
Vajon mi az oka annak, hogy egyes emberek szeretik, mások félnek a változástól?
Te megadod magadnak a lehetőséget, hogy változz?
Képes vagy változtatni az életeden?
Képes vagy meghozni azokat a változtatásokat az életedben, amik a javadat szolgálják, még akkor is ha ez nem könnyű?
Szoktál játszani a gondolattal, hogy milyen lenne más embernek lenni, milyen lenne teljesen megváltozni?
Ha a változás mindenütt jelen van, miért pont Te ne lennél rá képes?
Van elég hited a változáshoz?
Vajon milyen lenne a világ, ha mindenki képes lenne tudatosan változni?
Leszel-e te magad a változás?
Leszel-e te a változás, amit a világban látni szeretnél?
Mi történne, ha képes lennél változni?
Mi történne, ha nem lennél képes változni?
Mi nem történne, ha képes lennél változni?
Mi nem történne, ha nem lennél képes változni?

Mi gátol meg abban, hogy változz?"

rugalmasság
2010. március 05. péntek, 8:31 | Névtelen (útkereső)

Szerintem is inkább a kontroll elvesztéséről kellene beszélni...az itt a lényeg!a változás lényege, h vmi ismeretlen jön, még akkoris, ha "mi"változtatunk tudatosan, akkor sem tudjuk biztosan mi lesz majd..kiszámíthatatlan...és amit nem ismerünk, attól félünk, arra gyanakszunk...

A változtatásra való rugalmasság is hiányzik belőlem..ez is két oldalú, se a kapcsolaton belül nem tudok rugalmas lenni, akkor ez már helyből elégedetlenséghez vezet, és váltani se tudok, mert ahhoz sem vagyok elég rugalmas:)...ajaj

Csillagvirágos képe
Egy valami állandó a változás, mégis félünk az új helyzetektől!
2010. március 05. péntek, 8:56 | Csillagvirágos

Szeretjük, ha nyugodtan és boldogan élhetjük az életünket.
Mindig, minden változik, hiszen jól tudjuk, egy valami állandó, a változás.
Bármikor, bármelyik pillanatban történhet valami, ami beindít új folyamatokat. Néha akár egy -egy pillanatra fájdalmas is lehet.
Az új helyzet elfogadása, első pillanatban talán nehéznek tűnik, de senki nem ígéret, hogy mindig minden könnyű lesz.
Te vagy kulcs, hogy megoldd a helyzetet, hogy átlásd, miben és hogyan változtathatsz.
Nézzük lépésről, lépésre, mit kell tenned ha egy új helyzetbe kerülsz:
1. Maradj nyitott
2. Tekints rá úgy, mint egy kisgyermek és szemlélődj
3. Fogadd el
4. Gondold át, mit tehetsz
5. Ne kapkodj, ne ess kétségbe
6. Mindig van megoldás, minden helyzetben
7. Nem az minősít egy embert, hogy mikről beszél, hanem adott helyzetben hogyan viselkedik
8. Minden nehézség, amit megoldasz erősít
9. Ne hagyd, hogy a körülmények irányítsanak, légy Te az irányító
10. Mindig csak olyan feladatot kapunk, amihez van elég erőnk, hogy megoldjuk
11. Tisztítsd meg a tudatodat a zavaró érzelmektől
12. Légy nagyon türelmes
13. Bármi is történik ne hagyd, hogy eltántorítson a célodtól
14. A benned lévő hit a legnagyobb erő
15. Ha megoldasz egy nehéz feladatot vagy helyzetet, mindig magasabb szintre lépsz, ez a fejlődés
16. Szíved legyen mindig tele szeretettel
17. Adj időt, hogy letisztuljanak a dolgok, hiszen nem mindig lehet mindent pikk-pakk megoldani
18. Haladj előre lépésről-lépésre, ha kell várj
19. Minden helyzet tanít, minden azért van, hogy erősebb légy
20. Hagyd meg az energiák szabad áramlását

Részlet Brandon Bays: Jelenlét című könyvéből az én gondolataimmal együtt:

Az óceánban úszol...minden erődet megfeszítve küzdesz, hogy a felszínen maradhass..minél inkább küzdesz, annál inkább fogy az erőd...harcolsz az ellen ami van, kapkodsz, koncentrálsz, küzdesz...
Felmerül benned, hogy talán hiábavaló az egész...de nem adhatod fel semmiképp...
Mentőövet dobnak feléd, de nem éred el..tele vagy görcsökkel és félelemmel, minden erődön túl még erőlködsz...minél inkább csapkodsz, annál messzebb kerülsz, hogy elérd, amit szeretnél...
Ne csapkodj, ne lökdösd a metőövet tovább, lebegj! és figyeld mi történik.
Pihenés, lazítás, bizalom!!!
Lazulj el!...és akkor történik valami
Egyetlen szívdobbanás alatt. Amikor úgy döntesz, már küzdesz tovább, kikapcsolod az elméd feladod a harcot és egész lényed lecsendesíted..Akkor a megoldás elindul feléd...
Elméd görcse felenged, megszűnik a legparányibb késztetés is a cselekvésre. Ott vagy a bizalom óceánjának közepén:-)
Amikor ezt megérzed, rájössz, hogy biztonságban vagy és szabad.
Mentőövvel vagy anélkül is!
Megérted, hogy minden amit valaha kerestél,itt van a pillanatban, amikor úgy döntesz, hogy feladod a harcot, lazítasz és bízol.
Hagyd elmédet megnyugodni!!!

Új helyzetbe kerültem és átéltem ezeket, megértettem a folyamatot és megszületett a mai levelem!
Megosztottam veletek, bízva abban, hogy segítségére lehetek másoknak is ezzel.
Fontos számomra a hitelesség, ezért őszintén és jószívvel osztok meg olyan gondolatokat, amiket én már megtapasztaltam.

A párom sokat tanít, vannak helyzetek amikben az Ő bölcsessége, mutat rá a megoldásra: Hálás vagyok érte.

Mosolygós napot mindenkinek!
Ha van kérdésetek, gondolatotok a leírtakkal kapcsolatban, váááááááárom:-)))

Csillagok Virága

www.csillagviragos.hu
www.holgyszalon.shp.hu

Csillagok Virága
2010. március 12. péntek, 6:40 | rozalicska (útkereső)   Előzmény

Nehéz helyzetekben, amikor már úgy érezzük ennél lejjebb már nincs és kiderül van még lejjebb is, és tehetetlenül, érthetetlenül, vagy erőtlenül megéljük azt is, vállalva annak a feladatnak is az elvégzését, nem tudni honnan lesz erőnk, és egyszercsak kezdünk fölemelkedni. Azáltal. hogy átadom az irányítást és nem görcsölök tovább tényleg megszületik a megoldás, szinte magától érthető legtermészetesebb módon. Tudni kell a problémákat elengedni és bízni, hogy minden megoldódik. Tapasztaltam és működik, de hitre és türelemre szükség van.

Tündéri képe
Sziasztok! Számomra az a szó hogy változást elsősorban belső
2010. március 05. péntek, 11:09 | Tündéri

Sziasztok!

Számomra az a szó hogy változást elsősorban belső változást jelent.
Már kicsi koromtól fogva a külső változásokat kihívásnak, kalandnak vettem ami nem tudom, hogy a szerencsének vagy talán a neveltetésemnek tudható be. Soha nem féltem a külső dolgokon változtatni. Soha nem torpantam meg. Egyik pillanatról a másikra borítottam és borítom fel addig megszokott életemet. A Szüleim elég nehezen tudták követni az eseményeket de idővel elfogadtak olyannak amilyen vagyok.
Talán azért nem féltem mert soha nem gondoltam arra , hogy bármi is rosszul sülhetne el. Szeretettel néztem minden változás felé, úgymond esélyként valami újat megtanulni.
Ahogy Fodi is írta egy dolog biztos az életben az a változás.
Miért kellene olyan dologtól félnünk ami természetes? Mi okoz szorongást, a gyermeki kiváncsiság helyett ha változnunk vagy változtatnunk kell az életünkön, egyes élethelyzeteinken?
Talán az ismeretlen? A bizonytalan?
Akkor ezért nem tudunk igazán boldogok lenni mert nem ismerjük? Mert ez valami új dolog? Félünk, hogy elveszítjük jól berögzött rigolyáinkat, félelmeinket, sérelmeinket amit már jól megszoktunk?
A biztosból a bizonytalanba?
Ezt a "biztonságot" magunk kreáltuk amit pedig bizonytalannak hiszünk - mivel nem ismerjük - alapvetően létezik. Ez maga a Lét.
Minden a Létből ered.
Szerintem az a fontos, hogy más megvilágításban nézzünk a változásra. Fogadjuk el úgy ahogy van. Ne csak a változás lebegjen a szemünk előtt hanem élvezzük az oda vezető utat.
Egy apró példával élnék. Régebben azért sportoltam, hogy szép alakom legyen. Küszködés volt az egész. Voltak jobb napjaim amikor könnyebben ment volt rosszabbak amikor jobban de nem értem el vele sok eredményt. Most már a sport szeretetéért mozgok, az érzésért hogy kellemesen elfáradok és nem az eredmény van a szemem előtt mert az természetes velejárója.
Csillagvirágos is nagyon szépen megfogalmazta Brandon Bays idézetével. Egy valamit talán hiányolok a 20 pontból. A figyelmet. Nekem nagyon sokat segített. Figyelem önmagamat, a reakcióimat. Ha nem tetsző szituációba vagy élethelyzetbe kerülök nem kérdezem magamtól hogy mit miért tettem, miért mondtam, miért gondoltam egyszerűen elfogadom. Egy idő után azonos szituációban a reakciót már megelőzi a figyelem és esélyt adok magamnak a változásra - változtatásra és itt is a hangsúly önmagamon van nem a változáson.
További szép napot Mindenkinek!

Kavics22 képe
Megváltoztam az utóbbi több mint egy évben és magammal
2010. március 05. péntek, 12:26 | Kavics22   Előzmény

Megváltoztam az utóbbi több mint egy évben és magammal zúdítottam a nyakamba a lavinát, még sem tudtam megállni. Egyszerre kívántam és rettegtem tőle, hol az egyik volt erősebb, hol a másik. Pokoli érzés, amikor a régi küzd benned az újjal és hol az egyik éned röhög a képedbe, hol a másik. Elvesztettem a biztonság érzését, talán ez volt a legnagyobb félelmem, a nem tartozás sehová.

Változni muszáj, mert előbb-utóbb kinövöd önmagad, mint a kígyó a bőrét. Hol itt fog szorítani, hol ott, bármennyire húzódozol, meg kell tenni. Az azért nem mindegy, hogy felkészülten, önszántadból teszed-e, vagy külső, kényszerítő, "véletlen" körülmény hatására. Mármint a felvállalás, az erő szempontjából nem mindegy, mert a végső eredmény már lehet ugyanolyan jó vagy rossz. A jóban elvagy egy darabig, de idővel unalmassá, megszokottá válik, kibújik belőled a változás igénye. És minden kezdődik elölről............, csak az intenzitás változik. Ma még nem hiszek abban, hogy idővel könnyebb felvállalni a jelentős változásokat, engem igencsak próbára tett mindegyik, bár ez is lehet egyéniség kérdése.

Mindenki változik, mert a bennünket körülvevő világ erre kényszerít bennünket. Az nem mindegy, hogy a régi önmagadhoz képest mennyit kell(ene) és mennyit bírsz felvállalni. Itt is az egyensúly a lényeg, amit ha előre be tudnánk "lőni", nem is lenne olyan nehéz bevállalni a változásokat.

viktor11 képe
Miért ? Nehéz változni?
2010. március 05. péntek, 14:22 | viktor11

Azért mert túl komolyan vesszük az életet félünk a következményektől. Tudatunkat áttesszük a negatív múltunkból fakadó negatív jövőképünkbe. Hol a múltban vagyuk hol a jövőben. Csak a jelenben nem tartózkodunk soha. Ha a jelenlétben vagyunk az Itt és Most-ban akkor nem érzünk félelmet, ott csak a szeretet van-tudják ezt azok akik már megtapasztalták. Illetve mindannyian tapasztaltuk valamikor még az anyaméhben, vagy még kisgyerekként aztán ahogy tanultunk magunkévá tettük a környezetünk félelmeit. És elveszítettük a kapcsolatot legbelső énünkkel. A szeretetettel. Mert mi a szeretet vagyunk. Mindannyian. Félelem nincs. A félelem illúzió csak, az elme, az egó találmánya. Mégis ezen keresztül nézünk s addig nem láthatjuk meg a valóságot. Le kell vetnünk hát a félelem szemüvegét. Meg kell figyelnünk a félelmeinket, nem menekülhetünk előlük, nem is harcolhatunk ellenük. Eddig azt tettük ...használt? Nem. Furán hangozhat de szeretettel kell fordulnunk a félelmeink felé. Őszintén be kell vallanunk a félelmeinket. Magunknak. Ettől elvesztik az erejüket, ha nem tápláljuk. Mert mi magunk tápláljuk őket. S ha megnézed a félelmet rájössz nem is volt mitől tartanod. Az egód becsapott. Ez volt olyan félelmetes?-kérdezed aztán magadtól...

A változás egyáltalán nem nehéz csak ameddig ezt hiszed, ameddig ezt gondold. NE HIDD EL AZT AMIT GONDOLSZ- nem biztos, hogy igaz.
Nézz meg egy kisgyereket milyen könnyen változik, ahogy nővekszik, tanul ösztönösen. Félelem nélkül, ha elesik újra és újra feláll nem foglakozik azzal : jaj az előbb elestem mennyire fájt inkább maradok ülve jó lesz úgy is....Ő a jelenben él, EGYségben, KÉTségek nélkül.

Felnőttként meg kell találnunk magunkban ezt az EGYségben levő gyermeket. OTT VAN. A szívünkben. Rá kell hangolódnunk.

A kisgyereknek nagyon könnyű a változás a felnőttnek nehéz . Akkor valójában visszafelé fejlődtünk?????

Crossover
2010. március 05. péntek, 19:55 | Névtelen (útkereső)

Azt hiszem az ember addig fél a változástól, amig meg nem tapasztalta a fentet, a lentet és ami közte van. Mikor az élet már végigszántotta veled az autópályáit, rájössz, hogy a változás relatív. Erre akkor kezdtem rájönni, amikor egyszer egy vagány sráccal ugrottam tandemet és megkérdezte, hogy nem bánom e ha egy kicsit figurázik. Nem bántam, fejjel lefelé száguldoztunk, fent volt a föld meg lent az ég, ill. egy idő után mindegy volt, mi hol volt. Aztán kocsiztunk - már ha valaki van olyan öreg, hogy tudja mi az - a levegőben, szóval kihasználtuk a teret. Na ilyen az élet is, álláspont kérdése, mikor, mi hol volt, van és lesz.
Ha haladsz az úton, akkor úgy tűnik semmi sem változott, aki ellenáll, annak meg mintha kihúzták volna alóla a szőnyeget. Ha tudatosan teszed a dolgod, oldod meg a feladataidat akkor időtlen térbe kerülsz. Csak ha ellenállsz, akkor lesz káosz körülötted és próbálsz meg megkapaszkodni, hogy nehogy elrohanjon az élet, nehogy változzon már valami. A tapasztalatom egyébként az, hogy amikor az ember úgy dönt, hogy na ez igy jó most ne mozogj, akkor tuti, hogy az élet sávváltoztatásra kényszeríti.
Szerintem egyébként a változással szembeni ellenérzés abból származik, hogy már van egy olyan terület amit "kontrollálni" tudsz, "ellenőrizni" úgy érzed uralod. Ha valami változik, főleg állandóan, akkor a felett nincs hatalmunk. De hát mint tudjuk ez csak illúzió, mégis az egonak erre van szüksége.
Meggyőződéses változó egyébként akkor lettem, amikor utólag értékeltem az életetem nagy kényszerváltoztatásait. Hogy utána milyen hálás voltam, hogy úgy történt ahogy történt! Szóval amikor jön a szél vitorlát kell bontani!

Üdv!
Hédi

u.erika képe
A változás
2010. március 08. hétfő, 15:52 | u.erika

A változás kibillintent,megzavar.

Még akkor is ha jót ígérö változásról is van szó!

A változás olyan mintha meginogna egy picit a talaj a talpam alatt.S ettöl ugy érzem mintha elveszteném az egyensúlyt.Bizonytalanság érezetet kelt.

De csak addig tart mindez amíg egy folyamat,a változás mozgásban van,és én még nem vettem fel a kellö ritmust,sebességet.Amíg nem idomulok én magam is a változáshoz.

Ezt érzem jelenleg.
Csak gondoltam leírom sajátmagamnak ide emlékeztetönek....meg aztán talán hasznos lehet valakinek...;)

Erika Szeretettel!

Félelem
2010. március 10. szerda, 14:40 | Hiteles06

Ez év január végén megérkezett a változás az életembe, amire olyan régen vártam, egy munka formájában. A hozzá szükséges vizsgám két hete külön dicsérettel megszületett. Aztán elkezdtem volna dolgozni, és olyan szintű pánikroham lett urrá rajtam, hogy bementem az irodába, és felmondtam, hogy én ezt nem tudom csinálni. KÉt napig az ágyból sem bírtam felkelni annyira féltem, fizikai tüneteim vannak most is. Összeszedtem magam, és vissza fogok menni, de nagyon ijesztően érzem magam. Borzasztóan félek, rettegek a kudarctól. Még soha nem voltak ilyen testi tüneteim, nagyon ijesztő. Zsibbad a karom, reszket a kezem, nem tudok dönteni alapvető dolgokban. Hát én így félek a változástól, pedig ha ezt nem lépem meg, nem tudok kilépni a meleg kakiból.

Miféle kudarctól rettegsz?
2010. március 12. péntek, 10:54 | Kassay Noémi   Előzmény

Miféle kudarctól rettegsz?
Van olyan hogy kudarc?, és mi történik ha esetleg tényleg nem elég a tudásod?---semmi
Esetleg vissza kerülsz a kakiba, de legalább megpróbáltad, és tudod, hogy ez neked valóban nem megy.
Nem tudom hogy hány éves vagy, de ilyenkor úgy szeretném átadni a magam ötven évének tapasztalatait, hogy megértsd, semmi nem múlik azon, hogy most itt hogy sikerül teljesítened.
Ez csak egy kis lépés, és bár azt gondolom sok sok munkád van benne , hiszen másképp nem félnél ennyire, de nézd magad felülről, vagy kívülről és látni fogod hogy mennyire nincs okod félni.

A félelem azt jelenti, hogy a hited nem elég erős.

Noa

Szólj hozzá!

  • Figyelj az írásjelek használatára: előttük nem kell szóköz, viszont utánuk mindenképpen hagyjál egy szóközt! Így.
  • Megengedett HTML tagok, ha a szövegszerkesztő nincs bekapcsolva: <h1> <h2> <h3> <h4> <h5> <h6> <center> <img> <font> <div> <span> <br> <u> <i> <b> <p> <a> <hr> <align> <border> <table> <tbody> <tr> <td> <em> <strong> <cite> <code> <ul> <ol> <li> <blockquote> <dl> <dt> <dd> <object> <param> <embed> <iframe> <strike> <!--break-->
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.
  • A linkek követhetőségét kiszűri a rendszer.

  • A web és email címek automatikusan linkekké alakulnak.
  • A hozzászólás a Fórumszabályzat elvei alapján kerül moderálásra.