Elindultam élni, vagyis Tenerife-re :)
Menetrend szerinti járatokkal repültem a szigetre, azért írom többes számban, mert Angliában át kellett szállnom. Tehát fapadossal utaztam és az elmúlt pár hónapban volt alkalmam az ilyen típusú járatokat üzemeltető légitársaságokkal és azok szabályaival megismerkedni. Pár hasznos infót leírok, hátha jól jön még valakinek.
Érdemes jó előre eltervezni, hogy hány darab bőröndöt adsz fel a repülőgépre, mert a jegy foglalásakor erre lehetőség van és ekkor sokkal olcsóbb minden egyes darab. Persze, ha úgy döntesz, hogy mégis magaddal viszed a lakásod eddig még be nem csomagolt maradék részeit, és így több bőrönddel érkezel a reptérre, mint amit a jegy foglalásakor megadtál, akkor itt már magasabb díjat kell értük fizetned. Arra is érdemes figyelni, hogy az összsúlyuk a 20 kg-ot ne nagyon haladja meg, mert kg-onként átlag 2.500.- Ft-ot kérnek a légitársaságok.
És most elérkeztem a kézipoggyászhoz, amiért elkezdtem az írást. Van egy standard méret, amit minden társaság használ, a súlyhatárt 6-8-10 kg-ban határozzák meg. De a legfontosabb, hogy a kézipoggyász a fapados járatokon egy darabból állhat illetve ezt a helyi szokások meg szabályozhatják. A lutoni reptéren egy darabot engedélyeznek. Már előre ki voltam attól borulva, hogy a gyönyörűszép retikülömet bele kell gyömöszölnöm a kicsi bőröndömbe és ráadásul más hasznos dologtól így elveszi a helyet. Úgy éreztem, hogy ez igazságtalanság velem szemben. Gondolom már sokan tudják, hogy ilyenkor mit is kell csinálni?! Befogadni ill. eggyé válni az igazságtalansággal.
Így az indulás előtti este rájöttem, hogy az igazságtalanságnak eddig csak az egyik oldalát tapasztaltam és mivel az számomra nem volt kellemes, próbáltam folyamatosan kizárni. Így tulajdonképpen a másik oldalt nem igazán tapasztalhattam, nem volt teljes képem erről a dologról. Ahogy elkezdtem befogadni, rájöttem, hogy mennyire irtózom attól is, hogy engem ér valamilyen előny másokhoz képest. Tehát kezdtem megbarátkozni ezzel a gondolattal és aztán úgy döntöttem, hogy a kézipoggyászom mellé ÉN még viszek még egy táskát.
Angliában az első ellenőrzőpont a check-in pult, ahol egy udvarias fiatalember megkért, hogy tegyem rá a mérlegre mind a két táskámat és miután tudomásul vette, hogy nekem 2 csomagom van és együtt még a 10 kg-os súlyhatárt is meghaladják, továbbengedett. Jött a második ellenőrzőpont, a lépcső, mely felvezet a beszállókapukhoz. Itt biztonsági emberek utasítottak mindenkit, hogy a több csomagból csináljanak egyet. Inkább vigyenek kézben ruhákat, de csomag csak egy darab legyen. Itt egyszerűen csak átmentem minden szó nélkül. Aztán jött a 3. ellenőrzés, ahol már nem volt menekvés. Azokat is elcsípték, akik eddig el tudták rejteni a kisebb neszesszereket. A közvetlenül előttem és utánam álló hölgyeket is kikapták a sorból, az én csomagjaimat viszont, mintha észre sem vették volna.
Mindvégig éber voltam és tudatosan figyeltem mindent, legfőképpen magamat. Eleinte nagyon jólesett ez az egész, de aztán kezdtem úgy érezni, hogy kilógok a sorból. Sőt, már csak egyedül én maradtam, a többiek pedig csomagolnak. És hirtelen szerettem volna ismét közéjük tartozni, de tudtam, hogy ez már hazugság lenne. Megtehetem, hogy beállok közéjük és én is összerakom a két táskámat, mint ők, de már csak ez tartana össze.
Hozzászólások
6 hozzászólásEx légitársasági dolgozóként szerencsére tudom, hova mennyit lehet vinni... USA-ba pl. 2 db-ot, mert ott piece concept van... vagyis darabra mérik a poggyászt, nem kilóra... viszont jó hír, hogy a 2 db lehet elég nagy súlyú is, azt hiszem. Csak bírd el. Javasolt a kemény fedeles bőrönd és érdemes fóliáztatni a reptéren. Nem túl drága dolog, viszont a rakodók nem merik "megdézsmálni". Ha mégis látványosan kiberhelte valaki, akkor azt hiszem már kártérítést kérhetsz. Érdemes listát készítei arról, mi van a feladott csomagban!!! Ezt a retiküllel együtt a kézipgyyászba tedd. Praktikus több rekeszes kézitáskát vinni, amiben max. púder, stb van. És 1-2 napra való tisztálkodó szer, töbszappan. A tusfürdőt lehet, hogy biztonsági okokból elveszik, ahogy a bugyli bicskát, körömreszelőt és manikűr ollót is kénytelen vagy a fedélzeten nélkülözni. Még parfümből is csak mintát rakj el. Törölközőt és 1-2 vátóruhát, fehérneműt, fürdőruhát is a kézibe rakd, ha nyaralni mész. Ha kergetned kell érkezéskor a bőröndödet, vagy eltévedne a feladott poggyászod, legalább ez legyen nálad.
Ami az igazságtalanságot illeti: képzeld el, mikor eltervezed a nyaralásodat és a gép indulás előtt fél órával visszagurul a bőröndöd, mert befutott egy fizető utas... Merthogy a stand-by jegy erről szól ugyebár... Légitársasági ingyen jeggyel meg csak ülhetsz és várhatod a következő járatot. Ha ez Pesten, Ferihegyen esik meg veled, megvonod a válladat éskimész a következőhöz. Ha Bangkokban ér ez "szerencsétlenség" a költőpénzedből valószínűleg futja még pár napra vagy hétre is, és élvezed tovább a szabit... legrosszabb esetben beugrasz a helyi légitársasági képviseletre besegíteni :) Párizsban ugyanez lehet, hogy arra késztet, hogy a reptéren verj tábort családostól (ezt annakidején egy kolléganőm próbálta)... Ehhez képest a csomagok számát illető megkötések nem is annyira "kellemetlenek" vagy amikor Amsterdamban a rézs karkötőm "fennakadt" az ellenőrző kapun :)))) Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy 2-3 marcona őrnéni és őrbácsi a falhoz lapít és megmotoz... Fincsi volt! Mindez még Bin Laden előtt volt! Szóval a fém karperec besípolt a kapunál, én meg kutyaszorítóban voltam. A végén egy jót nevettem... Végül is, pl. nem a Bangkok Hiltonban kötöttem ki...
Mindenesetre tetszik a megoldásod a tatyókkal. Én egyszer Rómában valahogy a check-int is kikerültem, mivel nem találtam meg a bazi nagy Fiumicio-n és a gépem meg már indulni készült perceken belül. Firenzében a csomimat a 7 órás gépről visszadobták, mert megtelt, a 9-es meg csak koccolva érte el a csatlakozást. 2 testes csomaggal megrakva rohantam a Róma-Bp. járathoz, 36 fokban, farmerben, hosszúujjú pólóban (Firenzében 20 fok se volt reggel 6-kor, mikor a reptérre értem). Némi testedzés és akadály pálya, checkin-kerülő után potom félóra alatt elértem az ucsó pillanatban a gépet. A kapunál a tranzitban csak lestek, hogy kerültem oda, de mivel hely is volt meg jegyem is, mosolyogva felraktak csomagostól. Ha belegondolok, elég furán festhettem ott, nyakig beöltözve, egy maratoni futással a hátam mögött :)))) Bizonyára értékelték hősiességemet... Vízveszteségemet is pótolták gyorsan a gépen :)))
Szóval a morcos légiközlekedési rendészettől valóban nem kell megijedni! Vannak csodák!
Egy (harc)edzett ex-légitársaságis...
Nagyon köszönöm ex-légitársaságis, és grat a check-in kikerüléséhez!! :)
Mivel a távolabbi terveim között szerepel Amerika meglátogatása, így nagyon jól jött a csomaginfó.
sziasztok!
a volt barátom Malév-os.
már vagy 2 éve rá voltam kattanva Thaiföldre, biztos, ami tuti, elkezdtem vizualizálni, hogy de jó is lesz ott nekem, stb. Aztán megismerkedtem a volt kedvessel, akivel ugye elég olcsón utazhattam. :)
szóval kitaláltuk, hogy akkor elmegyünk oda szabira. Budapest- Helsinki- Bangkok
Ferihegyen azt mondták, nem biztos, hogy felférünk a Helsinki- Bangkok járatra.
Mit nekünk, semmi baj nem lesz, olyan nincs, hogy nem sikerül. Helsinkiben kb 6 órát ültünk a reptéren, és vártuk a csatlakozást.
járatindulás előtt fél órával már kezdtünk kicsit izgulni, tele volt a váróterem.
később elkezdték beszállítani az embereket a gépre, maradtunk kb 5en szabadjegyesek. Amikor már csak 4en voltunk a pultnál, a nagyra nőtt és nem túl barátságos finn néni közölte az előttünk állókkal, hogy ok, jump seat (pótülés)
Már mindenki beszállt, mi ott álltunk ketten, már majdnem bőgtem, hogy ezt nem hiszem el, akkor legalább most azonnal mondják ki, hogy nem.
A néni elkezdett mutogatni amikor már igencsak könnyes volt a szemem, hogy mindenki ránk vár.
Azt a megkönnyebbülést! Indiánszökdelésben jutottam el a helyemig, annyira örültem, hogy sikerült, fent vagyunk, hogy még az sem érdekelt, hogy életem leghosszabb repülése előtt állok. :)
Athénban a szimpatikus néni a fetánkat szedte el, mondván, folyadék van benne. Próbáltam neki elmagyarázni, hogy az tuti, hogy kevesebb, mint 100 ml, de nem sikerült.
Gondolom, jót vacsizott belőle a család. :)
Ja, Helsinkiben 2 db öngyújtó volt nálam, az egyiket elvették.
egyébként hazafelé úgy néztünk ki, mint 2 karácsonyfa, kézitáska, szatyrok, de ez sem Bangkokban, sem Helsinkiben nem zavart senkit.
Bochecha
sziasztok!
a volt barátom Malév-os.
már vagy 2 éve rá voltam kattanva Thaiföldre, biztos, ami tuti, elkezdtem vizualizálni, hogy de jó is lesz ott nekem, stb. Aztán megismerkedtem a volt kedvessel, akivel ugye elég olcsón utazhattam. :)
szóval kitaláltuk, hogy akkor elmegyünk oda szabira. Budapest- Helsinki- Bangkok
Ferihegyen azt mondták, nem biztos, hogy felférünk a Helsinki- Bangkok járatra.
Mit nekünk, semmi baj nem lesz, olyan nincs, hogy nem sikerül. Helsinkiben kb 6 órát ültünk a reptéren, és vártuk a csatlakozást.
járatindulás előtt fél órával már kezdtünk kicsit izgulni, tele volt a váróterem.
később elkezdték beszállítani az embereket a gépre, maradtunk kb 5en szabadjegyesek. Amikor már csak 4en voltunk a pultnál, a nagyra nőtt és nem túl barátságos finn néni közölte az előttünk állókkal, hogy ok, jump seat (pótülés)
Már mindenki beszállt, mi ott álltunk ketten, már majdnem bőgtem, hogy ezt nem hiszem el, akkor legalább most azonnal mondják ki, hogy nem.
A néni elkezdett mutogatni amikor már igencsak könnyes volt a szemem, hogy mindenki ránk vár.
Azt a megkönnyebbülést! Indiánszökdelésben jutottam el a helyemig, annyira örültem, hogy sikerült, fent vagyunk, hogy még az sem érdekelt, hogy életem leghosszabb repülése előtt állok. :)
Athénban a szimpatikus néni a fetánkat szedte el, mondván, folyadék van benne. Próbáltam neki elmagyarázni, hogy az tuti, hogy kevesebb, mint 100 ml, de nem sikerült.
Gondolom, jót vacsizott belőle a család. :)
Ja, Helsinkiben 2 db öngyújtó volt nálam, az egyiket elvették.
egyébként hazafelé úgy néztünk ki, mint 2 karácsonyfa, kézitáska, szatyrok, de ez sem Bangkokban, sem Helsinkiben nem zavart senkit.
Bochecha