Létezik-e jó és rossz út? | Önmegvalósítás.hu

Létezik-e jó és rossz út?

Hozzászólások

58 hozzászólás
Nyomkereső
2010. január 21. csütörtök, 13:33 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

Igen, valóban az lenne a legjobb, ha még tudnánk a fülünket a földre téve arra következtetni, hogy mikor jön a 6-os villamos, csak a dugótól nincs egy talpalatnyi föld sem, ahova a fülemet letegyem a koszról nem is beszélve. Az erdőben lehet még - talán - mohából, levelek állásából tájékozódni és ez tényleg kár. Vagy részt kell venni egy dzsungel túlélő táboron, hogy ilyen érzékeinket fent lehessen tartani. Mivel ma már inkább emberi dzsumbujban kell közlekednünk néha jó ezekre a ketyerékre támaszkodni. Bár én csupán a hasonlatot használtam Péter nyomán és nem gondoltam, hogy ilyen jellegű "hatása" lesz. De ha már itt tartunk, nekem is van ilyen csodám, leginkább kikapcsolva csücsül táskámban. Néha előveszem, ha tudom, hogy olyan területre kell mennem ahol nagyon nem ismerem ki magam és nincs lehetőségem az előre átnézett térképet útközben a kormányon egyensúlyozni. Egyébként szerencsés vagyok, egész jó belső iránytűm van. Nálam ebbe a kategóriába esik még pl. a tolató radar is. Állandóan úgy éreztem, hogy elveszi a térérzékelő képességemet az állandó fütyüléséről nem is beszélve. Most nincs is!
A tűrési küszöbről: nap merkúr együttállás van amire kvadrátot vet a hold szaturnusz oppozició, azaz T kvadrát . Ebből a fele is elég lenne!

Üdv!
Hédi

Szia !
2010. január 21. csütörtök, 14:24 | kobold   Előzmény

Voltam régen asztrológusnál. Már legalább 6 éve. Elmondta, h a házam együtt van a Szaturnusszal -nem is tudtam, h van ott is telkem, megyek oda nyaralni- majd a Merkúr együtt áll a Marssal, és hátulról kukucskál az a galád Plútó, ami hatással van a Földre...és... mire a szemem is együtt állt a homlokommal, megtudtam, h a jégen elesett Lajos bácsi. Majd megkérdeztem mibe kerül nekem lajos bácsi hasra esése?... aztán én is hasra estem. :-)

Áruld el kérlek, mit jelent ez, mert az asztrológia nagyon messze van tőlem, és csak azon drukkolok esténként, h a hold ne essen a fejemre. :-) Nem is tudom, miért, de ez nekem kimaradt teljesen. De nézem néha a horoszkópos jelzéseket, tudom, az általános, de néha tetszik.... Köszi
Holnap megnézem, munka van...

SziaSzia Kobold

Ez nem volt szép
2010. január 21. csütörtök, 14:40 | Névtelen (útkereső)   Előzmény

Nem karikírozzuk ki egyik utat sem! Jó?!?!?
Szóval valaki azt kérdezte -bocs nem tudtam visszakövetni - hogy mitől olyan alacsony ma mindenkinek a tűrőképessége. Ezért bátorkodtam "felézni az égre" és a szimbólumait ide leírni. Azt meg nézd el nekem, hogy ezt most itt nem fejtem ki. Vedd úgy, hogy ez az asztrológiával fertőzöttek Koboldnyelvjárása :)
Az újságban leadott horoszkópólógiai műhibák pedig olyanok mind a spiri műdumák és kb. arra is jók.
Üdv!
Hédi

Szia !
2010. január 21. csütörtök, 16:32 | kobold   Előzmény

Bocsi, de rendetlenkedtem, mint Kobold. De próbáltam viccesen előadni. Attól független, nagyon bosszantott, h szövegelt, és nem mondott még semmit, csak olyat, ami hablaty számomra. Neki információ, és nekem meg a többit mondja, nem azt, h honnan szűrte ki....

Rendetlenkedek: Akkor Kobold nem fogja megtudni, mit is jelent az a sok izéke, amiért fogytán az erő Joda mesternek...

Mindenkinek:
Emlékszem, még lánykoromba jött egy áremeléses hír, és mindenki elment vett pár zacskó cukrot, rízst, cigit.. stb. Majd semmi egy ideig. Mára, amikor már sokat fejlődtünk, és minden "könnyebb?", már rengeteget dolgozunk,100 szor annyiba kerül 1 kg kenyér, és "jobban" élünk. AHA. Ez volt a mese délután. Mindezért sokat dolgozunk, h meg is tartsuk a megszerzett "kényelmet". DE mindennek ára van. Az egészségünket adtuk érte. Jaaa, hogy azt nem is gyógyítják, meg keret sincs, Meg az a hír a tv-ben, h x kocsi késöbb ért oda a helyszínre.... meg z mikor fog szülni....meg w milyen lelki gondja van, és a tv-ben gyógyítgatják a lelkét? Mindenki "szeme" láttára? Eddig úgy tudtam, h a gyógyító, és a paciens között folyik ez a dolog, és mint orvosi titoktartás is vonatkozik ide, Vagy csak név nélkül. A gyógyítás, kezelés alapkritériuma eldőlt, megfeküdt.
Mindezekért, és más utat levezetve a tűrőképesség itt hiányzik, és a csillagok csak ezredrangúak. Eddig is voltak az égen, de ilyet nem tesznek: Hüphüp, te most elkésel, Te meg kirugod, te most show-t csinálsz. Itt sem a bolygók kényszerítenek, hanem Ember kell ehez is..... Igen, jól van Lajoska, a Föld a hibás, mert földrengés volt. Megint a másik a hibás.... De a Föld Anya is tisztuláson vesz részt, ami ilyen megnyilvánulást hoz. Bár könnyes a szeme miattunk is, DE MÁR JÓVAL TOVÁBB TART MINT MI.

Lehet külön kellett volna rakni. Na mindegy. Bocsi Hédi. Najd javítok, ha kell...
SziaSziasztok Kobold

jaguar képe
"..milyen lelki gondja van, és a tv-ben gyógyítgatják a lelkét?
2010. január 21. csütörtök, 17:44 | jaguar   Előzmény

"..milyen lelki gondja van, és a tv-ben gyógyítgatják a lelkét? Mindenki "szeme" láttára? Eddig úgy tudtam, h a gyógyító, és a paciens között folyik ez a dolog, és mint orvosi titoktartás is vonatkozik ide, Vagy csak név nélkül. A gyógyítás, kezelés alapkritériuma eldőlt, megfeküdt."
A szilveszteri himnuszos Benkő mizéria kapcsán keresgéltem youtube-os videókat a fasziról és találtam egyet, ahol Csernussal beszélget még régről. Tanulságos volt.

Ezt az utolsó mondatodat kifejtenéd? Tényleg könnyes lenne a szeme, honnan tudod? Ilyen alapon akkor egy bálnának is könnyes a szeme, ha a saját túlélése érdekében le kell dobnia a hátáról az évek során rátelepedett apró élősködőket nem?
DE MÁR JÓVAL TOVÁBB TART MINT MI. - ezt a részét meg szerintem elírás miatt nem értem vagy hogy régebb óta tart? Erről a vonalról még, meg hogy a Föld segítségével "űrhajót" építeni, tényleg?

Szia jaguar
2010. január 22. péntek, 20:39 | kobold   Előzmény

Most zavarban vagyok, melyik utolsó mondat?

A gyógyítás két ember között folyik, nem másként.!!! Egyéni, és megismételhetetlen !!! Nem média műsor.!!!! A gyógyító, kezelő hatalmas hibája !!!!
Lehet, Te találtál Csernustól műsoranyagot, és volt tanulsága. De nem is a Te hibád, h van anyag róla, hanem az övé. Ha akarsz tanulságos dolgokat olvasni, akkor az ELTE biztos ad neked is ilyet, ill vehetsz pszichológiai anyagot. Ott minden meg van. Amúgy, neki a jó/gyors "befutáshoz" kellett. A pénz !!... A másik ember, tv-s műsor előtt kiválló gyógyító volt. Nem tudom, miért adta el magát, de már így sehol sincs. Szerintem- tettem gyorsan hozzá, még mielött vki delhördülne. Azt hiszem, nem elemzem, ezt tudja minden gyógyító, ha nem, az az ő baja. Legalább 1 napig lehet beszélni a gyógyító fogalmáról, és feladatáról. Ugye nem kell tovább ragozni.... De ha kérdezel válaszolok szívesen....

Ezek szerint nem írtam érthetően, bocsánat.!!! Föld Anyánk megszólítás azért van, mert szintén éló, érző lény. Neki is feladata a tovább lépés, a fejlődés, később az átmenet egy "hanggal", "oktávval" tovább. De legalább egy "félhanggal". Ahoz, h megtegye, neki is tisztulni kell. Ezt a katasztófák jelzik. Ott viszont emberek vannak, akik sajna meg is halhatnak ebben. De nem megy másképpen, ezért könnyezik a "szeme". Független mindentől, emlékezz kicsit a kínai robbantásra. Utána nagy árvíz volt.... Törököknél terror, és stb. Földrengés volt. Föld Anyánk "keze" is ott van a válaszban. Kizsálmányolás-válasz-tanítás....
Ebben a tisztulásban az ember is teszi a dolgát, és mindenki halad a célja felé. A 144ezer ember azért, h közülük 1 segítsen másik 144ezer embernek az átmenetbe, átlépéshez. A Föld szintén készül. Aki ember nem akar részt venni, vagy nem vállalja, vagy....stb azok meghalnak. Nem folytatom, mi lesz velük....stb.

Nem űrhajót épít velünk karöltve. Amúgy, meg van az úrhajónk, amivel jöttünk, csak egyik kedves fajtársunk kicsit tönkre tette. és azóta árasztja a negatívat is, ez a nagyobbik baj.... Még nem lett rendbe rakva, mert azt a tudást, a visszafejlődésünk folyamán elfelejtettük.
Megint "Amúgy" ne álmodozz azon, h máshova tudnánk költözni innen. Sajnos nem megy !!!! Ez megint zsák utca. Példa, ha a holdon lehetne élni, lélegezni..stb, tegyük fel. Vagy bárhol a naprendszerben, egy hasonló bolygó lenne.... Átköltöznénk, az teljesen jó is lenne, és működne. Csak akkor is kihalnánk, mert gyermek ott nem születne. Sajnálom. Tehát, úgy tegyünk bármit a Földön, h nincs más otthon. :-(

Ha vmi nem világos, kimaradt, kérdezz, szívesen válaszolok.
SziaSzia Kobold

jaguar képe
Szia Kobold
2010. január 23. szombat, 0:45 | jaguar   Előzmény

Nem láttad ezért félreértetted mit akartam mondani, a pszichiáteres beszélgetés nekem arról szólt, hogy rájöttem mennyire nem tud semmit Csernus (pedig régen istenítettem). Csak kliséket puffogtat, támad velük és vaktába, védekezik, hárít és mindezt anélkül hogy ráérezne bármire is, egyáltalán nem vágja hogy "mivan". Volt egy pont viszont, ahol elkezdett kinyílni Benkő felé, ám Benkő meg elszúrta azzal a kijelentéssel, hogy "Jó, kezdesz tanulni, lehet hogy tanítványommá fogadlak" - erre Csernus visszatámadott agresszívan, sértődötten, hogy a tanítvány választja meg a mesterét. Mire Benkő: "te ezt honnan tudod, olvastad valahol?". :) Vicces volt az egész, viszont szerintem hasznos feladatot lát el a médiában Benkő, ilyen arcok is kellenek a tévéképernyőre, tanít a maga módján és nem pedig rombol legalább.

Na de nem erre akartam kihegyezni. Szóval akkor a Földanya érez minket, foglalkozik a létezésünkkel és sajnál is minket mint egy érző lény? Ezt mondjuk nehezen tudom elképzelni.
Miért nem tudnának más bolygón születni gyerekek?

Szia jaguar
2010. január 23. szombat, 21:12 | kobold   Előzmény

Igen, akkor félreértettem, de sebaj..... Attól még leírtam a gondolataimat.... hátha vkinek segített...

Azért nem, mert ez sem a mi bolygónk, csak át lett alakítva, így most lakható számunkra. De annyi tudásunk már nincs, h bármelyiket átalakítsuk magunknak. Nem tudunk olyan berendezéseket készíteni, amik most itt működnek. Még azok rendberakása is nagy feladat, akkor újat készíteni? Nem megy.
Másik oldal. Igaz, bárhol is vagyunk a monádunk ott is meg van, de nincs azonos körülmény. Ez olyasmi, mint a pl a gyógynövények. Az Oroszoktól importált körömvirág krém ránk nem olyan gyógyító hatású, mint az itt termett. Vagy a helyi sertés husija, nekünk könnyebben emészthető, mint másoknak. Ez kicsiben. Ami kicsiben, az nagyban is működik.
A születés menete nem az, amit a dokik tudnak, és amit mi is gondolunk. Ez a biológia nekünk magyarázat a születésre, és az, h ki, kinek a biológiai szülője. Igazából elég lenne egy petesejtet megkarcolni, és máris lesz gyerek. A baj itt is az, h csak lányokat lehetne így produkálni. Akkor a pasiknak lőttek. :-( A DNS, és a másik dimenzió, a Föld szükséges hozzá. No, meg az örökítés szabályai. Ha ez nem lenne annyira eldugva, akkor már régen rengeteg azonos egyed lenne a földön. Ráadásul nincs eszköz a fizikai világban, ami a nem-fizikai dolgokat tudná mérni, és jelet adna arra a rövid pikkanatra, amikor a megtermékenyítés megtörténhet. Ami rövidebb, mint pl egy villám ideje. Ez az az idő, amíg a DNS-től elvonják a környezetet, és amíg rájön-eldönti, h élni akar, vagy sem.....
Tehát, maradunk. Na jó, nagyon zavarosan írtam le, de azt hiszem nincs nagy energiám bepötyögni mindent. Majd kapok is az orromra... az itteniektől....

Remélem, ez a szöveg nem törlődik..... Éppen rosszkor küldtem...
SziaSzia Kobold

Nem mindegy, nagyon nem midegy merre megyünk
2010. január 25. hétfő, 15:08 | Karmatörlő (útkereső)   Előzmény

Csatlakoznék Koboldhoz, hogy egyetlen esélyünk van, a Föld, a rapid tudatosodás.
Nem mehetünk tovább a technikai civilizációnak az erőforrások pazarlásán, a Földet mérgező, önmagunkat, az állatvilágot a Föld egészét gyilkoló éltemódon. Ennek vége.
Az emberiség után vagy helyett senki nem jön összetakarítani a Földön. Magunknak kell a szennyünket eltakarítani. Minden eszközünk megvan hozzá.
A saját túlélésünk és a Föld meggyógyítása érdekében azonnali tudatosodásra van szükség.

Nem mondhatjuk, hogy kollektív karma, nem én voltam, nem én vagyok a felelős. Majd szenvedek egy kicsit, levezeklem elődeim meg a most ártók bűnét, majd jól meghalok, oldják meg az utánam jövők.
Nincs ilyen. Most van, csak most és most kell felelősen, maximális tudatossággal és környezettudatossággal átitatni a mindennapjainkat.

A túlélés egyetlen módja a tudatosodás, amely fizikai szint alatt, fizikai szinten, magasabb lelki és asztrális szinten is helyreállítja az egészséges egyensúlyt. Kezdjük magunkon a tisztulást, fizikai, érzelmi és mentális egyensúlyunk helyreállításával a lehető legtöbbet megtehetjük önmagunkért, a Földért és az emberiségért.

Nincsenek mumusok, a hétköznapokban kezelhetetlen problémák, mert mindenkinek csak és kizárólag a saját életében felmerülő feladatokat kell megoldania. Nem kell senkinek megoldania a globális környezetszennyezés problémáját sem a városban a 2. emeleten másfélszoba összkomfortban, sem kisfalusi tanyán, de kutya kötelessége, hogy maximális tudatossággal és tisztelettel bánjon önmagával, családjával, másokkal, emberekkel, érző lényekkel, az őt körülvevő természeti és épített környezettel. Életmódjában és fogyasztási szokásaiban, munkájában, mindenféle alkotó és nem alkotó tevékenységében. Felesleges biocönózissal vagy ökoszisztémáva jönni, akit érdekel, utánanézhet, de nem azon múlik, hogy mennyi latin és görög eredetű idegen szóval gyarapodik a szókincsünk, elegendő tiszteletben tartani az életet, aminek mi is részesei vagyunk.

Ma már nincs választás, erre kell menni.
:)

Szia Karmatörlő
2010. január 25. hétfő, 16:38 | kobold   Előzmény

Akkor leharapjuk mindenki orrát.!!! Irány arra. Vagyis erre. Na jó, gyerünk.
Köszönöm a kiegészítést, nekem sokkal tovább tart a gépelés....

SziaSzia Kobold

Útirány
2011. március 04. péntek, 16:46 | Látogató   Előzmény

Az útkeresés =önmagam keresése, válasz-keresésem az örök kérdésre: ki vagyok én?
S mivel az út az én utam, annál inkább lesz egyedi, minél kevésbé „kitaposott”…
Bizony nehéz ezt felvállalni! A felvállaláshoz mindenképpen meg kell határoznom az IRÁNYT, s majd hinni abban, hogy ez a JÓ irány nekem.
Ha bizonytalan vagyok magamban, kevés még a hitem, akkor külső kapaszkodókat keresek. /Sokan indulunk így el/
Mondhatnám azt is, hogy kipróbálhatok néhány „útvonaltervezőt”, tapasztalt utazók tanácsát kérve. Eközben megismerhetem a „mellékutak” fontosságát, hiszen minél szélesebb sávban „kacskaringózom” az uticélig, annál több tapasztalatot gyűjtök, s egyre bátrabb leszek. Egyre merészebb, sőt olykor-olykor már vakmerő is!

Ám nem csak a belső bizonytalanság, de a vakhit sem ajánlatos nekem, az utazónak!
Vakon hinnem abban, hogy mindig jó úton járok, azt jelenti, hogy kizárom a külvilág /emberek/hatását. Küldetés-tudatommal elmagányosodva, embertársaimat csupán eszköznek használva élhetek át misztikus élményeket, de nem lesz közöm az EMBERI ÉLET-hez!
S mikor lesz közöm?
Ha utam közben MEGÉLEM a világot. Ha beutazom, bejárom a megismerés lépcsőit. Képek, látványok, hangok állnak bennem össze egy sajátos masszává. Sajátos azért, mert sajátoménak érzem már. Azonosulni tudok vele. Empatikussá válok vele. Átveszem a rezgését. Szeretem magamként, EGY-gyé válok vele.
Addig azonban kalandtúra lesz ez a javából! Lesznek itt akadályok, lejtők és emelkedők, utitársak és kibicek, pihenők és szakadékok is…sajnos egyik sincs felcímkézve.
Nekem kell megismernem ezeket az „úti-kellékeket”, mint a világ részeit. Kezemet nyújtva békét kötni velük.
Ha önként elindulok a megismerés lépcsőjén, az eljuttat engem a „Ki vagyok én? „-től az „Én Te vagyok”-ig”, a teljes azonosulásig.

No, én még néhány lépcsőfokon pihengélek egyet-egyet, de azért előre tekintgetve. Persze csak hiszem, hogy arra van az előre

szeklice

http://www.youtube.com/watch?v=jNvYbukeojk&feature=related

Én is P !
2010. január 21. csütörtök, 19:25 | csaesz   Előzmény

Drága Péter, képzeld, ismerős! :)

a GPS szó nálam egyenesen ezt a képet hozza fel, amikor Eszterke esetlenül ügyeskedik a túlzsúfolt, füstös nagyvárosban az ő kis GPS-ével, és folyton lezárt utcákban kellene befordulnia, és az a pasi ott a szélvédőn nem győz újratervezni, míg a végén már ő sem tudja, hová is kéne menni... :)
Volt egy ismerősöm, akivel keveregtünk kicsit, kipróbálva az akkor még új GPS készülékemet, majd azt mondta: Akkor ő most előveszi a sajátját: és megnyomta az orrát. Hát, hamar oda is találtunk! Sajnos, én hiába nyomkodom az orromat, nálam ez a varázslat nem működik!

Szerencsére a belső GPS-em talán nem ennyire tévelygős a lelki utak tekintetében!

Van egy kedves barátom, talán nem haragszik meg, ha idézem az egyik levelében leírtakat, ez szerintem egy merőben új megvilágítása az útkérdésnek, nekem tetszik:

"Ha út, akkor az vezet valahová, de ki tudja, merre. Ha út, akkor két párhuzamos vonal között haladhatok, amelyet szabályok, dogmák, mesterek tisztelete szegélyez. Ha van mester, akkor van egy ideológia is, amely egy bizonyos szemüvegen, szűrőn keresztül akarja velem megláttatni a valóságot.

Egy előadáson hallottam egyszer, és mostanában kezdem csak érteni, mennyire igaz, „hogy Istennek nincsenek törvényei. Ha lennének, önmagát, (önmagunkat) korlátozná vele.”

Szerintem annak a néhány létező univerzális alapelvnek a megértését, megélését pont az teszi nehézzé, hogy utakban gondolkodunk.

A tanulás, megértés első szakaszaiban szükség lehet utakra, tanítókra, elméletekre, amelyek előkészíthetnek egy sokkal mélyebb tudás befogadására. De ebben a folyamatban az „utak” már inkább gátolnak, mint segítenek.

Képzeld el, halad valaki egy szúk erdei ösvényen, amely egyszer csak kiér egy végtelen nagy, csodálatos tisztásra, teli szebbnél szebb virágokkal, tiszta vizű forrásokkal, bármerre indulhatna, ugyanaz a Szeretet mindenhol,….. és ő nem lát semmit ebből,
megy tovább a két párhuzamos sík között, melyet korábban az ösvény jelölt ki számára.

Egy kisgyermeknek nagy segítség a fal, amely mellett tapogatózva, támaszkodva megtanulhat járni, de felnőttként jobb elkerülni a falakat. "

Mik ezek az univerzális törvények? Már annyi helyen hallottam,
2010. január 21. csütörtök, 19:31 | Szabó_Péter   Előzmény

Mik ezek az univerzális törvények?

Már annyi helyen hallottam, hogy hivatokoznak rá! :) Szerintem, tudom én is vagy legalábbis a nagyrészét ennek, de így nem áll össze! :)

Aditi képe
Nincsen jó és rossz. Minden egyedi, egyéni, és az, ami. A
2010. január 20. szerda, 1:15 | Aditi

Nincsen jó és rossz. Minden egyedi, egyéni, és az, ami.

A fejlődés különböző stádiumai vannak. A tudatosság különböző manifesztációi.

Minden mester ember. Ugyanúgy egy még tovább táguló, meghódítandó tudatosság-mezővel, mint mi.
Csak kicait feljebb áll a létrán. Szélesebb a látószöge. De nagyobbat is zuhanhat. (Egót ott is állandó éberséggel kell szelíden tartani, sőt, még nagyobb a felelősség, mert a szellemi hatalom óriásivá nőhet)

A hamis mester is csak egy bizonyos tudatossági szint, ami bizonyos dolgokat még nem tudatosított. (Hazudik önmagának ezekben.) Csak ő más dolgokat már nagyon jól tud, ezért tanítja. Aki hamisnak látja, az csak nem érti az okokat.

Mi is hamisak vagyunk, valahányszor türelemre intjük a gyermekünket, miközben más esetben a hajunkat tépjük... csak a gyerekünk nem kérdezi meg: "Anyu, akkor most miért nem éled, amit tanítasz?"

Persze nem "jó", ha magunk, tudatlanul egy hozzánk nem illő, tudatlanságú mesterhez kerülünk.

De ha ez van, akkor annak kellett történnie.

A kulcs itt abban van, hogy olyat találunk, és álltában olyan talál meg minket, aki pont jó nekünk, mert azt tanítja, amire szükségünk van.

Mint ahogy egy keresztény pap nem igazán passzol nekem (bár nem zárom ki h tanulhatok tőle), úgy a szomszéd néniket sok hasznot hajtanak a misék a leli békéjének megőrzésében.

És ilyenformán, valóban, azzal is egyetértek, hogy mindenki mindenki mestere.

De a tudatossági szintek milyenségének és különbségének megfelelően, vannak nagyobb és kisebb mestereink.

És mi azok vagyunk mások számára.

Pusztán az áltla is, ahogy élünk.

Namaszte

jaguar képe
Útról letévedés, visszatalálás
2010. január 20. szerda, 2:21 | jaguar   Előzmény

Szia, emlékszel mikor legutóbb válaszoltam egy írásodra? Most beugrott egy dolog az Utakról, amit még régen hallottam Sanyitól valahol, de azóta megtapasztaltam élőben - legalább egy alkalommal biztosan (pénzkereseti úttal kapcsolatosan). Mégpedig, hogy a helyes Út megtalálásának megvan az a jellegzetessége, hogy miután rábukkansz, egy idő után letévedsz róla ismét. És újból saját erőből vissza kell találnod rá, ami szintén nem biztos hogy egyszerű feladat. Már csak azért sem, mert nem könnyű felismerni a letévedés tényét előszöris.
Még nem olvastam végig az összes hozzászólást, de erről az érdekességről, már ha ilyen tényleg van, még szerintem nem sok szó esett. Ebbe az irányba is lehetne kalandozni gondolatilag.

Kavics22 képe
Kavics22 Szerintem egy út van, de ezen az úton jóként és
2010. január 20. szerda, 11:10 | Kavics22   Előzmény

Kavics22

Szerintem egy út van, de ezen az úton jóként és rosszként érzékelt megtapasztalások, amelyek úgy ágaznak szerte-szét, mint a testedben a hajszálerek.

A jó és rossz tapasztalások aránya nem véletlenszerű adott időszakokban, pont annyi és akkora, amire szükséged van a tovább haladáshoz. Sajnos, vagy sem, ezt csak utólag lehet látni, de amikor nagyon sok rossz zúdul rád egyszerre, valahogy mindig ott van valaki, vagy valakik, akik átsegítenek rajta (itt tudatosul benned, hogy a segítséget nem is olyan könnyű elfogadni).

A legjobb tanító mellett is eltévelyedhet a tanítvány, mert mást is tapasztalni akar, lázadni, félrelépni. Ez is az út része.
A lényeg az, hogy a végén a sok-sok hajszálérből, elágazásból visszatalálj az igazi útra, a szíved középpontjához. Nagyon is meg lehet érezni a különbséget, szépen a helyedre kattansz, mint amikor a fogaskerekek egymásba illeszkednek.

Kirsikka képe
hajszálerektől a szívig
2010. január 21. csütörtök, 11:57 | Kirsikka   Előzmény

Ez milyen gyönyörű, és tisztán érthető hasonlat! Hajszálerek-szív...

Köszi!

Aditi képe
Na, most tapasztaltam meg ezt a letérés - saját erőből vissza
2010. február 20. szombat, 16:00 | Aditi   Előzmény

Na, most tapasztaltam meg ezt a letérés - saját erőből vissza dolgot....

A konzekvencia az, hogy SOKKAL JOBB RAJTA LENNI... :)

Meg hogy tényleg nem semmi összekaparni, hogy "hogy is csináltam?" újra...

Namaszte

hermess képe
H: Ez így nagyon igaznak hangzik, Aditi!
2010. január 21. csütörtök, 10:08 | hermess   Előzmény

Mint írtam egy másik blogban, az elért tudatossági szintek nem feltétlenül egyenlőek az elért spirituális képességekkel/élményekkel. Két, sőt három különböző dologról van szó.

Az elért lépcsőfok valamilyen fejlődési területen (vonalon) az egy birtokba vett szint - már nem változik, kisebb nem lesz. Fölfelé megjelenik egy újabb, magasabb szint, de az alatta lévő beleépül - meghaladottá válik, mégis változatlanul megmarad benne. A különböző fejlődési vonalak összességének "súlypontja" ad egy általános fejlettség szintet.

A tudatállapot - legyen az ébrenlét, álom, vagy mélyálom, és az ébrenléti állapoton belül harag, düh, szeretet, feldobott állapot, módosult tudatállapot (szerelem, meditáció, drogos állapot), vagy akár spirituális csúcsélmény - ezek mind időlegesek, állandóan változnak.

A tudatosság átlagos szintje tehát sok külön fejlődési vonalból tevődik össze. Csak néhányat említek.

A személyiség három alapvető aspektusában is, mint
- érzelmi intelligencia,
- megértés (IQ) és
- akarat (cselekvőképesség) külön-külön és más tempóban fejlődik.

Ezen kívül van
- erkölcsi fejlődési vonal
- szükségletek szintjei
- én-érzet fejlődése
- világnézeti tágulás (az egocentrizmustól a mindenkivel egy, majd a Mindennel EGy állapotig)
- önzetlenség fejlődése
- interperszonális (kapcsolati)
- szexuális
- spirituális fejlődési vonal - talán ez a legfontosabb - de csak egy többi közül!
- és még mások is...

Akkor vagyunk a középpontunkban, ha nagyjából mindegyik kiegyenlített, és annál inkább liftezünk, minél nagyobbak a különbségek. Streszhelyzetben mindig a legrosszabb jön ki belőlünk, de akadnak magasztos pillanataink is. Egymás értékei felé törekszik a Kapcsolatorientált, a Gondolatorientált és a Cselekvésorientált kis egójú egyén, és akkor még ehhez adódnak a tudatszintek szerinti értékrend különbségek is... Nem egyszerű! Vannak tehát erősségeink és vannak gyengeségeink.

Az első három aspektus fejlődésében teljesen más jellegű tanítások, tréningek, utak, mesterek jók az egyikben erősnek, mint a másikban. És a mesterek is valamiben jók, más valamiben pedig még gyengébbek lehetnek, mint az aktuális tanítvány. Vedd el azt tőle, amit hitelesen adni tud, bízz az intuíciódban ennek kiválasztásában, s a többit nem muszáj kritizálni. Mert ezzel bepiszkítod azt is, amit kaptál tőle.

Így hát mindenki útja egyéni és megismételhetetlen, utánozhatatlan. Ezért bárkit követni - nem egyéb mint majmolás, nem is megy sokáig. De vannak nagyobb irányzatok, amelyek részben tájékozódást adnak. Ezek legjobbika és legfrissebbje, ami térképet ad a kezedbe - az Integrálpszichológia.

Jó szívvel ajánlom mindenkinek Ken Wilber: Integrálszemlélet c. könyvét. Kis kék, kocka alakú, kézikönyvhöz hasonló kiadvány, nagyon színes, könnyen olvasható. Ki fog vezetni a dzsungelből. Akit bővebben érdekel, 27-én, szerdán lesz erről előadásom a Soter Klubban, 19:00 órától.

(Nem szoktam második személyben írni, ez most így jött össze. Csak a címzés szól Aditihez, illetve utal a hozzászólására)

Aditi képe
Köszi, Hermess, szépen kiegészítetted a megélésem
2010. január 24. vasárnap, 23:31 | Aditi   Előzmény

Köszi, Hermess, szépen kiegészítetted a megélésem tanulságait.

Azóta én is épp azt fogalmaztam meg magamnak, hogy valószínűleg egy kalap alá vettem a megfogalmazásaimban (önmagam számára is) a különböző szintek megélései, tanulásait, ami nagyban nehezíti a tudatossá válást a témakörben.

Ugyanakkor így volt és kész. Nem tudott máshogy lenni.

Valóban az én esetemben nagyon nagy lett a spirituális szint és a megélés szintje közt a különbség, ez részben azért volt, mert ilyen volt az első "mesterem" is.

Mivel majdnem beleőrültem a végén (de persze nem értettem, miért és egyenlőre nem találtam a segítő külső szemeket) én maga döntöttem úgy, hogy bármennyire fájdalmas, szembe kell nézni azzal, mennyire is alkalmazom ezeket a törvényeket az életemben. (Mert rájöttem, hogy csak hittem, hogy élem is...)

Nehéz volt, mert a spirituális flash-ek ugyanolyan átélések, mint a hétköznapiak, és aki nem érti melyik szinthez tartoznak, nagyon nehéz csak úgy ráérzésre tudni elválasztani és tudatosítani őket. Most már alakul.

Én a pszicho-drámát, a hipno-terápiát és a baráti segítséget, a kapcsolataim tudatosabb megélésére törekvés szándékát alkalmazom az alsóbb szintek fejlesztéséhez, és a jelenséget úgy nevezem: éljünk úgy, amit tudunk arról, hogy élni kéne...

Nagyon nehéz, különösen, ha az ember a spirituális érzékében fejlett, de lelkileg gyerek. De amikor elkezdtem bízni, elkezdtek áramolni ezek segítségek, technikák felém.

És elmondhatom, hogy a liftezés mértéke igen nagy mértékben csökkent, ami szerintem nagyon jó jel. Ugyanakkor azt is konstatáltam, mennyire le vagyok még maradva... viszont végre vannak eszközeim, tudásom, amit tudatosan használhatok...

Amit nehezen élek meg mostanában az a különböző életterületeken való dolgaim megélésének, megoldásának a kiegyensúlyozása az adott lehetőségek, és időkereteken belül. valójában akkor sikerül ezt harmóniában megélnem, amikor az időtlenség tudatállapotéba (FLOW) kerülök, a minden relatív (mint a zenélésben pl.) állapotba, akkor szinte magától megoldódik a dolog, és úgy fekszem le, hogy úgy érzem kielégítő volt a napom, minden dolgom elvégeztem.

A majmoláshoz annyit szeretnék hozzátenni, hogy igazad van, de vannak, akiken átmenetileg ez is segít. Én ilyen voltam. És azért kellett ennek így történnie, mert nem voltam másra nyitott. És nem azért mert ne akartam, hanem azért mert annyira nem voltam tudatos. De jó szándékú, és gyógyulni vágyó igen.

Nehéz volt meglátni azt, hogy majmolok, másolok, hogy istenítek egy embert, hogy függővé tettem magam tőle. De végül sikerült. És nehéz volt megfordítani a csónakom orrát, és önmagam felé irányítani. De ez is sikerült. Most már valami lapát-féle is van a kezemben... még kapálózok, meg inog az egész tákolmány, de már úszik... :)

Szóval csak azt akartam mondani, hogy a Teremtés Világa annyira csodálatos, hogy még a majmolással is lehet gyógyítani... :)

És köszönöm, hogy "földi" nyelven, ennyire tisztán és érthetően megfogalmaztad, azt amit én "elszálltan", és persze korántsem értettem ennyire, csak megéléseimen át.

Sokan lenéznek ezért, pedig nem arról van szó, hogy kitalálom, csak azt hiszem a túl nagy szint-különbség miatt, "fentről" , a megéléseimen keresztül kapom az infót, amit nagyon nehéz a földi arzenál nélkül jól megfogalmazni. Azt még csak most tanulom. Hogyan kell a földön járni.De mivel a szellemi dolgok már nagyjából a helyére kerültek, ezért már minden esélyem megvan "jól" járni.

Örülök, hogy te is így látod ezt a dolgot, nem ítélkezel, nem kötsz belém, és nem gondolod azt, hogy vannak hamis mesterek, akiktől óvakodni kell, és vannak "jók", meg "tiszták", akik meg "engedéllyel" működhetnek...

Ezek mind olyan szomorú illúziói az emberi felfogásnak.

Emberek vannak. És azt, h ki "tiszta", "jó" vagy "nem megfelelő" mindenki csak a maga számára döntheti el. Mindenki csak a maga számára lehet ez, vagy az. Mert mindannyian magunkat látjuk mások tükreiben...

Ezért hülyeség az egész civilizációs rendszer... de ez más téma...

Namaszte

hermess képe
H: Ámen :))
2010. január 25. hétfő, 11:45 | hermess   Előzmény

Miért kötnék beléd? Én gondolatorientált vagyok - a kötözködés, vagy kíméletlenség nem az én sajátosságom. Erre inkább a Cselekvésorientáltak hajlamosak.

elszabadultak az indulatok
2010. január 21. csütörtök, 15:17 | Kassay Noémi

Sziasztok!
Kivizsgálás miatt kórházba voltam több mint egy hétig és most hogy újra a gép előtt ülhetek , gondoltam elsőként megnézem, vajon miről beszélgettetek azóta.
Na és persze rögtön jött a felismerés, hogy olyan mintha a karácsonyra jelzett események egy kicsit csúsztak volna.
A világban földrengés, itt meg ugyancsak elszabadultak az indulatok.
Az asztrológia tapasztalati tudomány, így hát mindenképp körbe kell néznem, hogy miért, de szerintem nektek sem kell sokáig azon agyalni, hogy miért alakult így , mert bolygó hatás vagy sem, néha szükség van az ilyenféle kiborulásokra.
Mi itt már mindannyian próbálunk a másikra egy kicsit vigyázni, de nem biztos hogy a jó ,,utat " választjuk meg hozzá, mert hát azért bár szinte napi kapcsolatban vagyunk, de a másikat mégsem ismerjük.
Erika blabblabjája sok mindent elindított, de nem hinném, hogy ezt ő előre kigondolta volna.
Üdv mindenkinek : Noa

Létezik-e a jó vagy a rossz út?
2010. február 12. péntek, 3:49 | Névtelen (útkereső)

Vannak olyan elméletek, amelyek szerint egy bizonyos szempontból minden ember útja azonos. ...legalábbis az kellene hogy legyen. Ez pedig a kereszténység. Én magam is keresztény vagyok.
Ha nyitott vagy rá, hadd írjak erről kicsit bővebben!

Sokan hiszik, hogy a kereszténység nélkülözi a logikát, az észérveket és a világon tapasztalt fizikai vagy lelki törvényszerűségekhez való igazodást. Ezek az emberek azonban többnyire nem is ismerik a kereszténység felépítését, és annak alapján ítélnek, hogy magukat kereszténynek valló emberek mennyire rosszul, és a keresztény erkölcsnek ellentmondóan tesznek dolgokat. (De ez amúgy nem logikus, hiszen ha valaki például rosszul vezet egy autót, attól az az autó még lehet jó. Nem azért törik össze mert rossz, hanem azért, mert a vezetője rosszul irányítja). Ez az ellentmondó viselkedés pedig abból fakad, hogy még egy csomó hívő ember is csak azt hiszi, hogy keresztény, pedig valójában nem is ismeri a lényegét. De beláthatjuk, hogy ilyen esetben nem a kereszténység nélkülözi a logikát, hanem az az ember, aki kiabál, hogy "keresztény vagyok" és közben az ellenkezőjét teszi...

A valódi keresztény ember azonban elismeri az abszolút létezését, nem tekint semmit relatívnak. Az emberiség sorsán kívülre helyezi az abszolút-igazságot, természetesen a teremtőjében, a személyes Istenben ismeri fel. Istent tiszteli, szereti és engedelmeskedik neki, és ezzel nyeri el -furcsa módon- a tökéletes szabadságot, valamint az örök életet, amelynek sejtése, áhítása minden emberben benne van.

Nagyon elterjedt gondolkodásmód az, hogy nincs jó és rossz út.
"Igazából nem az a lényeg, hogy Istent minek nevezed, hanem hogy hogyan élsz. Ugyanazt a hegyet másszák a világon a különböző hitű és vallású emberek, csak mind más irányból. De a csúcson, ahol Isten vár, találkozunk."

1.: Nem mindegy, minek nevezed Istent

Aki ilyet mond, az a Bibliát egész biztosan nem olvasta, vagy ha igen, nem értette meg. A Biblia, (különösen az újszövetség) kategorikusan állítja (és alá is támasztja), hogy egyedül az nem mindegy, hogy Istent minek nevezed. Az, hogy hogyan élsz, mindegy. A Biblia Istenének logikája másképp működik, mint a miénk.
Miért?
-Ha mi feltesszük, hogy valóban teremtmények vagyunk, (azért indulunk ki ebből, mert válaszok híján ez még mindig sokkal valószínűbb, mint az, hogy szép lassan létrejöttünk. Az embernél sokkal egyszerűbb dolgok sem jönnek létre maguktól...) akkor az biztos, hogy olyan teremtőnk van, aki
1.) az emberi fogalmak szerint kifejezhetetlenül hatalmas zsenialitással rendelkezik,
2.)valóban szeret, mert különben miért ajándékozott volna nekünk életet, miért ígért volna örök életet?
Ha pedig ez így van, akkor honnan vehetnénk mi a bátorságot, hogy "akárminek" nevezzük, miközben ő sokszor kategorikusan és félreérthetetlenül a tudtunkra adta, hogy nem kereshetjük Őt semmi másban, csakis a Jézus által kimondott igazságokban és Jézusban. (Jézus: "én vagyok az út az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam).

2.: Nem az a lényeg hogy hogyan élsz.
("akik pedig befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek")

Az Isten gyermeke-státusz Isten úrnak való elfogadásának pillanatában jár az embernek, és nem visszavonható. Aki Isten gyermeke lett (újászületett), az az örök életet kapja meg a státusszal együtt azonnal. (Ez nem hülye szektás melléduma... Szintén Jézus beszél erről sokat a János-evangéliumban)

-Egy király gyereke akkor is a király gyereke marad, ha rosszalkodik, ha engedetlen, ha nehezen tanul, és ebből kifolyólag hülyeségeket csinál, vagy rosszul kormányozza a területet, amit kapott. Attól még az apja nem tagadja ki, nem öli meg, nem száműzi, sőt sokkal inkább aggódik érte. Ha ez még az embernek is logikus, akkor Isten vajon miért tenne másképp velünk...?

3.: Nem ugyanazt a hegyet másszuk, de hiába is másszuk a hegyet, mert ember számára teljesíthetetlen a megmászása!
(Tanítvány: "hogyan üdvözülhet az ember?" Jézus: "ami az embernek lehetetlen, az Istennek lehetséges")
Magyarul: sehogy. A kereszténységen kívül minden vallás azt tanítja, hogy az ember a saját erejére van utalva, hogy Istenhez eljusson, ebből az erőből kell kihoznia (és ebből ki is tudja hozni) a tökéletességet: a boldogságot a harmóniát a szeretetet a megértést a megbocsájtást a türelmet a figyelmességet a következetességet, az önzetlenséget, az áldozatkészséget, stb. Csak az a kérdés, hogy ha valaki ezeket a tulajdonságokat "teljesíti", akkor ettől Istenhez jut? Ez logikus? Ezért örök élet jár?
Ugye nagyon sokáig lehetne még sorolni ilyen tulajdonságokat? Pedig ha már csak ezt a tíz félét valaki tökéletesen csinálná, azt szupermennek gondolnánk.

Szerintem ha ez lehetséges lenne az embernek, akkor lennének ilyen emberek.

Isten végtelen és tökéletes, ezért ha a tetteinktől várnánk azt, hogy majd megfelelhetünk neki, akkor --logikusan, a matek törvényeiből kiindulva-- végtelen mennyiségű tökéletes tettet kellene végrehajtanunk.

Szóval "jó" út meg "rossz" út valóban nem létezik, csak "az út" van, de annak iránya és végcélja nagyonis lehet jó vagy rossz. Ez a végcél nem ismeretlen, megismerhető, ott van a Bibliában.

Jó vagy rossz út????
2010. november 26. péntek, 10:55 | White (útkereső)

Szia Mindenkinek.
Olvastam itt sokmindent,de tény ezek csak elmélkedések a Jó és Rossz útról.
Elmesélném a Saját utamat,és eldöntheti mindenki hogy ez valójában mi is??????????????????????????
Nos.
Jelenleg 26-ésves vagyok,és sokmindenen keresztül mentem az életben mire rájöttem hogy mi is a kettő közti különbség....
Akkor kezdeném az elején.
-5évesen elkezdtem Futbalozni,minden ment ahogy mennie kellett,szép volt és jó!!!
Teltek múltak az évek.Édesapám Öngyilkos lett a szemem láttára,mikor épp hogy 12-éves lettem,akkor kezdöldtek a problémák.Ugyanis Rajtam kívül még 3-testvérem volt akit felkellett hogy neveljen Édesanyám.
Sokat kellett dolggoznia,és nem sok ideje maradt Ránk.Én belekerültem egy "Társaságba"amiröl még csak nem is sejtettem hogy "Jó vagy Rossz".
Azán mivel Én voltam a leg fiatalabb,könnyű volt befolyásolni és mindenbe belementem csak azért mert milyen jó és vagány dolog.Odáig fajult a dolog,hogy egy Bp-i társaságba belekerültem ahol elkezdtem Kábítószerezni,de a szószoros értelemben...
Mire épp hogy betöltöttem a 18.életévem már Börtönbe kerültem,elveszetnek éreztem Magam és senki sem volt aki odáig a "Barátomnak" mondta magát.Azt hittem hogy itt a vég.Találkoztam bent sokfajta emberrel,és persze mindenki mesélt az életéről,ki így ki úgy.De a lényeg,mindenki Ártatlannak vallotta Magát!!!! :-D
Persze ez nem igaz.Hiszen tudom,senki sem kerül be ok nélkül.Olyan előfordúl hogy túlságosan szigorúan vették az ügyét egy smás embernek,és talán nem érdemelte volna meg azt amit kapott,de valahol megérdemelte.Mint ahogy Én is.
Tehát volt időm elgondolkozni odabent,hogy mit jelent az hogy "Jó és Rossz"!!!
Alapvetően,Én egy jó ember vagyok/voltam mindig is.Épp ezért csesztem rá mindig,a jószívüsködés miatt...
Na de mind1.Mikor szabadúltam,megígértem hogy Soha de Soha nem teszek olyat ami nem helyes!!!:-D
Ami persze nem úgy lett,mert mikor hazajöttem ismét voltak "Ismerősök és Barátok" na persze,Én naív...
Ebben a világban amit most élünk,és ezt értem mindenkire!!!Nagyon nehéz eldönteni mi az hogy "Jó és Rossz" ha az ember léte a tét.Mert mindenki azt mondja,hogy a pénz nem minden,de jó ha van és mindjárt nincs annyi problémád!!!Ugyebár a pénz motívál mindenkit,úgy ahogy Engem is!!!!
Telt múlt az idő,és rákellett ébrednem,hogy a pénz tényleg nem minden.Soha nem számított semmi az életemben,soha nem érdekelt ki mit és hogyan vélekedik Rollam,éltem a saját életem "Boldogan" :-D :-(
Most jön a lényeg.Kb 3éve elhatároztam magam,hogy változtatok mindenen.Elkezdtem konditerembe járni,újra spórtolni.2009 év elején megismertem egy Lányt,akihez foghatót még soha de soha nem láttam,ezt nem csak arra értem hogy Bombázó és...Hanem ami Benne lakozik,az a kincs amit adott nekem és ahogy adta,az felbecsülhetetlen Számomra.Sok időt töltöttünk együtt,szinte mindig eggyütt voltun.Persze Ő Főiskolát végzett,Egyetemre jár...Míg Én még a Szakmunkást sem Végeztem el.Ebből szerintem mindenkinek tisztán lejön,hogy a kettönk élete "Ég és Főld".Ebböl kifojolag sok vitánk volt de mind csak piti kis dolgokon,és szeintem értelmetlen is volt...
Namost a lényeg ebben az,hogy semmi e-fajta dolgot nem tűrt el amit Én életem során tettem,gondoltam és sorolhatnám még!!!Mivel nem voltam teljesen Őszinte hozzá,és nem meséltem el a Múlam,hogy mit és hogy tettem...Ezért nagyon megharagudott Rám,mikor másoktól tudta meg.Hiába mondtam hogy az a múlt,és hiába is mondtam hogy megváltoztam.Mert nem teljesen úgy volt,mellette is csináltam néha-néha olyat amit nem kellett volna.Miközben már a Menyasszonyom volt,azt hozzá kell tennem!!!!!!
Ezért elhagyott,és teljesen jogos.Ezért csak Magam hibáztathatom,senki mást.Azóta hogy elhagyott,el telt néhány hónap,és sokat változtam,Külföldön dolgozom.Nap mint nap elgondolkozom azon,hogy megérte vajon???Megérte az a Pénz amit kerestem azokkala a helytelen dolgokkal,hogy elveszítsem azt Akit Igazán Szerettem/Szeretek a mai napig????NEM!!!!Mostanra rájöttem,hogy mi az hogy "Jó és Rossz" út.
Tiszteséggel dolgozom,nem iszom,nem csavargok,nem kábítozom...
Egy dologra vágyom,hogy ismét vissza kapjam Őt,akit Igazán Szeretek!!!!
Hiszen az idei évben,elvesztettem mindenem,se kutyám,se macskám,se házam.
Ami a legjobban fáj,az az,hogy a saját hibáimbol tanulok csak,és ez mindig is így lessz.De ezt szerintem elmondhatja Magáról mindenki!!!!Nemigaz???
Uti:.Annyit hozzá kell tennem,hogy mikor szabadúltam,kaptam 1,5millió ft büntetést,vagyonelkobzást és ...
Amit az év elején sikerült végleg kifizetnem.
Remélem valamenyire Érthetően írtam le a dolgokat!?Ugyanis mostanában kissé sokminden kavarog a fejemben,és lassan ismét nem fogom tudni mi a Helyes és mi NEM!!!Sokszór megfordul a fejemben az is,hogy Öngyilkos legyek.Sajnálok minden rosszat,amit elkövettem,mit a Társadalom felé és mindenki felé aki csak számít!!!De leginkább azt sajnálom,hogy Elveszítettem azt a Személyt aki az Életemmé Vált!!!!
Nem csinálok semmi Rosszat töbet Ígérem,Mindenkinek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
De kétségbe estem teljesen.
Ha valaki tud segíteni,hogy talpra álljak,azt megköszönném?!
Mindenkinek sok sikert az Élethez,és remélem több szerencsével jártok mint Én!!!

Üdv Mindenkinek.
White!

Jó vagy rossz út????
2010. november 26. péntek, 10:56 | White (útkereső)

Szia Mindenkinek.
Olvastam itt sokmindent,de tény ezek csak elmélkedések a Jó és Rossz útról.
Elmesélném a Saját utamat,és eldöntheti mindenki hogy ez valójában mi is??????????????????????????
Nos.
Jelenleg 26-ésves vagyok,és sokmindenen keresztül mentem az életben mire rájöttem hogy mi is a kettő közti különbség....
Akkor kezdeném az elején.
-5évesen elkezdtem Futbalozni,minden ment ahogy mennie kellett,szép volt és jó!!!
Teltek múltak az évek.Édesapám Öngyilkos lett a szemem láttára,mikor épp hogy 12-éves lettem,akkor kezdöldtek a problémák.Ugyanis Rajtam kívül még 3-testvérem volt akit felkellett hogy neveljen Édesanyám.
Sokat kellett dolggoznia,és nem sok ideje maradt Ránk.Én belekerültem egy "Társaságba"amiröl még csak nem is sejtettem hogy "Jó vagy Rossz".
Azán mivel Én voltam a leg fiatalabb,könnyű volt befolyásolni és mindenbe belementem csak azért mert milyen jó és vagány dolog.Odáig fajult a dolog,hogy egy Bp-i társaságba belekerültem ahol elkezdtem Kábítószerezni,de a szószoros értelemben...
Mire épp hogy betöltöttem a 18.életévem már Börtönbe kerültem,elveszetnek éreztem Magam és senki sem volt aki odáig a "Barátomnak" mondta magát.Azt hittem hogy itt a vég.Találkoztam bent sokfajta emberrel,és persze mindenki mesélt az életéről,ki így ki úgy.De a lényeg,mindenki Ártatlannak vallotta Magát!!!! :-D
Persze ez nem igaz.Hiszen tudom,senki sem kerül be ok nélkül.Olyan előfordúl hogy túlságosan szigorúan vették az ügyét egy smás embernek,és talán nem érdemelte volna meg azt amit kapott,de valahol megérdemelte.Mint ahogy Én is.
Tehát volt időm elgondolkozni odabent,hogy mit jelent az hogy "Jó és Rossz"!!!
Alapvetően,Én egy jó ember vagyok/voltam mindig is.Épp ezért csesztem rá mindig,a jószívüsködés miatt...
Na de mind1.Mikor szabadúltam,megígértem hogy Soha de Soha nem teszek olyat ami nem helyes!!!:-D
Ami persze nem úgy lett,mert mikor hazajöttem ismét voltak "Ismerősök és Barátok" na persze,Én naív...
Ebben a világban amit most élünk,és ezt értem mindenkire!!!Nagyon nehéz eldönteni mi az hogy "Jó és Rossz" ha az ember léte a tét.Mert mindenki azt mondja,hogy a pénz nem minden,de jó ha van és mindjárt nincs annyi problémád!!!Ugyebár a pénz motívál mindenkit,úgy ahogy Engem is!!!!
Telt múlt az idő,és rákellett ébrednem,hogy a pénz tényleg nem minden.Soha nem számított semmi az életemben,soha nem érdekelt ki mit és hogyan vélekedik Rollam,éltem a saját életem "Boldogan" :-D :-(
Most jön a lényeg.Kb 3éve elhatároztam magam,hogy változtatok mindenen.Elkezdtem konditerembe járni,újra spórtolni.2009 év elején megismertem egy Lányt,akihez foghatót még soha de soha nem láttam,ezt nem csak arra értem hogy Bombázó és...Hanem ami Benne lakozik,az a kincs amit adott nekem és ahogy adta,az felbecsülhetetlen Számomra.Sok időt töltöttünk együtt,szinte mindig eggyütt voltun.Persze Ő Főiskolát végzett,Egyetemre jár...Míg Én még a Szakmunkást sem Végeztem el.Ebből szerintem mindenkinek tisztán lejön,hogy a kettönk élete "Ég és Főld".Ebböl kifojolag sok vitánk volt de mind csak piti kis dolgokon,és szeintem értelmetlen is volt...
Namost a lényeg ebben az,hogy semmi e-fajta dolgot nem tűrt el amit Én életem során tettem,gondoltam és sorolhatnám még!!!Mivel nem voltam teljesen Őszinte hozzá,és nem meséltem el a Múlam,hogy mit és hogy tettem...Ezért nagyon megharagudott Rám,mikor másoktól tudta meg.Hiába mondtam hogy az a múlt,és hiába is mondtam hogy megváltoztam.Mert nem teljesen úgy volt,mellette is csináltam néha-néha olyat amit nem kellett volna.Miközben már a Menyasszonyom volt,azt hozzá kell tennem!!!!!!
Ezért elhagyott,és teljesen jogos.Ezért csak Magam hibáztathatom,senki mást.Azóta hogy elhagyott,el telt néhány hónap,és sokat változtam,Külföldön dolgozom.Nap mint nap elgondolkozom azon,hogy megérte vajon???Megérte az a Pénz amit kerestem azokkala a helytelen dolgokkal,hogy elveszítsem azt Akit Igazán Szerettem/Szeretek a mai napig????NEM!!!!Mostanra rájöttem,hogy mi az hogy "Jó és Rossz" út.
Tiszteséggel dolgozom,nem iszom,nem csavargok,nem kábítozom...
Egy dologra vágyom,hogy ismét vissza kapjam Őt,akit Igazán Szeretek!!!!
Hiszen az idei évben,elvesztettem mindenem,se kutyám,se macskám,se házam.
Ami a legjobban fáj,az az,hogy a saját hibáimbol tanulok csak,és ez mindig is így lessz.De ezt szerintem elmondhatja Magáról mindenki!!!!Nemigaz???
Uti:.Annyit hozzá kell tennem,hogy mikor szabadúltam,kaptam 1,5millió ft büntetést,vagyonelkobzást és ...
Amit az év elején sikerült végleg kifizetnem.
Remélem valamenyire Érthetően írtam le a dolgokat!?Ugyanis mostanában kissé sokminden kavarog a fejemben,és lassan ismét nem fogom tudni mi a Helyes és mi NEM!!!Sokszór megfordul a fejemben az is,hogy Öngyilkos legyek.Sajnálok minden rosszat,amit elkövettem,mit a Társadalom felé és mindenki felé aki csak számít!!!De leginkább azt sajnálom,hogy Elveszítettem azt a Személyt aki az Életemmé Vált!!!!
Nem csinálok semmi Rosszat töbet Ígérem,Mindenkinek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
De kétségbe estem teljesen.
Ha valaki tud segíteni,hogy talpra álljak,azt megköszönném?!
Mindenkinek sok sikert az Élethez,és remélem több szerencsével jártok mint Én!!!

Üdv Mindenkinek.
White!

hermess képe
H: Kedves White barátom!
2010. november 26. péntek, 17:43 | hermess   Előzmény

Tudod, irigyellek, és szívesen cserélnék Veled!

Tudod miért?

Mert 26 évesen még legalább kétszer ennyi időd van rá, hogy rendbe tedd az életed. És a legjobb úton haladsz a felismerésekben, hogy ezt sikerrel megtedd! Nem tudom merre vagy éppen és mit csinálsz, de szurkolok Neked!

Az a fájó szerelmi veszteség pedig el fog múlni. Még jó néhányszor leszel szerelmes, és nagyon sokat fogsz tanulni a kapcsolataidból. Ebből a mostaniból megtanultad a leckét - őszinteség! A következőt már biztosan így fogod építeni.

De előre nézz, és ne nyavalyogj! Minden lehetőség előtted áll... és a jó szándékú törekvésben támogatást kapsz a sorstól, ha rövid távon néha nehéz is felismerni azt. Próbálj ráérezni, ráhangolódni a belső, intuitív vezérlésedre.

Menni fog, már el is kezdted!

Sok szerencsét és kitartást, és töretlen fejlődést hozzá!

Kavics22 képe
Kedves White ! Nem tudom, hogy szándékosan választottad-e ezt a
2010. november 26. péntek, 19:57 | Kavics22   Előzmény

Kedves White !

Nem tudom, hogy szándékosan választottad-e ezt a nevet, de eléggé beletaláltál. Olvasd csak el a hozzászólásod úgy, mintha kívülálló lennél. Nem egyszerű, elismerem.

Elindultál bele a sötétségbe és mára a nevedhez illően egyre inkább kezdenek tisztulni, fehéredni a dolgok körülötted, még ha most inkább zavarosnak is látod. Nagyon fiatal vagy még és ehhez képest rengeteget tapasztaltál.
Talpra álltál a semmiből !

A maga módján minden cselekedetünk "megéri", ha már így fogalmaztál. Az is, hogy mindened elvesztetted.

Megígérni azt, hogy nem csinálunk soha az életben többé rosszat ?! Nem hiszem, hogy bárkinél is működne, hiszen az, ami ma optimálisnak, jónak, mennyeinek látszik, holnapra kiderülhet róla, hogy a lehető legrosszabb cselekedet, vagy döntés volt.
Persze az embernek vannak elvei, hogy számára mi a helyes és helytelen, de az csak mindig utólag derül ki, a jó volt a rossz, avagy fordítva történt.

Csak annyit és úgy tegyél, amivel még nem erőszakolod meg önmagad. Nem kellenek a fogadalmak, az Élet úgy is eléd teszi, amit meg kell tapasztalnod, ahogy eddig is tette. A múlt már megtörtént, lelkifurdalás nélkül vond le a konzekvenciákat és raktározd el a rengeteg tapasztalást, mert az az igazi érték.

Szóval szerintem ne aggódj a helyes és helytelen dolgokon. Dönts megfontoltan, ennél többet nem hiszem, hogy tehetsz.

Azért nagyon kíváncsi lennék, hogy mondjuk 1 év múlva hogyan írnád le, hogyan látnád az eddigi életed.
Sok szerencsét !

Aditi képe
A két út valójában egy - a tudatosság olvasztja össze
2010. november 26. péntek, 19:35 | Aditi

Ma délután egy mesefilm nézése közben jött a felismerés: ördög (a mesebeli rossz) valójában nincsen, vagy csak átmeneti megtapasztalás. Az ördög és a rossz képvisel mindent, ami tévedés az életünkben. De mint ilyet nem láthatjuk, vagy csak halványan érzékelhetjük előre.

A megtapasztalásaink arról szólnak hogy elegendő tapasztalatot és tudást, tanulságot és megélést szerezzünk ahhoz, hogy belül megerősödve és letisztulva éljünk, ráérezve és/vagy tudatosan járva azt az utat, ami számunkra jó, és amelyben egyben nagyjából egészéből harmóniában vagyunk a környezetünkkel is.

Ezért győzedelmeskedik minden mese végén a jó. Ezért tanítják a bölcsek és a szentírások, hogy a szeretet, az univerzális energia, a Buddha-tudat stb. felülírja a rosszat és hogy abban a felső világban, amely az illúziókon túl van, és nem is annyira felső, mert csak egy tudatállapot, amely az életünkben elérhető és megtartható már nincsen jó és rossz.

De valóban, az elmélet, a mesék a tanítások és a gondolkodás erről nem elegendő. Ez nem valami, amit gondolatokkal el lehet érni. Kell hozzá a megértés, szó se róla, de nem elegendő.

Amióta elfogadtam, hogy csakis a megéléseim által tudom megszelídíteni a saját erőimet, amióta merek tanulni a rosszból és máshogy cselekedni hasonló helyzetekben, amióta bevállalom a vágyaim, még ha az agyam és a tanult mintáim ellene vannak is, amióta meg merem élni a jót és rosszat, úgy, hogy közben FIGYELEK és hasznosítom a tanultakat, nos, azóta kezd eltűnni az az addig oly élesnek látszó határ a "jó" és "rossz" között.

És tapasztalom, hogy ezek erők, a mi saját erőink, amelyek csak úgy szelídíthetők meg, úgy "tanulhatók meg", ha be merjük vállalni az életük elénk tett feladatait. nem csak elméletben, hanem egész lényünkkel. Érzéseinkkel, inspirációinkkal, vágyainkkal, félelmeinkkel való szembesülésünkkel stb. együtt.

Én, "sok elmélet tudója", be kellett látnom, hogy semmit nem tudtam az életről. Mert nem mertem tapasztalni. És bár nagy tehetséggel áldott meg az életem, és kitűnő képességekkel, és sok tudást gyűjtöttem, és remekül tudok gondolkodni is, az élet gyakorlati részében olyan vagyok, mint egy csecsemő.

De amikor beláttam ezt és elengedtem a múltat, mindenestül, hogy mi miért volt és kitől származott a minta és mit nem enged a környezetem ma is..., nos, attól kezdve kezdtem el valóban tanulni és járni az "utamat." Élni. És nem könnyű, mert sok a restanciám magam felé. És bár még nem futok, de már felálltam. És sokan, sokféleképpen megítélnek. De igyekszem nem magamra venni, csak megfigyelni, mi az, amit jól látnak velem kapcsolatban. Hogy tanuljak belőle.

Én is azt gondolom, mindenkinek van egy saját útja, egyedi és megismételhetetlen, melyek a saját tudatos és nem tudatos döntéseivel vannak kikövezve és behatárolva. A nem tudatos döntések így általában mások döntései is egyben. (szülők, vagy más befolyásoló személyek, tényező. )

És az a bizonyos út, amit fényesnek neveznek, a tudatosság ösvénye, a szeretet útja, Buddha és Jézus útja stb., nos az a tévedéseink nélküli út. Vagyis az az állapot, amelyet egyszer elérhetünk életünkben, ha hajlandóak vagyunk merni élni, és nem félni a "rossztól", nem megítélni magunkat és másokat, egyszerűen csak tenni a dolgunkat és dolgozni magunkon. Az az állapot, amikor már tisztán látunk, nem befolyásolnak mások akaratai, látásai, véleményei, kényszerítő ereje sem, mert már letettük az illúzióinkat, már nem ferde tükörben nézzük magunkat, már megszelídítettük az erőinket, a nem tudatos erőket, a tudatalattinkban tárolt információkat felszínre hoztuk, vagy egyszerűen csak találtunk egy technikát, amivel elkerüljük a csapdákat, pontosabban időben felismerjük, és el tudunk "evezni" mellette. Mert már ismerjük annyira magunkat a magunk teljességében, és azt, hogyan működünk.

De semmiképpen sem azt a "technikát", hogy "tudnánk", mi a jó és a rossz. A helyes és a helytelen. Mert ez nem élet, hanem gondolat. Elmélet. Ez az egyik fő csapdája az "ördögnek", az egyik alapvető tévút.

Mindenki más ütemben fejlődik, és csak ő fejlődhet, helyette senki más. És mindenkinek sokszor bele kell lépni a kakiba, hogy megszerezze kellő magabiztosságot, döntésképességet és a szeretetre való képességet. És ne ítéljük el magunkat, sem másokat ezért.

A "rossz út"-on járó ember és a "rossz mester" is csak egy egy ilyen, átmeneti csapda áldozata. És lehet hogy épp azzal, hogy találkozol vele, segít neki felismerni valamit.

Azért átmeneti, mert minden rossz csak addig tart, amíg fel nem ismerted a mögötte rejlő igazságod, ami csak a tied. Aztán köddé válik, és soha többet nem jelenik meg az életedben, pont mint a mesékben.

Mert már nincs szükséged rá. Mert már tudsz bánni a helyzettel, pontosabban önmagaddal abban a helyzetben.:)

Azt mondják, a Mindenség (az összes létező tudata) bennünk és rajtunk keresztül éli meg magát. A kvantumfizikával foglalkozó kíváncsi, modern tudósok már bebizonyították, hogy egy nem a dualitás törvényei szerint működő anyag tölti be a teret és az időt, illetve ezeknek és az anyagnak is alapja - kvantummezőnek nevezik. A láthatatlan valami, amiből minden előáll. Jó és rossz, fény és sötét, meleg és hideg. Anyag és antianyag. Menny és és Pokol, angyalok és démonok. Ami számára nem létezik az idő, a tér, az anyag és az egész számunkra tapasztalható duális világ. Előállítja ezeket önmagából, generálja, miáltalunk, szóval éppen az által, amit generált.

Ez felfoghatatlan pusztán ésszel. De amikor az ember elkezd élni, és a dualitás határai kezdenek elmosódni, mert ő maga számolja fel őket, valóban ilyennek éli meg az életet. Lát a másik szemével, érez a másik szívével. És sosem fáj.

Olyan ez, mint egy nagy játék. Mint ahogy Isten eljátssza magát az összes szerepünkben. A jóban és a rosszban, a sötét és az angyali erőinkben. A "jó" mesterben" és a "rossz mesterben". A "jó életben" és a "rossz útban". A "fekete mágia" ösvényén és a "tiszta lélek" ösvényén.

Honnan is tudhatnánk, hogy kire melyik szerepet rótta a Nagy Varázsló, a tudataink összessége? Ki az, aki látja a mindenség egésszét, és elmondhatná, "én tudom, hogy ez jó, ez pedig rossz utat jár ebben az életében?" Azt gondolom, elég ha a magunkét igyekszünk meglátni. :)

Aki pedig már valóban látja, az már nem így látja. Pont ez benne a legjobb. :)

Részemről ennyit a jó és a rossz útról, nektek.

Namaszte