Tegnap meglátogattam Sanyiékat. Már nagyon vártam a találkozást, egyrészt mert régen láttuk egymást, másrészt mert - a megelőző este történt telefonbeszélgetésnek köszönhetően - érzelmileg nagyon feltöltött állapotban voltam. Azt éreztem, hogy egy régóta kötődésem egyik sarkalatos szálát sikerült megtalálnom, hogy miért is nem vállalom fel a párkapcsolatot?!
A kifogások keresgélése (mert nem az ideálom, mert ilyen meg olyan, meg hogy a szüleim mit szólnának hozzá...) helyett, most megértettem, hogy ez mind miattam van. Lehet, hogy triviális, de számomra ez a felismerés fontos volt!

Szóval ezzel a letisztult érzéssel érkeztem, nem is nagyon tudtam magamban tartani, olyan jóleső volt elmondani Sanyinak és Krizinek. Az élménybeszámoló közben lecsó készült és az egészben ott volt a MOST-ban élés varázsa.
Amikor elkezdtem mesélni az elmúlt nap történéséit, összeállt bennem a kép: tökéletesen működnek a tanítások, a módszerek, amit Sanyi tanít az életről, mert végre tapasztalhatom, érezhetem, élhetem az életem!

Ezekben a pillanatokban olyan csodát éltem meg, amiről álmodni sem mertem, hogy ilyen létezik. Elöntött egy érzés, amely a szívem mélyéből tört föl. Szavakkal nem lehet kifejezni csak körülírni, forró, émelyítő, lüktető, puha, lágy.
Hosszú perceknek tűnt ez az állapot. A szememből könnyek folytak, örömkönnyek, a hálám könnyei Sanyi felé, hogy megmutatta azt az utat, ami az életet jelenti, amire oly régóta vágytam.
Megmutatta, hogy mennyire nagyszerű az élet, hogy mennyire túlmutat a hétköznapok rutinján, hogy az élet egyszerűen kurva jó!!! ;-)
Csak hagynunk kell, hogy az legyen, és megélni mindent szőröstől - bőröstől...

Emlékszem, az első lépések során mennyire ellenkezett az egóm a meditáció ellen, aztán úgy döntöttem, akkor is megcsinálom, ha meg kell erőszakolni magam. Mindent egyszerre, máról holnapra akartam elérni, közben pedig nyavalyogtam, hogy nem megy. Listát akartam, pontról pontra, hogy mit kell csinálni, de semmi sem úgy volt, ahogyan azt elképzeltem.

Aztán egyszer csak egy dolog maradt, a meditáció, a tiszta meditáció és a gyakorlás. Idővel rádöbbentem, hogy egyre könnyebben és gyorsabban megy az elmélyülés. Aztán a „semmiből" olyan visszajelzéseket kaptam, hogy kiegyensúlyozottabb vagyok. Elkezdtem látni az életemet egy nagyobb körben körülöttem, mint addig: mit, miért és hogyan teszek. Majd megértettem, hogy minden akkor és úgy történik, ahogyan az bennünk van.

Olyan ez az út számomra, mint amikor a kisded elkezdi felfedezni a világot maga körül, de Ő még „csak kívülről" kapja az élet értelmét. Aztán amikor felébred, elkezdi járni a saját életét, de igazi válaszok akkor már a belülről jönnek.

Mindenkinek csak ajánlani tudom a Sirály csomagokat, amelyek tartalmazzák Sanyi tanításainak a legjavát!
Sikeres önmegvalósítást kívánok Nektek is!