Amikor házi vizsgára készültem, a vizsga része volt, hogy készítenünk kellett egy 30 db - os herbáriumot is. A herbárium nem más, mint lepréselt gyógynövények gyűjteménye. A csoportból voltak, akik szabadságot vettek ki és elmentek különleges helyekre, ahol úgy gondolták sok gyógynövényre bukkannak. Én is azon gondolkoztam, hova kéne elmennem, ahol sokféle  értékes növényt találok? Nagyon szerettem volna, ha időben elkészül a herbárium.

A kívánságom megvolt, de ötlet a helyről, hogy hova menjek, mégsem érkezett.

Úgyhogy elmentem egy kicsit futni. Nem túl ideális helyen futottam, végig az országút mellett. De ez is jól esett, nem is erőltettem meg magam túlságosan, csak lazán kocogtam, hogy átmozgassam az elgémberedett tagjaimat.

Ahogy futok, a tekintetem az útmenti árokra esett. Tele volt giz-gazzal. Május eleje volt, még nem nyírták le az árkokban, így szabadon burjánzott a gyom. Elég gondozatlannak tűnt. De ahogy közelebbről megvizsgáltam, magamban felkiáltottam : - Jé, ez egy terebélyes papsajtmályva! Hiszen ez gyógynövény!

- Ez meg itt árvacsalán! Virágzó pásztortáskák! Nahát, itt meg mennyi Veronika!

Hihetetlen volt. A gondozatlan útszéli árok csodálatos gyógynövények tárházát mutatta! Amerre csak néztem, csupa értékes növény! Gyorsan kihúztam, amit tudtam, mert gyökeresen kellett őket lepréselni. Akik szembe jöttek az utcán, kicsit furcsán néztek, amint látták, hogy az árokban elmélyülten vizsgálgatom és húzogatom a gazt. Futás közben még pár helyen megálltam, mindenhol rengetegféle növény zöldellt.Egy nagy csokor gyógynövénnyel tértem haza. Még kétszer elmentem futni, és meg is volt a herbárium.Nem kellett különleges helyet keresnem, ott volt minden az orrom előtt! Egy egyszerű útszéli árokban!

Kívánságom teljesült. Azelőtt is  ennyiféle növény volt az árkokban, vagy csak azért történt az egész,  mert nagyon szerettem volna? Kívánságomat meghallgatta az Univerzum, és mivel az egészet lazán elengedtem és elmentem futni, pár pillanattal később már teljesült is!

Amellett, hogy nagyon örültem, a gyógynövényeken  is elgondolkodtam... Azóta más szemmel nézem az árkokban a rengeteg "gyomot"! Mennyire eltávolodtunk a természettől, hogy azt irtjuk, ami a legcsodálatosabb gyógyító erőt jelenti. Egy kertben, ahol virágok és zöldségek vannak, egyenesen ellenségnek számít a tyúkhúr, a pásztortáska vagy a vadcsalán. Irtani kell. Különben megeszi a termést. Megszólítása : gaz! Hát nem tudom.

Mindenesetre, nemcsak az az érték, amit megeszünk! De csak akkor jövünk rá, ha megbetegszünk. És milyen érdekes, hogy pont akkor betegszünk meg amikor eltávolodunk a természettől! Akkor már értékes lesz egyből, az ami egyébként csak egy útszéli gaz!

A  természet nem hagyja magát, és bebizonyítja, hogy szükségünk van rá! És mindenhol jelen van, ha tetszik ez nekünk, ha nem.

Fűben - fában az orvosság! Körülöttünk...! Csak figyelni kell. Itt és mindenütt!