A legfontosabbnak az életben, világon, a dolgok felépítését tekintve mindig az alapokat tartottam, a forrásokat-okokat amikből okozatok születnek, és az egyre mélyebb, egyre alapvetőbb forrásokat, egészen addig a Forrásig amely a legvégső meghatározó Erő. Szeretem tehát az egyszerű, tiszta logikát, amelyet úgy Érzem megtaláltam ezen a Forrás-szinten, a lelki síkon, és éppoly tökéletes mint folytatódása, a fizikai (Energia-)megnyilvánulási szint felépítése (pl. atom, molekula, ...sejt, szövet...).

Sokszor nehezen igazodom ki a spirituális írások szavain ahol az "Én"-t mint ego-t állítják be.
Jómagam pl. az "Én" alatt mindig önmagamat mint határtalant és végtelent "élem" meg, és egyáltalán nem tűnik egy korlátozó egónak. Számomra a Tudat végtelensége érvényesül benne. A "Magam" pedig sokkal inkább ennek az állapotát, intenzitását érezteti, olykor a "Magam" magára a testre mutat, nem a Tudatra.