Semmi
Ma éjjel jöttem rá, hogy mért tartom magam szegénységben. Mert biztonságot ad. Mert csak ezt ismerem. Mert belegondoltam, hogy milyen lenne, ha lenne pénzem, és fogalmam nincs... Nem tudom milyen érzés. Üres és idegen. Nem tudom elképzelni.
Ha elképzeltem is valaha, mindig mást láttam magam helyett. Nem tudom, hol a kiút, ha nincs eszme. Ha semmi nincs.
De azt tudom, hogy én nem akarok így élni. Meg akarom találni önmagam jóléti énjét! Azt, aki együtt tud élni a napi gondokat nem ismeréssel. Akinek nem alap és nem természetes a NINCS.
Nem tudom, mikor találom. Nem biztos, hogy meglesz. Lehet, minden így marad. És semminek érzem magam mindíg. És nem érzem, hogy elérem a sikert, bármilyen tehetséggel is áldott meg az Isten.
Mert lehet, hogy amit válaszottam születésemkor, túl nehéz teher. Fiatal vagyok még, bár a pánik szele már megérint...
Nem tudom, mi lesz. Semmi nincs.
- gyöngyház blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólások
13 hozzászólásSok jó tanácsot fogsz kapni mindenkitől, én miután családfelállítással foglalkozom, ebből a szempontból nézek a helyzetre: van-e valaki a családban akivel szolidáris vagy?
Történt-e valakivel igazságtalanság, kizárás?
Esetleg vagyonvesztés, vagy jogtalanul szerzett vagyon?
Hogyan viszonyultak a szülei a pénzhez?
Mi a legkedvesebb meséd, történeted? És melyik része?
Mi jelképez számodra a pénz?
Sz. Ildikó
(Ha gondolod, írj priviben.)
Ebből privi lesz. És hosszú levél. Sokminden van a családban...
szia, Gyöngyház:
lehet, meglepő lesz, de én ezt tapasztaltam:
ha félek valamitől, be kell magamba engednem, egy ponton túl, a legnagyobb para közben egy pillanat alatt elillan.
Félsz a szegénységtől, nincstelenségtől: éld meg mediben: játszd le milyen érzés, ha tényleg nincs semmid, stb. Egészen addig, míg azt nem érzed, hogy átbillentél, rá fogsz jönni, nem tudnak elvenni tőled semmit, semmit sem veszíthetsz el, mert jóval több vagy, el sem tudnak taposni, mert jóval több vagy.
Aztán nézd más szemmel: sokszor ha befordulunk nem látjuk, h pedig milyen sokmindenünk van: a család, a barát, a ház, a fedél (mégha albi is), a vajas kenyér, stb.
Csak ezek kitisztázása után fordul az életed, csak ezután élheted meg szintén mediben, hogy mennyi mindened lehet, csak el kell hinned, hogy mindent Te teremtesz.
Ne vedd kőbe vésett dolognak, hogy ez a sorsod, ez csak egy lecke, amit ha megtanulsz, tovább kell lapoznod.
De még hozzáfüznék valamit....
Èn megcsináltam!Beleéltem magam hogy mindent elveszítek(adósság blog)s furcsa módon már a gondolattól is megkönnyebültem!
Volt egy idöszakom amikor tudatosan törekedtem arra hogy minél kevesebb cuccom legyen.
A cél a 2 börönd volt,mondjuk nem sikerült teljesítenem,de így is sok kacattól szabadultam meg!
Amikor nincs semmid,szabad Vagy!
S akkor jön a felismerés hogy rájössz arra hogy az értékeid nem a cuccaid képviselik.
Rájöttem hogy az anyagi lehetöségeim bennem vannak!
Hogy értek olyan dolgokhoz amiért mások fizetnek...hogy a munka számomra nem létkérdés hanem életforma.
Különben pedig érzem az energiákat,és érzem hogy a kacatok energiát blokkolnak!
Na én is jókor prédikálok!:)
Most akarok szerválni egy új szekrényt....:))))
Szóval mindenki tegyen a legjobb belátása szerint!
A fenti csak a saját élményem.Gondoltam megosztom,talán épp ez segít valakinek!
Erika Szerettel!
nem egészen értek veled egyet, mivel az ember törekszik a megélhetésért, és nap mint nap elmereng azon, hogy egyáltalán van e értelme... egy részből a munka életforma, és ha utálod, gyűlölöd amit dolgozol? viszont nincs lehetőséged másra? akkor? á, nem tudom... szép hogy te már eljutttál lelkileg erre a szintre, de nekem sajna nem megy...
Ez az én történetem:
Akkor ,,dobtam el" egy 6 éves kapcsolatot.
Tele adósságokkal,albérletben,egyedül.S akkor veszítettem el a munkahelyemet....
Szerencsére sikerült másik melót találnom,de nem valami jól fizetett.Ha viszonyítom a sok munkával akkor mondhatom hogy semmit...Ezért másik állást is kerestem+eljártam egy sráchoz takarítani.
Ùgy tünt hogy ha ez így megy anyagilag valahogy ki fogok jönni..De hát örökké fáradt voltam,és nem nyujtottam azt a munkateljesítményt amit kihozhattam volna magamból ha formában vagyok.
Már kezdtem attól félni hogy egyszer csak lebetegszem...
Szerencsére nem fajult odáig,mert az történt hogy megloptak...számomra akkor eléggé jelentös összeggel.
S aztán megint.
S akkor elgondolkoztam azon hogy mi értelme!?
Ha akkor foggal körömmel továbbra is ragaszkodom,akkor lehetséges hogy jött volna újabb és újabb anyagi veszteség,és amitöl rettegtem,egy betegség.
S akkor tényleg nem maradt volna semmi!
Aztán amikor ezt végig matekoztam magamban rájöttem arra hogy mit is veszíthetek?
Remélem ez bátorságot,és eröt ad Neked!
Erika Szeretettel!
kicsit nem értem ezt az egészet, lehet hogy túlságosan mindent meg akarok érteni, amit persze nem is lehet... de mégis...
akkor végulis nem kell ragaszkodnom annyira semmihez sem, ami materiális javaink kozé tartoznak??? ez a megoldás? jol értelmezlek??? tetszik az h megosztod velem ezeket, és köszi, viszont nem tudom jol e értelmezem az egészet.
üdv. Rita
Az jó hogy mindent meg akarsz érteni!
Hisz minden logikus,csak fel kell fognunk az összefüggéseket!
Az írásod alapján azok a programok szerint éled az életedet amit otthonról hoztál.
Elsösorban ezzel kellene kezdened valamit...
A másik egy gyakran elhangzó igazság spirituális körökben hogy ,,Amit el tudnak venni Töled soha nem is volt a Tiéd!"
Ismerek egy srácot akinek nagyon jó szakmája van.Cukrász és szakács.
Nincs családja,se gyereke.Két helyen dolgozik hogy fenn tudja tartani magát...
S tudod miért nem megy külföldre dolgozni mondjuk?Mert van egy nagyértékü háza,és fél otthagyni!
Nem arra célzok ezzel hogy mindenképp egy idegen ország a megoldás.Bár számomra jelenleg az.Magyarországon sajnos nem találtam olyan melót amiböl becsületesen tudtam megélni...
A materiális javak biztonság érzetet adnak.De gondolj csak bele!Amig gyüjtöd és birtoklod azt a sok holmit,addig Neked is ott kell lenned,és örizned hogy más meg ne kaparintsa!
Saját Magad ítéled rabságra!
Nem azt mondom hogy dobj el mindent!Elegendö ha lélekben lemondasz mindenröl.
Mert a földi világ csak egy színdarab,és mi játszunk,a földi javak mind csak kellékek!
Meg aztán csak kérj és megadatik...Szoktam kérni azt hogy megkapjam mindazt ami a fizikai testemnek szükséges.S hogy mi szükséges a fizikai testemnek?Azt ,,ök"sokkal jobban tudják mint én kicsi porszem.
Erika Szeretettel!
http://www.youtube.com/watch?v=wmkDCpw0Bmg
Ez Jó!!!!!!!!!!
A Te gondolataid?
A vanban a nincs---tetszik!
A "semmi" érzése az már "valami"! Ez pont olyan paradoxon, amelyre Iván is utalt: a "nincsben a van" illetve a "vanban a nincs"!
Amikor megérzed a sivárságot; mindegy hogy fizikális vagy mentális síkon kiterjesztve, akkor jött el az idő a változásra, változtatásra! Legalábbis nálam így kezdődött az "úton járás" óvatos, félénk léptekkel haladva az önismeret rögös ösvényén! A jelképes "semmi" megtapasztalása kellett az első lépések megtételéhez!