Testen kívüli élmény | Önmegvalósítás.hu

Testen kívüli élmény

Hozzászólások

11 hozzászólás
Michaelita képe
hmmmmm
2011. december 10. szombat, 22:54 | Michaelita

érdekes az amiről beszámolsz, de valahogy így nem kerek a dolog. Mondjuk nem is lehet az, mert befejezetlen.

Volt már testen kívüli élményem többször (meditációban és álomban is), de nem rántottam vissza magam (és nem kapcsolódott hozzá félelem sem), úgyhogy végig tudtam követni, hogy mit tapasztalok.
Ez a forgásos élmény nálam akkor jelentkezett, amikor egy spirál galaxisba utaztam, s valahogy olyan volt, mintha én lennék a galaxis egy csillaga, vagy ilyesmi. Illetve önmagában is előfordult párszor, de nem éreztem azt, hogy nagyon zavarna (mintha a forgás is én lettem volna).

Visszaemlékezve legelőször valami hasonló, beszívós érzések kapcsolódtak a megszületésem időpontjára visszamenve is. Többször visszamenve már ez sokkal, de sokkal szelídebb.

Mi a tanácsom Neked? Egy pár dolgot mindenképp meg kellene tenned önmagad védelmére.
Nagyon erősen le kellene földelni magadat. Én egy fényszállal kötném magam a Föld középpontjához. Vagy bármivel földelhetsz, amit elég erősnek hiszel.
Azután az utazás előtt mindenképp szabnék magamnak időkorlátot, hogy mennyi idő múlva kell biztonsággal visszajönnöm a testembe. A Magasabb Énünk segítségével ez nagyon jól működtethető.

S esetleg - ha szükségesnek érzem - még valami védelmet is kérnék magamnak, valami olyasmi lénytől akit elfogadsz, akiben hiszel (Michael, Rafael, Gabriel, Jézus, Buddha, ...)

S ezek után visszafordulás és megtorpanás nélkül végigcsinálnám a dolgot, ha elég érett vagyok rá (ezt belülről érzed, hogy megérté-el rá, vagy csak a kíváncsiság hajt)
Mert ezzel, hogy nem csinálod végig csak a félelmeidet növeled és nem tudod meg, hogy milyen megtapasztalásban lehetne részed.

A visszajövetel után pedig megköszönném a segítséget, meg önmagamnak a bátorságot.

LilaRózsa képe
Ismerős érzés kicsit, amiről írsz. Nekem olyan formában
2011. december 11. vasárnap, 0:40 | LilaRózsa

Ismerős érzés kicsit, amiről írsz. Nekem olyan formában jelentkezett, hogy mintha csak a felső csakrákat éreztem volna, azok nagyon működtek, és emeltek volna fel a Földről. Éreztem a fénykapu közelségét, és hogy várnak rám fent. Érdekes, hogy nem én vagyok egyedül ezzel így. Akkor éreztem, mikor olyan alkalmi munkám lett, aminél a tevékenységet értelmetlennek, sőt olykor zavarónak éreztem másokra nézve (call center), pénteken volt az utolsó napom. És mikor emellett belekezdtem más, alkotó dolgokba, akkor elmúlt, visszakapcsolódtam jelenlegi életemhez. Pl. arra koncentráltam, hogy este vacsorát kell csinálni a páromnak, visszajöttem ide a fórumra, belemerültem közösségi ügyekbe, itteni rejtélyeken való gondolkodásba, tartom a kapcsolatot a barátaimmal, stb, így letisztult ez. A lényeg: bárhogy is működik ez az egész: az itteni életünknek célja van. A testünket ráérünk még elhagyni. Úgyis eljön egyszer az ideje. De nem most. :) Keressünk értelmes célokat, amikért megtestesülve tudunk munkálkodni. Még ha rossz a munkahely is, akkor is. Nekem segít, hogy pl, figyelek a természetre vagy szép földi dekorációkra. Ezt találtam még ki. Erre állást kaptam egy bizsuboltban, ami ugyan egyszerű, de sikerült olyat kapni, ami mégis tetszik, mert egész nap szép cuccok között lehet az ember, és az a munka azért nem értelmetlen, mert aki vesz ilyesmit, annak nyilván örömet szerez. És maga a látványa is az egésznek pozitívan feltölt, legalábbis én imádok ilyeneket hordani. :) Nem azt mondom, hogy legyünk anyagiasak, mert ne. Csak hogy keressünk szép célokat a földi életben, amivel örömet szerezhetünk itt élő társainknak is, magunknak is. Ha ilyen élményeink vannak, akkor először próbáljuk megfejteni az okát, miért akar lelkünk kimenekülni?

Oneness képe
Természetes állapot!
2011. december 18. vasárnap, 17:24 | Oneness   Előzmény

Kedves LilaRózsa!

Köszönöm szépen a hozzászólásodat.

Számomra a testen kívüli élmény egy természetes állapot, csak épp már nem emlékszem rá milyen, amikor nincs fizikai testem. Számomra ez nem jelent menekülést.

Emlékszem, egy megbeszélésen ültem és figyeltem az embereket. Az öltözködésre gondoltam. Felöltözünk, ruhát veszünk fel, zoknit, cipőt. Nekünk, embereknek természetes az, hogy este ezeket a felvett ruhákat levetjük. Azt éreztem a léleknek ugyanilyen természetes, amikor elhagyja a testet. Természetes állapot. Csak épp már nem emlékszünk rá.

Úgy érzem készül rá a lelkem, hogy megtapasztaljam ezt a természetes állapotot, csak még fel kell készülnöm rá....

Abban egyetértek vele, hogy keressünk szép célokat a földi életben. Számomra azonban a spirituális út része a testen kívüli élmény megtapasztalása. Ez egy természetes állapot, számomra.

Üdvözlettel,

Oneness

Michaelita képe
Kérés Onenesshez!
2011. december 16. péntek, 12:45 | Michaelita

Kedves Oneness!
Légyszi írjál, hogy mi van Veled!...?
Mi történt az elmúlt napokban? Hogy vagy? Változott-e valami benned, körülötted?

Ma olvasás közben találtam valamit, - Váradi Tibor Az emberi lét titkai c. könyvében - ami Téged is érdekelhet. Idézem (komment nélkül)

"Az étestest a saját mozgását akarja követni, amely körkörös. A Naprendszerünkben minden mozog, minden forog. Az étertest ezt a forgómozgást akarja követni.
A kisgyermekek, akiknek az Énje még nem érkezett meg teljesen a Földre, jobban érzik ezt a hatást, ezért igénylik a pörgést-forgást.

Az étertest ez irányú igényeit elégítették ki az ősi szakrális táncok. Azt segítették elő, hogy az ember átélhesse, hogy van éterteste, amelynek révén nincs a földi világhoz láncolva, hanem az érzékfeletti világhoz tartozik. Ezen táncok révén nem a Földtől való függetlenségét éli át az ember, hanem azt, hogy olyan vágyai vannak, amelyeket csak a Földön tud kielégíteni. (Nem véletlenül terjedt el az a mondás, miszerint a tánc a vízszintes vágyak függőleges kifejeződése)

Az ember belső örömöt él át, ha időnként kielégítheti az éterteste által igényelt körkörös mozgásokat. Nem véletlen, hogy a legősibb táncok többsége körtánc, amelyekből erőt merített az étertest. A vidámparkba is azért megy el néha az ember, mert ott sok dolog van, ami körbeforgatja őt és ez jót tesz az étertestének. Hasonlóra mozgásokra törekszik a Bothmer-gimnasztika és az euritmia."

Nahát jól együttrezgünk itt az oldalon:)
2011. december 16. péntek, 16:50 | Éva.   Előzmény

Nézd csak meg Marcsi mi van Oneness profiljában?
A KÖRTÁNC !:)
Ott van egy kicsi kép,fogják egymás kezét az emberek,és kört alkotva táncolnak.
Szóról szóra az amit leírtál:)

Oneness képe
Válasz Michaelitának!
2011. december 18. vasárnap, 17:16 | Oneness   Előzmény

Kedves Michaelita!

Köszönöm szépen a hozzászólásodat, a saját tapasztalod megosztását és az érdeklődésedet is.

Köszönöm szépen jól vagyok, jobban. Egyelőre nyugalom van bennem a testen kívüli élmény ügyében. Van más, ami foglalkoztatja a lelkemet.

Úgy érzem ha lelkileg felkészülök rá, akkor úgyis megtörténik velem. Külföldön dolgozom már lassan egy éve. Még emlékszem, hogy az érkezésem utáni első napokban kaptam a testvéremtől egy sms-t, amelyben leírta, hogy az Anasztázia című könyvben le van írva, hogyan tudom a tudatomat áthelyezni egyik országból egy másikba, hogy tudjam mi történik otthon. Azóta foglalkoztat a dolog. Tudom, hogy képesek vagyunk erre, csak még számomra ez felfoghatatlan. Tudom, hogy van bennem félelem is. Azt szoktam magamnak mondani, attól félek, hogy megtapasztalom azt, ami van....a mindent. Dolgozom a félelmeimen. Vannak amikor nagyon kinyílok a spirituális élményekre és van, amikor bezárkózom.

Ígérem, megosztom veled az élményeimet.

Üdvözlettel,

Oneness

Michaelita képe
Kedves Oneness!
2011. december 18. vasárnap, 17:34 | Michaelita

Köszönöm a választ! Egészen megkönnyebbültem, hogy minden rendben Veled.

Az írásod alapján Te egy nagyon bátor lelkületű és szellemiségű ember vagy!
Hasonló dolgokat már én is olvastam, ha jól emlékszem az egyiptomi mágiában használtak ilyen praktikákat, hogy távolbalátással lássák a szeretteiket.
Ha ez a leírtak alapján félelmet kelt Benned, akkor csináld más módon, ami elfogadható a számodra. Ugyanis egy másik módszerrel is hasonló eredményt fogsz kapni és ott talán kevesebb lesz a belső ellenállásod.

Ezt a távolbalátást én azért nem tudnám megcsinálni, mert etikailag zavarna, hogy azokat láthatom, akik erről nem tudnak, vagy nem tudják megőrízni a szabadságukat ebben az esetben.
Az viszont, hogy az érzéseiket, a hozzájuk kapcsolódó érzelmi lenyomatokat átérezzen az teljesen megengedhető lenne a számomra, s inkább valami ilyesmivel próbálkoznék. Vagy olyannal, hogy a szeretett személy fényképét nézve, a fényképpel kommunikálnék és megkérném, hogy a fényképen keresztül válaszoljon nekem (így megőrízheti az intim magánszféráját).

A bennünk lakó Magasabb Én, az igazi önvalónk nagyon sok szinten el tud juttatni hozzánk információt. És a morfogenetikus mező is nagyon jó információhordozó. Szóval szerintem legyél kreatív, ötletes, próbálkozz kitartóan más, új módszerekkel, olyannal, ami sem félelmet, sem belső ellenállást nem jelent számodra, s akkor az is megvalósulhat, amit szeretnél.

Oneness képe
Köszönet!
2011. december 18. vasárnap, 18:24 | Oneness   Előzmény

Kedves Michaelita!

Köszönöm az ötleteket. Most úgy érzem, hogy számomra a lényeg a test elhagyás és az, hogy "fentről" lássam azt, ami a Földön történik.....

Meglátjuk mit szeretne a lelkem....

Üdvözlettel,

Oneness

Michaelita képe
minden éjjel
2011. december 18. vasárnap, 19:29 | Michaelita

A kicsit is fejlettebb lélek, ha már nem ragaszkodik túlzottan, akkor minden éjjel képes megválni a testétől, hogy egyesüljön a lélekvilággal és akár a szellemi világgal is.

Azt amit ott tapasztalunk azt pedig csak kevesen képesek áthozni a hétköznapi tudatosságba.
Tehát a kívánság a fentről látni nem egy szokatlan kívánság, ha elég bátor és fejlett lelkületű hozzá a kereső.

Most így advent tájékán eléggé közel van hozzánk az a másik dimenzió. Meg közeledik a téli nap-éj egyenlőség napja, amikor is a spirituális tanítások szerint olyan kapuk nyílnak meg számunkra, amik egyébként nem, tehát remény az mindig lehet, hogy meghaladjuk eddigi önmagunkat, bármi is a törekvésünk tárgya. Pláne, ha még az Isteni kegyelem is hozzájárul mindehhez, akkor az már önmaga a csoda, amikor sok minden elérhető, megérthető, megélhető, amiben merünk bízni és hinni.

Érdekes amit írsz, mert a héten nekem is nagyon szokatlan megtapasztalásaim voltak.
Én ugyan nem vágyom elhagyni a testemet, nagyon is igyekszem földelni magam, de a héten egyik nap kaptam egy akkora energiadózist, hogy szabályosan börtönnek éreztem a testemet, mert valami olyan érzés volt, hogy a féktelen sok energiától nem férek be a testembe.
Ki tudja, amit én így éltem meg, az másnál hogyan jelentkezik.

érdekes
2012. január 04. szerda, 5:44 | bandri antónia (útkereső)

sziasztok! én csak most találtam ezt a fórum helyet ,de igazán jó dolgok történnek itt.az érdekes az h eddig én nem is tudtam egy csomó dolgot,mégis ösztönösen tettem.pl esténként mikor nagyon gyengének éreztem magamat,gyakran képzeltem h egy spirális út kitárulkozik az égbolt felé és magába szippantva némi energiát bezárul.ezután aludtam el.de nem értem h lehet,hisz azt sem tudtam h van korona csakra.mármint hallottam h vannak csakrák,de ezt pont nem tudtam.érdekes h az emberbe mennyi minden van ösztönösen.:-)üdv mindenkinek

Sziasztok! Körülbelül két éve olvastam a testen kivüli
2013. január 13. vasárnap, 0:08 | Ágota Cs. (útkereső)

Sziasztok! Körülbelül két éve olvastam a testen kivüli élményekről, teljesen le voltam döbbenve, hogy ilyen létezik, mindig is érdekeltek az ilyen dolgok...Rá kis időre furcsa dolgot tapasztaltam. Éreztem, hogy alszom de nem tudtam megmozdulni, teljesen le voltam "bénulva", a szemeim csukva voltak mégis láttam mi van előttem és furcsa hangokat hallottam amitől megijedtem, és úgy éreztem a hátamnál van valaki, aki figyel. Végül nagyon nehezen magamhoz tértem. Rá pár hónapra ugyanez történt, akkor már úgy gondoltam tudom mi fog történni, de ezúttal teljesen más volt. Próbáltam felkelni az ágyból, hogy kimenjek a szobából, fel is ültem, de egy furcsa, bizsergő érzést éreztem az egész testemben, mintha mindenem lezsibbadt volna. A mozdulataim lassúak voltak és éreztem hogy nem oké valami. Ekkor rájöttem, hogy valójában fekszem, megpróbáltam újra kimenni de nem sikerült hisz ébren sem voltam. Ez megismétlődött pár perc alatt többször, mindig másképp "ültem" fel, végül úgy éreztem leszédülök és leesek az ágyról takaróval meg laptoppal együtt. Ezután felébredtem de annyira kába voltam, hogy képtelen voltam kimenni, aludtam még pár órát de ezután is nagyon nagyon kábán keltem fel, mintha napokig aludtam volna. Ezek után pár hónapig csak ilyen "paralised" élményeim voltak, le voltam zsibbadva nem tudtam mozogni. Ma délután viszont újra éreztem a zsibbadást, de most valami más volt, éreztem, hogy forog velem minden, szédültem, minden elfehéredett körülöttem, nem láttam azt, ami magam előtt volt, csak egy ceruza vázlathoz hasonlitó valóságot...nagyon érdekes volt...ezúttal próbáltam még távolabb menni a testemtől, de nem tudtam, mintha belesüppedtem volna az ágyba, nehezen keltem fel és nagyon nagyon fáradt voltam utána...valaki érzett hasonló dolgokat? Már nem olyan ilyesztő, mint az első alkalom, egyre inkább tetszik de mégis félek eltávolodni a testemtől...nagyon érdekes érzés.

Szólj hozzá!